Curiosity

A NASA egy „laza” mozdulattal frissíti a Curiosity softverét

Szerző:

Mint már ismeretes több, mint 8 hónap utazás után nemrég landolt a Curiosity a Marson.

A nyolc hónap egy elég hosszú idő és most a Curiosity viszonylagos nyugalomban van, úgyhogy a NASA úgy döntött, hogy, hogy egy „laza” mozdulattal, az elképesztő 350 millió mérföld távolságból frissíti a MER szofverét.

Ez csak látszólag tűnik olyan egyszerűnek, hiszen, ha itt hiba történik, akkor több év sikeres munkája mehet füstbe.

A Curiosity két egymástól teljesen független fedélzeti számítógéppel rendelkezik, melyet „Rover Compute Element” (RCE)-nek neveztek el. Mindkét rendszer 256 kB EEPROM-mal, 256 MB DRAM-mal és 2 GB flash memóriával rendelkezik, melyek ellenállnak a szélsőséges időjárási körülményeknek is. Ezen kívül a gép egy 10,4 millió tranzisztorral rendelkező RAD750 CPU-t is kapott, mellyel jelenleg a Marson a Curiosity lett a „legokosabb” számítógép.

Olvass tovább

Van aki nem nyugszik amíg nincs saját Curiosityje

Szerző:

A NASA autó méretű Curiosity járműve nemrég sikeresen landolt a Marson, többek között azzal a céllal, hogy élet jelenlétét kutassa a Vörös Bolygón, azonban van egy másik is, mely itt található meg a Földön. Egy „kicsit” kissebb, egy „kicsit” könnyebb, „kicsit” olcsóbb, legalább a miénk… Mondhatná Doug Moran és Will Gorman az általuk Legóból épített mini Curiosityre.

Olvass tovább

A Curiosity rover nemsokára landol a Marson

Szerző:

A tervek szerint augusztus 6-án landol a Curiosity rover a Marson.

A Boeing és a Lockheed Martin által tervezett járművet 2011 november 26-án indították hosszú útjára a NASA irányításával.

A Curiosity 2x hosszabb és 5x nehezebb a korábban készült társainál a Spirit és az Opportunity (mely tevékenységéről már írtunk korábban) rovereknél és egyúttal több, mint 10x annyi tömegű tudományos mérőberendezést képes magával vinni.
Erre szükség is van, hiszen az eddiginél nagyobb „mélységekben” akarják megvizsgálni a Marsot.

Több, mint 8 hónap 315 millió mérföld utazás után a Curiosity megérkezik a Gale-kráterbe.
A Curiositynek mindössze 7 perce van arra, hogy az 13000 mph-ról a biztonságos landolási sebességre lassítson, ráadásul ezt automatikusan kell megtennie, mert valós időben lehetetlen irányítani, ugyanis 14 perc szükséges ahhoz, hogy egy utasítás eljuthasson a Földről a Marsra.
A nagy tömeg és sebesség miatt igen komoly hőpajzsra van szükség. Ha ezt a pokol tüzét túlélte és lelassított 1000 mph-ra, akkor kinyillik az ejtőernyő.
Ezután a landoló radarja kiszámolja, hogy milyen messze van még a földtől, miközben már csak 200 mph-val halad tovább.
Ekkor lépnek működésbe a rakéták, melyek a teljes berendezést a levegőben tartják. A lebegő berendezés pedig, mint egy „légi daru” biztonságosan a földre helyezi a rovert.

Olvass tovább