„Na jó, ébredjünk fel kedves kollégák. A linux sajnos csődöt mondott mint desktop operációs rendszer, ezen a tényen nincs mit szépíteni. Évek óta pár százalékon stagnál/haldoklik, néhány fanatikus rendszergazdának köszönhetően, aki még mindig ezzel kínozza szegény usereket.

A nagy esélyt eljátszotta a linux még a Win98-as korszakban, amikor komoly esélye lett volna a mérhető piaci részesedés megszerzésére, hiszen a Win98 legendás instabilitása, kékhalálra való hajlandósága sok felhasználót irritált. A széttagolt fejlesztői csapat (ha beszélhetünk egyáltalán ilyesmiről) azonban képtelen volt egy irodai-munkahelyi igényeknek megfelelő disztribúció kifejlesztésére: mindenki otthon hegesztgette a saját kis disztribjét, annyi volt belőlük, mint égen a csillag. Csakhogy nem létezett egy all-in-one megoldás, amely minden migrálni kívánó felhasználó igényét kielégítette volna: vagy a felhasználói felület volt kezelhetetlen és csúnya (azok a ronda fontok, istenem!), vagy nem lehetett sehogyan a már működő szoftvereket linux alatt futtatni – a kritikán aluli drivertámogatásról nem is beszélve (egy kutya közönséges HP szkennerhez sem volt driver?! nem beszélve az egzotikusabb perifériákról).

A legtöbb helyen a kezdeti fellángolást hamar csalódottság váltotta fel. Az ingyenességről szóló hírek sem voltak igazak, hiszen bár magáért a linux disztribért nem is kellett fizetni, de a hozzáértő linuxos szakember hatszámjegyű összeget kért a telepítésért és bekonfigolásért, plusz rendszeres díjat a karbantartásért. Ez talán még nem is verte volna ki a biztosítékot, az viszont már igen, hogy a userek apró-cseprő problémáira („nem tudok nyomtatni”, „nem tudok szkennelni”, „nem látom a hálózatot”) többórás szerver feletti görnyedés, fekete alapon fehér betűhalmaz és parancssorba begépelt utasítások özöne ellenére sem született tökéletes megoldás. Rendszeresen megkaptuk a halvány félmosollyal kombinált lenéző választ, amelyből leginkább az derült ki, hogy a user a hülye, hogy ilyesmiket vár el egy operációs rendszertől.

A stabilitásról, robosztusságról szóló híresztelések sem állták meg a helyüket. Első éjjel feltörték a szuperbiztonságos linux szerverünket. A szakember jött, konfigolt, újratelepített – következő éjjel már root-jogokat szerzett a behatoló és kedves üzeneteket helyezett el a bejelentkező képernyőkön. Harmadnapra merevre fagyott az egész miskulancia, szerverestől, kliensgépestől. A főnökömben itt pattant el valami, odasziszegte nekem, hogy sürgősen formattáljam le a szervert és a klienseket és nyomjak rájuk Windowst. Az eddig lapító kollégák felszabadult sóhajjal ültek le az XP-jük elé és elsőre működött minden, nem voltak négyzetek az ékezetes betűk helyén, gond nélkül tudtak nyomtatni, szkennelni, még egymás gépeit is tallózhatták.

Azóta nem próbálkoztunk linux-szal, bár egyik kollégám tart egy telepített disztribet valamelyik partíción. Néha bebootolja, megnézegeti – használni nem tudja semmire, mert programok nincsenek rá, nem kombatibilis semmivel és még rondán is néz ki.

Azóta mindenhol lecseréltük a Win98-akat, a jó kis XP-k teszik a dolgukat, a kékhalál legfeljebb vicces képernyővédő formájában ijesztgeti a titkárnőket. A Vista bevezetésén nem is gondolkodunk (a géppark hardveresen sem bírná), de minek váltanánk? Van egy könnyen kezelhető, stabil és biztonságos oprendszerünk, amely mindennel kompatibilis. Linux? Ugyanmá’, haggyállógva.„

Ezt most miért is idézted be? Vagy ezek a Te tapasztalataid? Nem nagyon értem…

„Hogy került a bepe gép elé?”
Ezt most ugye nem tőlem kérded?! ;D

„Természetesen mindenkinek joga van hozzá, hogy hülye legyen. Azonban úgy tűnik, vannak olyanok, akik ezzel a jogukkal súlyosan visszaélnek.”

Ezeket a beszólásokat meg gyűtöm egy ideje, nagyon jók.

Részemről a flame : off

Mindkét linuxfórumos topikot átolvasva, ismételten csak „gratulálni” tudnék, az általam zsigerből gyűlölt hazai zsurnalisztabagázs manipulációihoz, melyeknek még itt is sikerült legalább némi bonyodalmat generálni. Nem vagyok szakember, tapasztalatom sincs még oly sok, de távolról sem tartom magam idiótának, aki ne látná meg a mögöttes szándékokat. Számomra szimplán, szófosó bulvárlovagok és publicitásra éhes „szakemberek” gusztustalan elegyének tetszik minden ehhez hasonló cikkecske, Mekkmesterek fusizása, ami még erre a pár mondatra sem érdemes amit itt leírtam.