Én nem használok Ubuntut, de már másoktól is hallottam, hogy lassabban indul, mint egyes Linuxok.Egyébként egy Linux általában sokkal több dolgot indít el, tölt be (pont kihasználja az adott lehetőségeket) és ellenőriz, mint egy Windows. (Habár ennek ellenére nem feltétlenül töltődik be lassabban, mint a mai Windowsok.)Azon kívül, természetesen a te beállításod kérdése, hogy mit töltesz be.Vegyünk néhány egyszerű példát:1) A Windows 2 file-rendszert kezel csak (ntfs, fat), így csak ezt kell betölteni, a Linus akár 20-at is kezelhet. És nyilván az az alapértelmezett cél, hogy bármit kezelhess.2) Elindíthatsz egy csomó netes szolgáltatást, amit, vagy amihez hasonlót Windows alatt külön kell telepíteni és ha egyszer elindul, akkor látványosan lassabb lesz, mint Linus alatt.3) Nem mindegy, hogy milyen ablakkezelőd indul. Lehet, hogy betöltődik egy csomó animáció, képernyővédő akármi (amivel a videókártyát használja ki), vagy gyorstáraz előre programokat, hogy később gyorsabban induljanak (memória kihasználás). A Linuxra egyébként is jellemző, hogy addig tölti a memóriát, amíg van (pont, hogy kihasználja). Fel is merül a kérdés, hogy miért használ több memóriát Linus alatt a gép, mint Windows alatt. (Habár már Windows alatt is alkalmazzák ezt a technikát.)Úgy tudod gyorsítani a bootolást, hogy megakadályozod, hogy betöltődjenek olyan driverek, melyekhez tartozó hw-t nem használsz, vagy olyan szolgáltatások, melyeket nem használsz. Később saját kernelt is fordíthatsz, amiben lehetőleg nincs modul és csak azok a hw-ek támogatottak, amit használsz továbbá olyan tömörítést használsz, ami nagyobb méretű, de gyorsabban kitömöríthető. És pl. a hw képességeinek megfelelően fordítod a programokat és a szolgáltatások beállításait is úgy módosítod, hogy az adott szolgáltatásnál se legyen felesleges művelet. Ezen kívül a rendszert SSD-ra teszed, lehetőleg többre raid0 tömbre.(Persze a legtöbb pont végrehajtása csak megfelelő okulás után ajánlott.)

PS3-ra? Minek?

Semmilyen/vagy bármilyen... vagy nem értem a kérdést.

Ubuntun nem tudom, de ált. max. akkor, ha úgy állítod be. Ugyanis a Linuxra jellemző, hogy azt csinálja, ami a felhasználónak jó és nem tesz neki keresztbe... még nem kívánt frissítésekkel sem.

Ezt fejtsd ki bővebben.

Állítólag van olyan is, aki már látott is. A renccer legnagyobb ellenség a júzer. Hiába nincs vírus, ha a júzer mindenható rendszergazdai jogosultsággal kirántja a talajt a gép alól.

Nekem ezeket még nem kellett beállítani.

Mivel megkérdezted, ezért a válasz az, hogy nagyon nehéz.

A „nagy” teljesítmény relatív, meg a magok száma is.A magok száma meg vélhetőleg nem 8, hanem vagy 1, vagy 9, mert elvileg egy magon fut az OS és van 8 (vagy akármennyi) "adatfeldolgozó" mag. (No, persze, fene tudja, hogy hogy jelenik meg az OS-ben, technikailag/logikailag így néz ki a dolog.) Ellentétben a hagyományos CPU mindenre alkalmas magjaival. (És íme itt

Még néhány gondolat.A teljes Linux dokumentáció nincs meg magyarul, de ami magyarul is létezik - vélhetőleg - az is több ezer "oldal" lehet. (Tehát egyik pillanatról a másikra nem fog menni.)A gyorsításnál először is másik disztribet választanék, ami megfelelőbb és gyorsabb. (Ehhez csak próbálkozni kell.) Ha másról van szó, akkor (és nem mondjuk egy SSD vételről van szó), akkor már tudás kell. Még mondjuk az animációk kikapcsolásához is meg kell találni (vagy utána kell nézni).1) Ha a bootolástól megyünk, akkor első a kernel. (Itt teheted működésképtelenné a rendszert. :))a) Persze első körben a biztosan nem használt (de hw-esen létező modulokat) feketelistára lehet tenni. (Persze ehhez ismerni kell a hw-t.)Ha elolvasod a kernel konfigurációjára, fordításra vonatkozó részt és le tudod tölteni a kernel forráshoz a konfigurációs file-t, akkor viszonylag könnyedén tudsz pár módosítást tenni.b) Kernel tömörítése -> LZO/Bzip2. Az első nagyobb méretű, de gyorsabban kitömöríthető image-t csinál a szokásosnál, míg a másik kisebbet, de lassabban tömöríthetőt. (Attól függően, hogy a CPU-d és a merevlemezed sebessége milyen, esetleg némi időt tudsz nyerni valamelyikkel.)c) Minden drivert, ami biztos hogy kell (pl. chipednek megfelelő ata driver) fixen kell betenni a kernelbe. Amit meg nem biztos fogsz használni, ki kell venni (pl. tv tuner).Sok tanulás után teljesen testreszabott kerneled lehet.2) Lehet próbálkozni, hogy milyen file-rendszeren legyen a rendszered, programjaid és dokumentumjaid. A sok kicsi file-hoz más file-rendszer és más beállítás, míg a nagyobbhoz megint más az ideális. (Sok tudás és kísérlet kell hozzá.)3) HW-es változás. A triviális (mindenből gyorsabbat) mellett, lehet alkalmazni a többet is. Azaz pl. egy file-t raid-del szét lehet választani több részre és több adattárolón lehet tárolni.4) A szolgáltatásokkal ugyanaz a helyzet, mint a modulokkal. Ha nem kell pl. hálózat, akkor le kell tiltani. (Ezen dolgok kiválasztásához megint tudás kell, mert elsőre nem tudod, hogy mi kell neked.) Persze, mint a modulokat, ezt is be lehet tölteni, el lehet indítani később. (Persze így - elindítva - már nem fog időt megtakarítani, csak ideiglenesen.)5) Fölösleges csicsák, animációk kikapcsolása. Egyszerűbb ablakkezelő indítása. (Ez utóbbi esetleg nem hozza a kellő eredményt - csak félig - , ha egy program indításához majd a fél gnome/kde, amit ki akartál kerülni.)Egyszerűbb programok használata.6) HW-re, és igényekre történő

Tehát akkor a parancsok érdekelnek. Ha tudod a konkrét parancs nevet, akkor beírod a következőket:[bash]man parancs[/bash] és minden információt meg fogsz tudni (persze jórészt csak angolul), mert nincs minden lefordítva.De pl. konqueror esetén a man: protokol is használható, vagy