- This topic has 18 hozzászólás, 7 résztvevő, and was last updated 20 years, 10 months telt el by
.
-
Bejegyzés
-
Nagyszerû 5let, de ezt a büdös életben SOHA nem fogják elfogadni. Ugyanis a Microfosnak nem érdeke – és még ha tudomást is vennének errõl a döntéshozók – akkor a M$ megvédené az érdekeit sok sok $$$-el :angry:
Minden program ami kereskedelmi forgalomban (pénzért) kapható,
bérelhetõ, stb, kétféle operációs rendszeren -amelynek van
grafikus megjelenítõ felülete és teljesen különbözõ gyártói
érdekeltségbe tartozik és más alapokra épül- futtatható változatban
kell, hogy kapható legyen egyazon dobozban és lehetõség szerint egyazon
adathordozón.Azért ezt tovább kéne gondolnod.
(Tudom, hogy melyik két oprendszerre gondolsz.)1. A világon nem két oprendszer létezik, ennél egy picit több.
Akkor melyik legyen az a kettõ, amire kötelezõen bedobozolják?
Vettünk már -millió feletti értékû- szoftvert, aminek a dobozában Windows, Linux és Solaris telepítõlemezek is voltak.2. A szoftvergyártók arra az oprendszerre fognak dolgozni, amelyiken legkisebb macerával sok példányban el tudják adni a terméküket. Még windowson sem triviális egy-egy termék beállítása, hála a gombamód szaporodó szervizpakkoknak.
3. Abba gondolj bele, kérlek, hogy „linux” nem létezik. Használunk egy (két, három) disztrót és folyamatosan szívunk a különbségekkel. Tetszene egy progi, ami a szomszédnak megvan, aztán kiderül, hogy nálam más a glibc, ilyen-olyan függõségei vannak, stb.
Tudja ezt követni Helpdesk Gizike az Elsõ Nemzetközi Szoftvergyár ügyfélszolgálatán?Hidd el, piaci problémát törvény soha nem fog megoldani.
Azért ezt tovább kéne gondolnod.
(Tudom, hogy melyik két oprendszerre gondolsz.)
1. A világon nem két oprendszer létezik, ennél egy picit több.
Akkor melyik legyen az a kettõ, amire kötelezõen bedobozolják?
Vettünk már -millió feletti értékû- szoftvert, aminek a dobozában Windows, Linux és Solaris telepítõlemezek is voltak.2. A szoftvergyártók arra az oprendszerre fognak dolgozni, amelyiken legkisebb macerával sok példányban el tudják adni a terméküket. Még windowson sem triviális egy-egy termék beállítása, hála a gombamód szaporodó szervizpakkoknak.
3. Abba gondolj bele, kérlek, hogy „linux” nem létezik. Használunk egy (két, három) disztrót és folyamatosan szívunk a különbségekkel. Tetszene egy progi, ami a szomszédnak megvan, aztán kiderül, hogy nálam más a glibc, ilyen-olyan függõségei vannak, stb.
Tudja ezt követni Helpdesk Gizike az Elsõ Nemzetközi Szoftvergyár ügyfélszolgálatán?
Hidd el, piaci problémát törvény soha nem fog megoldani.
[align=right][snapback]93848[/snapback][/align]3. Abba gondolj bele, kérlek, hogy „linux” nem létezik. Használunk egy (két, három) disztrót és folyamatosan szívunk a különbségekkel. Tetszene egy progi, ami a szomszédnak megvan, aztán kiderül, hogy nálam más a glibc, ilyen-olyan függõségei vannak, stb.
+ WinAPI, DirectX, fejlett programfejlesztési eszközök (pl: .NET)..
Fijjug!
Az M$ az egy bozorgány!? 🙁 🙁 🙁
A számítástechnika kb 40 éves múltra tekint vissza, ebbõl 20 év a személyi számítógépek világában zajlik. Lassan, de biztosan, mennek a szabványosítások de csak ha a Unix/Linux-ot vesszük már az is kilóg az OSI modellbõl is!?
