- This topic has 19 hozzászólás, 4 résztvevő, and was last updated 9 years, 11 months telt el by
.
- Bejegyzés
Szeretnék sok fájlt megbízhatóan tárolni a sufniban. Vehetnék NAS-t, ami RAID képes, de már van egy csomó különböző méretű lemezem, meg egy nagy gépem is, amiben sok-sok sata csatlakozó van. A hagyományos RAID szeret azonos méretű lemezeket kezelni. A drobo meg a synology gyárt ugyan olyan NAS-t, hogy különböző méretű lemezekre tesz fel RAID-et, úgy, hogy kihasználja a lehető legtöbb területet, de szeretném ezt házilag kivitelezni (olcsóbb).Valami szoftver kéne, ami a egy nagy RAID kötetté dolgozza össze a lemezeimet.- mdraid úgy tűnik ugyanúgy szereti az azonos méretű lemezeket, mint a hardveres RAID.- zfs bíztatónak tűnt, de nem tudja bővíteni a RAID kötetét.- btrfs, bár már stabilnak mondják, tartok tőle, és persze tapasztalatom sincs.Más lehetőség?Bármilyen ötletnek, tapasztalatnak örülnék.
Raid-nél a legkisebb lemezed mérete fogja meghatározni a raid méretét. Ha van vasad, nem kell venned NAS-t, csinálj belőle! A btrfs-től én is óvnálak, még nem tart ott, hogy fontos adatot bízzak rá. A ZFS min. 8GB ram, de inkább 32GB, ennyit home környeztben nem biztos, hogy megér.Tegyél fel egy OMV-t (open media vault), lesz házi NAS-od, tudja a raid-et (meg sok minden mást is), könnyű configolni. Ha ragaszkodsz a ZFS-hez a Nas4Free-vel megkapod, nekem tetszett, de hardver inkompatibilitás miatt végül a debian alapú OMV-re váltottam.Én a helyedbe lehet, hogy nem raid-et, hanem sima backup-ot csinálnék, vagy ha van két egyforma méretű lemez, akkor azt raknám raid10-be. A helyzet az, hogy raid ide raid oda, ha fizikailag egy helyen vannak az adatok, az nem biztonságos! (tűz, túlfesz, villám, stb...)
A google szerint 3% az új meghajtók 1 éven bellüli meghibásodási valószínűsége. Több lemez esetén ez – szerintem – jóval nagyobb kockázat, mint a villám vagy áramingadozás.Ráadásul szeretnék egyetlen nagy fájlrendszert, és nem eszközönként egyet-egyet.Arra is gondoltam, hogy a különböző méretű lemezeimet feldarabolom azonos méretű partíciókra, ezekre teszek RAID 1-et (vagy 5-öt) úgy, hogy az elemei külön meghajtókonk vannak, majd ezeket fűzöm egybe... Ezt nem tudom, meg lehet-e csinálni, vagy a RAID csak teljes meghajtókon képes futni?
Amikről itt beszélnek, hogy a legkisebb méretű disk adja a raid méretet főleg HW-es raid vezérlők esetén igaz. SW raid a legkisebb particíó mérete adja a raid méretét. Plusz LVM
Ventura, igazad van, de gyakorlatilag így el is veszítjük a raid lényegét. Akkor inkább mezei LVM meg egy backup disk, persze kinek a pap, kinek a papné… Én home környezetben ez utóbbit választom, főleg azért, mert az adatok 70-80% pótolható (filmek, zenék, stb.) a fontos adatok (fényképek, videók, dokumentumok), pedig nálam mennek fontos válatozások után a külső lemezre ill. rsync-kel rendszeresen egy másik gépre…sőt, a naygon-nagyon fontosakat még külön felszinkronizálom egy saját felhőbe… 🙂 Bízz Istenbe, de ments gyakran… 😀
Hát, sem nem biztonságos, sem nem gyors! Pontosan, particiókat, tehát egy lemez meghibásodása viszi az összes rajta lévő particiót. Persze lehet, hogy én vagyok maximalista. Ha RAID, akkor biztonság és sebesség (szervereknél nálam ez elengedhetetlen + egy backup valahová máshová) Otthoni felhasználás (nincs szünetmentesem, beépített automata oltó készülék, nem temperált, nem pormentes) Adatok, backup, másik backup, felhő backup. Nem utolsó sorban itt én állapítom meg mi a fontos, tehát rengeteg tárhelyet spórolok a nem fontos adatok nem lementésével.
Lehet, hogy ez a partíciós RAID nem olyan gyors, mint a fizikai eszköz alapú, de ha adathiba van, mégis nagyságrendekkel egyszerűbb a helyreállítás. Ha csak LVM és backup, akkor lemezhiba esetén a teljes LVM tartalmát lehet visszatöltögetni. Ez sok-sok terra esetén eléggé güris. Ennél sokkal szimpatikusabb, hogy új particiók be, aztán építse magát újra a háttérben, én meg mindent használhatok tovább, mintha misem történt volna.Attól, hogy nem éles szerver, még lehet komfortos.Az pedig, hogy egy lemez esetén minden partíció megy, a szememben nem hátrány. Egyrészt, mert mindegyiknek megvan a tükre egy másik lemezen, másrészt, mert pont azért van sok partíció, hogy különböző lemezek is RAID-ben lehessenek. Eszköz RAID esetén ezek a partíciók egyben lennének, tehát pont ugyanennyi adat menne semmibe, csak egy partíción. Ez nem nagyobb adatbiztonság. És még a különböző lemezeméretek lehetőségét is elveszíteném.
Persze, természetesen mindenki azt választ, amit szeretne. A gondolatmenetedben azért egy hiba van! A raid-et visszaállítani pontosan annyi munka, mint a backup-ot. Az rsync régi barátom és szeretem cronból meghívni 🙂 Tehát mindegy, hogy reparticionálás után a raid vagy az rsync tolja vissza a háttérbe az adatokat. Nekem egy bajom van a raid-del, hogy mindent tükröz. A data particiómon van 800GB adat, ami nélkülözhető. Ez random változik (törlődik 300GB, hozzá jön 250GB, stb.) Ha ez raid-ben lenne, akkor ugye (még raid1 esetén is minimum 2TB lemez használat – 2X1TB raid1 raid5-ről nem is beszélve)Nos nekem van a data mappa, lesz vele -adatvesztés esetén- ami lesz a lesz@rom kategória. Van a család mappa kb 300GB, ez fontos, erről kell egy olyan backup, ami nincs folyamatosna online (külső HDD), egy biztonsági mentés (másik gép) és egy a felhőbe, mert tűzvész esetén sem szeretném elveszíteni. Az rsync
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz