A méhsejt struktúrájú, szénatomokból álló grafén

És mindez egy – szó szerint – tininek sem nevezhető anyagnak a grafénnek köszönehtő, melyet 2004-ben állítottak elő a manchesteri egyetemen.

A grafénnek számos igen hasznos tulajdonsága van. Például ő a legerősebb anyag a világon. A számítások szerint több, mint 100x nagyobb a szakítószilárdsága, mint az ugyanolyan vastagságú (elő nem állított) acélrétegnek. Ultrakapacitív, hajlítható, kiváló félvezetőnek. Emellett optikailag szinte teljesen átlátszó, mely további előnyt kihasználva átlátszó áramköröket is lehet tervezni. És még olcsó is. Hogy csak néhányat említsünk.

A grafén – bármennyire is hihetetlen – közönségesebb, mint azt bárki gondolná, hisz egy atomnyi vastag réteg a “ceruzánkból”.

Nemrégiben a Berkeley egyetemen felfedezték, hogy akár elképesztő penta- és exabites sebességű optikai hálózat is megvalósítható vele.

És még nincs vége! Az MIT-n azt fedezték fel, hogy nem várt termoelektromos választ ad az anyag a fény hatására.

Azaz most itt a következő hír: olyan szenzort csináltak, mely 10x érzékenyebb a fényre, mint a mai digitális kamerákban használatos, hagyományos CMOS bázisú érzékelők