El fog jönni az idõ amikor szabványok lesznek az applikációkra is, de erre meg kellene hogy érjen a helyzet – érik! A kérdés mindíg az, hogy legyen alternatíva ha az M$ -nek nem lessz komoly versenytársa, akkor az lessz a szabvány! 🙁 🙁 🙁
Szerencsére(?) a világ jelentõs része nem tudja megfizetni az M$ szép programjait, a másik részében meg ágaskodik, hogy nem akarja. Ráadásul az M$ és az Intel teljesen szakít a régi rendszerek támogatásával az új chipsetekben.A felhasználók nem akarják/tudják elviselni a meglévõ rendet, az gyártók nem akarják/tudják fenntartani a meglévõ rendet – Lenin a forradalmi helyzet meghatározása, szabad (nagyon) fordítása! 🙂 🙂 🙂
Mr.Big:
Nos lehet, hogy desktopokon a windows az uralkodó, de mondjuk servereken, vagy beágyazott rendszereken meg a linux, másokon meg más…
Pl driverek terén pl, ahol ott a windows, ott az osx is, néha a linux is, viszont egy nagy program esetén ez általában megoldhatatlannak tûnik (esetleg jelentõs többlet kölcséggel jár). Akarsz többet fizetni.kisbetu:
„Abba gondolj bele, kérlek, hogy „linux” nem létezik. Használunk egy (két, három) disztrót és folyamatosan szívunk a különbségekkel. Tetszene egy progi, ami a szomszédnak megvan, aztán kiderül, hogy nálam más a glibc, ilyen-olyan függõségei vannak, stb.”
Windows alatt még erõsebbek a függõségek, mint linux alatt, ami általában azért nem érezhetõ, mert a programok magukkal hordozgatják – és általában kérdés nélkül (tisztelet a kivételnek) felülírogatnak ezzel esetleg tönkretéve valami másnak a mûködését – amit linux alatt is meg lehet csinálni, sõt sokkal nagyobb lehetõség van a függõségek más helyen tárolására, amivel a hely csökken ugyan, de nem teszi tönkre más program mûködését.
Abba azért gondolj még bele, hogy két három disztró (két három különbözõ cégtõl) x két három verzió, nem csoda, hogy szívás van vele, ha nem a saját csomagját teszed fel. De ennek ellenére is az esetek jelentõs részében megoldható a dolog, különösen akkor, ha forrásban van meg valami. Próbáld ugyanezt elérni két nem kompatibilis windows verzió között (és azt ráadásul ugyanaz a cég gyártotta).
Többek között ezért jó a nyílt forráskód, mert ezeket a feloldhatatlannak tûnõ problémákat ~99%-ban meg lehet vele oldani.„Tudja ezt követni Helpdesk Gizike az Elsõ Nemzetközi Szoftvergyár ügyfélszolgálatán?”
„A számítástechnika kb 40 éves múltra tekint vissza, ebbõl 20 év a személyi számítógépek világában zajlik.”
(Azért serverek mindig is voltak, közben is.) Most a mobile a módi… Tehát a mondatodat folytatva, a következõ x év meg a mobil számítógépek és kommunikációjuk világában zajlik majd.„Lassan, de biztosan, mennek a szabványosítások de csak ha a Unix/Linux-ot vesszük már az is kilóg az OSI modellbõl is!?
El fog jönni az idõ amikor szabványok lesznek az applikációkra is, de erre meg kellene hogy érjen a helyzet – érik! A kérdés mindíg az, hogy legyen alternatíva ha az M$ -nek nem lessz komoly versenytársa, akkor az lessz a szabvány! 🙁 🙁 🙁
Szerencsére(?) a világ jelentõs része nem tudja megfizetni az M$ szép programjait, a másik részében meg ágaskodik, hogy nem akarja.”
Lásd Kína… (alig él ott valaki)„A felhasználók nem akarják/tudják elviselni a meglévõ rendet,”
nem hát…
„az gyártók nem akarják/tudják fenntartani a meglévõ rendet”
a legtöbbnek ez megfelel – kockázat nélkül nagy profit…Ebben én csak egyet nem értek igazán… A hw gyártók nem erõltetik a linuxos driveokat ( mondjuk forrásba és akkor platform független ). Nekik a hw eladása a cél és a szoftver, amolyan szükséges rossz, hisz nem abból profitál. Nos, valszeg többlet költség , de azért nem akkora, mondjuk linuxhoz is betenni egy drive-ot. Itt inkább 2 eset van ( leszámítva, ha vanhozzá driver ), hogy kicsi esetleg kezdõ cég, „kevés” pénzzel vagy már jól menõ, ismert, de esetleg $zponzorálja má$ vagy érdekelt… Nah és itt kezdõdik a probléma!!! Ha nem értek az autóhoz és a szerelõm vagy az eladó a szalonban, azt mondja, ne tegyek bele ilyen és ilyen olajat, hanem csak ( reklám elkerülése végett fiktív név ) a Nagyonjó nevût, akkor olyat fogok venni. Slussz. Pont ez a helyzet ( a szoftver nem ment át az M$ tesztelésén ). Itt vagyunk páran, de a többség azt a szót sem érti, hogy operációs rendszer, hanem azt, hogy windows. ( Tapasztalat ) Akkor mit akarunk????
pomm:
ettõl lényegesen bonyolultabb a helyzet, mivel vannak érdekeltségek, érdek összeférhetetlenségek lobbik stb. Pl Magyarországnak nem érdeke a nyílt forrás rendszere. (Politikailag, üzletileg stb.)
Hogy pontosan, miért? Nem tudom, nyílván nem is tudhatom! Viszont tény, hogy nem érdeke, és mindig is másodhegedûs lesz. Tehát amennyiben pl. a suse nem fog oktatást tartani Mo-on, akkor nem nagyon lesz rá lehetõség, még EU-s pézbõl sem, ugyanis ezek nagyon sokba kerülnek, melynek az oroszlánrészét a vállalkozónak kell állnia. Az EU sem fog minden linuxot támogatni, mert nincsenek meg azok a papírjai, melyek kellenek (ez azonban szintén pézbe jelentõs kerül). Gondolj csak bele, ahhoz, hogy egy egyszerû kompatibilis vizsgát letegyél, mennyi pénz kell, az, hogy valaki akreditált legyen arra, hogy letehesd nála a vizsgát valószínûleg több ezerszer/százezerszer annyi pénz kell, és mégtöbb kell ahhoz, hogy maga a rendszer legyen akreditált.
Minden szép és jó, de ebbõl a tortából nyílván mindenki pénzt akar szakítani, országszinten az állam a legtöbbet, és világszinten, mondjuk az EU még ennél is jóval többet.Gyerekek!
Sok okosat írtok valószínûleg.
Légyszi, a „Hozzászól” megnyomása elõtt olvassátok el még egyszer, mert banális, de érthetõséget zavaró hibákat hagytok benne.A mostani helyzet szerint a Microsoft is részt vesz a szabványok kidolgozásában, melyet Linux-on is használnunk.
Windows alatt még erõsebbek a függõségek, mint linux alatt, ami általában azért nem érezhetõ, mert a programok magukkal hordozgatják – és általában kérdés nélkül (tisztelet a kivételnek) felülírogatnak ezzel esetleg tönkretéve valami másnak a mûködését – amit linux alatt is meg lehet csinálni, sõt sokkal nagyobb lehetõség van a függõségek más helyen tárolására, amivel a hely csökken ugyan, de nem teszi tönkre más program mûködését.
Ez a Windows 2000 óta (illetve ME.) már nincs így.
Próbáld ugyanezt elérni két nem kompatibilis Windows verzió között (és azt ráadásul ugyanaz a cég gyártotta).
A Windows 95(9, azaz kilenc év!)/98 alá irt programok többségben –a forrás módosítása nélkül- futnak a legújabb Windows-okon is. Ez kötve hiszem, hogy Linux alatt így lenne, ahol még az azonos verziójú programok sem futnak két különbözõ disztribben.
Nekik a hw eladása a cél és a szoftver, amolyan szükséges rossz, hisz nem abból profitál.
Tévedsz, a kettõt nem lehet különválasztani!
A desktop Linux piac túl pici, a fejlesztés –Windows-hoz viszonyitva- túl drága, és talán elmondható, hogy a felhasználók is kevésbé tehetõsek.
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz