- This topic has 29 hozzászólás, 16 résztvevő, and was last updated 18 years, 6 months telt el by
.
-
Bejegyzés
-
Hello!
Ennyire gyászos a helyzet a linux világában?
Akkor letörlöm fedorát. Pedig már annyira megszerettem :'(Srácok! Azért nem kellene jó magyar szokás szerint idejekorán eltemetni!!! 😛
LCoder wrote:Az addig nagyon szép hogy mindenki ingyen kipróbálhat mindent, de próbálj meg 4-5 distribet támogatni egyszerre.Nem olyan nehéz az. Az, hogy az egyik synaptic, a másik yum, a harmadik pacman, stb. a csomagkezelő, nem ott van a legnagyobb eltérés. A konfigfájlok pedig alapvetően ugyanazok, legfeljebb nem pont abban a könyvtárban van, ahol megszoktad. De úgyis a /etc-ben fogod keresni, gondolom.
Nem egységes felület: miért baj? Minden programozó azt választja, ami neki tetszik, minden felhasználó azt a grafikus felületet használja, ami neki tetszik. Valakinek az a fontos, hogy csillogó-villogó legyen, valakinek az a fontos, hogy gyors legyen, és amire ezek kellenek, azokat tudják.
Meg azért nehogy azt mondd (mert úgyse hiszem el), hogy az a legnagyobb bajod, hogy az opendialog két készlet alatt életveszélyesen tér el. Jó, más szín, külalak, de a fontos dolgok úgyis ugyanazok rajta…Nem olyan nehéz az. Az, hogy az egyik synaptic, a másik yum, a harmadik pacman, stb. a csomagkezelő, nem ott van a legnagyobb eltérés. A konfigfájlok pedig alapvetően ugyanazok, legfeljebb nem pont abban a könyvtárban van, ahol megszoktad. De úgyis a /etc-ben fogod keresni, gondolom.
Bocsi, de én kb. 3 éve csinálom. Hidd el, nem egyszerű. Pl. egy programot betenni a start menübe SuSE alatt nem egy leányálom – már az is kihívás hogy megtaláld hogy hova teszi. A gond ott van hogy ez verziónként előszeretettel változik, és neked persze minden létező verziót támogatnod kell mert azért mert van SuSE 10.1 vannak még olyanok is akik 9.0 vagy régebbi verziót használnak. És ez csak a SuSE, és a start menül. De Pl. egy démon indítása UHU 1.0-ban teljesen másképp ment mint 1.1-ben, az 1.0-ban valami fájlba volt lerakva a /etc-ben hogy mi induljon, az 1.1-ben már hasonlított a hagyományos rc.d-s rendszerre, de ha jól emléxem még ott sem volt teljesen ugyanaz.
Nem egységes felület: miért baj? Minden programozó azt választja, ami neki tetszik, minden felhasználó azt a grafikus felületet használja, ami neki tetszik. Valakinek az a fontos, hogy csillogó-villogó legyen, valakinek az a fontos, hogy gyors legyen, és amire ezek kellenek, azokat tudják.
Meg azért nehogy azt mondd (mert úgyse hiszem el), hogy az a legnagyobb bajod, hogy az opendialog két készlet alatt életveszélyesen tér el. Jó, más szín, külalak, de a fontos dolgok úgyis ugyanazok rajta…Neked azért fontos, mert ha fel akarsz telepíteni egy progit egy disztribre akkor nem árt ha a szükséges libek ott vannak. Na most, ha van 5 disztrib amit támogatsz akkor nem árt ha az adott progihoz szükséges libek ott vannak mint az 5 disztrib minden verzióján – vagy hurcolod a saját kis libjeidet és indítóscript + LD_LIBRARY_PATH vagy statikus szerkesztés. Egyik sem túl vonzó megoldás. Próbálj egyszer egy mezei linuxra feltenni egy mplayert úgy hogy nem a linux gyártója teszi bele hanem te. Egyből találni fogsz úgy 10 olyan kis libet ami jó ha van az mplayernek, de ezek összeszedése és egyenkénti leforgatása nem rossz kis szórakozás. Nekem aki programozó vagyok. De egy technikai antitalentumnak aki a start menüt is nehezen találja meg eléggé reménytelen.
A felhasználónak az fontos hogy többé-kevésbé ugyanúgy működjön, nézzen ki minden program. Persze ez Pl. egy játék esetén nem szempont, sőt, de egy felhasználói programnál már igen. Ráadásul ha Pl. egy Gnome alól indítasz akár egy egyszerű KDE-s progit is az rendes erőforrásigénnyel jár: próbálj meg Gnome alól akár csak egy konsole vagy kwrite alkalmazást indítani és nézd meg mi történik… Vagy próbálj meg egy olyan könyvet írni ami a linux kezeléséről szól kezdőknek. Azaz nem vi, meg XF86Config matatása kézzel, hanem hogy hogyan lehet elindítani Pl. a böngészőt a start menüből. Egyből jön a kérdés hogy melyik disztrib, melyik desktop felület van integrálva, stb. És ez még csak egy böngésző, de próbálj meg egy nyomtatót vagy egy hálózati kapcsolat beállítást leírni linuxra. Tuti hogy nem tudsz olyat írni ami minden linuxra igaz is Juci néni is meg tudja csinálni a helyi számítógépén. Persze lehet mondani hogy ez csak otthoni környezetben igaz, de egyrészt ez nem így műxik, egy nyomtató felkonfigurálásához azért általában win alatt nem kell rendszergizda, másrészt a home usernek külön szívatás a linux, Pl. amíg egy átlag játékot működésre lehet bírni wine alatt (már ha lehet) az külön varázslat. És akkor még nem beszéltünk a megy-e a az adott hardver a gépemen című játékról: ha linuxot akarsz használni akkor először is a hw vásárlás előtt alaposan tájékozódni kell. A nagyobb disztribeknek általában van hw adatbázisuk, de többnyire pont az a vas nincs benne ami téged érdekel. Másrészt, az hogy másnak megy a cucc nem garancia hogy neked is fog: egyes gyártók lazán chipsetet változtatnak egy szérián belül is, Pl. TV kártyán a bttv chipset egyszercsak conexantra változik, vagy a hangolóchip vált egyikről a másikra. Windowson nem gond, adnak hozzá drivert. Linuxon pedig próbáld meg kitalálni hogy milyen az új chipset, aztán keresgélj szerteszét a neten hogy nem tervezi-e valaki az adott driver megvalósítását, ha van valami akkor próbáld meg letölteni a cuccost, lefordítani, bekonfigurálni és örülni hogy végül is megjelenik valami kép, igaz hogy a kék szín az rózsaszínű, de a fiúk dolgoznak a megoldáson… Vagy visszaviheted a cuccost a vaskereskedőhöz (ami akkor kínos különösen ha jó messze van) és kezdheted a tortúrát előlről…
LCoder wrote:Bocsi, de én kb. 3 éve csinálom. Hidd el, nem egyszerű. Pl. egy programot betenni a start menübe SuSE alatt nem egy leányálom – már az is kihívás hogy megtaláld hogy hova teszi. A gond ott van hogy ez verziónként előszeretettel változik, és neked persze minden létező verziót támogatnod kell mert azért mert van SuSE 10.1 vannak még olyanok is akik 9.0 vagy régebbi verziót használnak.A csomagkezelő ezt nem végzi el automatikusan? Nemigen használtam suse-t (kb. fél nap, de nem túlzottan jött be, és azóta se próbáltam), de pl. uhu 1.1 alatt ez meg volt oldva.
LCoder wrote:De Pl. egy démon indítása UHU 1.0-ban teljesen másképp ment mint 1.1-ben, az 1.0-ban valami fájlba volt lerakva a /etc-ben hogy mi induljon, az 1.1-ben már hasonlított a hagyományos rc.d-s rendszerre, de ha jól emléxem még ott sem volt teljesen ugyanaz.
Hááát, azért a kamionban is jól meg volt kavarva. De azért ott van az uhu vezérlőpult, vagy hogy is hívják (már jó ideje nem bagolyolok). Vagy van egy parancs (srvmgr, vagy mi is volt a neve), ami ezt neked parancssorosan is intézi. Ezek a rendszerek nem a hekkelésről szólnak, ezért rakták bele neked meg másoknak is a különféle beállítóközpontokat.LCoder wrote:Próbálj egyszer egy mezei linuxra feltenni egy mplayert úgy hogy nem a linux gyártója teszi bele hanem te. Egyből találni fogsz úgy 10 olyan kis libet ami jó ha van az mplayernek, de ezek összeszedése és egyenkénti leforgatása nem rossz kis szórakozás.
Ööööö, nem akarok nagyon májerkodni, de tudod, mi az az LFS? Mindent saját magad fordítasz, nekem kb. egy hét volt, míg egy bootolható rendszer összeállt (igaz, nem egész álló nap csináltam, hanem napi néhány órácskát), majd még ezután a grafikus felület (xorg 7.1), a libek, majd az mplayer. Minden, ami csak lehet, forrásból van fenn, egyetlen kivétel az openoffice, nem volt kedvem több mint 10 órát azzal vacakolni, hogy leforduljon, hanem inkább felraktam binárisból. Saját csomagkezelés, szkriptek, stb. Most is pl. onnan írok.
Szóval ezt azért tudom.LCoder wrote:Ráadásul ha Pl. egy Gnome alól indítasz akár egy egyszerű KDE-s progit is az rendes erőforrásigénnyel jár: próbálj meg Gnome alól akár csak egy konsole vagy kwrite alkalmazást indítani és nézd meg mi történik…
Tudom.LCoder wrote:Vagy próbálj meg egy olyan könyvet írni ami a linux kezeléséről szól kezdőknek. Azaz nem vi, meg XF86Config matatása kézzel, hanem hogy hogyan lehet elindítani Pl. a böngészőt a start menüből.
Persze, értem mire gondolsz. De tegyük hozzá azt, hogy ha pl. a böngészőt valaki a terminálok között keresgéli, semmilyen könyv nem segít rajta, csak a saját tapasztalata.
De ha belegondolsz, minden „felhasználóbarátabb” linuxban van egy control-center nevű csoda (amit gondolom, nem az hálózat/böngészők menüpontban keresel, mert azért nem véletlenszerűen vannak az alkalmazások a menüben szétszórva), amit elindítva szerintem (viszonylag) egyértelmű, mi micsoda. Tehát ha valaki a netet akarja beállítani, valószínűleg nem a fájlrendszerek környékén kezd el túrkálni.LCoder wrote:Juci néni is meg tudja csinálni a helyi számítógépén.
De Juci néni szerintem az egységes winen se fogja tudni megcsinálni.
Nyomtató beüzemelése: uhu 1.1 alatt nem volt egy nagy valami. Vezérlőpult -> Nyomtatók -> Nyomtató hozzáadása. Vagy valami ilyesmi. Szerintem ehhez nem programozói tudás kell, hanem egy bizonyos logikus gondolkodás.LCoder wrote:Pl. amíg egy átlag játékot működésre lehet bírni wine alatt (már ha lehet) az külön varázslat.
Arra ott a win. Egyszerűbb egy wint indítani, és ott játszani wines játékokkal, minthogy a borral vacakolni, esetleg ki is önteni 😉 Én is ezt csinálom (na jó, manapság a linuxos játékok sokkal jobban bejönnek 😉 ).Hardver: igen, ebben teljesen egyetértek veled. De aki rendszergizdának áll, annak (szerintem) tudnia kell, mit kell venni, mit érdemes, mit nem. Nem hiszem, hogy egy legújabb nemtomhány GHz-es gépre több Giga memóriával 6.22-es dos-t fogsz rakni win 3.1-gyel, hanem mondjuk xp-t.
Aki „home user” (hogy a szavaiddal éljek), az tényleg olvasgassa, mi micsoda, milyen hardvert célszerű venni, vagy mondjuk kérdezze meg itt.
De a kép teljességéhez szerintem még az is hozzátartozik, hogy win alatt se megy minden hardver! Ilyen nálam a dvd-íróm (NEC). Win alatt olyan megánál nagyobb fájlokat nem olvas (még win alatt régebben írt cd-kről se!), míg linux alatt semmi gond nincs. Ja, a gépben levő másik odd, egy LG cd-író a nec által win alatt nem olvasott cd-ket win alatt is viszi! DVD-t nyilván nem (igaz, nem próbáltam)…A felhasználókat elsõsorban a megszokás vezeti a maguk útján és ha 11 évvel ezelõtt nem egy Windows 95, hanem mondjuk egy Microsoft Linux x.x, vagy egy Microsoft OS/2 nevû programot akart volna a picipuha rárütyölni az emberekre 200 millió dolláros kampánnyal, akkor ma az lenne a standard és a Windows -ra mondanák az emberek, hogy „na, ezzel én nem boldogulok”.
Az egész csak megszokás és kényelem, semmit több.
Ami pedig a több különbözõ disztrib támogatását illeti, nem véletlen az, hogy ha a kezedbe veszel mondjuk egy régi Unix rendszerekrõl szóló könyvet, akkor a rendszeradminisztrálás alapjait (persze nem mindent) abból is nyugodtan megtanulhatod. Ezért volt az, hogy amikor elõször láttam FreeBSD -t nem jöttem zavarba, mert a Linux megtanított azokra a dolgokra, amiket a Unixok felépítésérõl tudnom kell. Innentõl kezdve majdnem mindegy, hogy mi elõtt ülsz és én õszintén szólva azokat az embreket, akik csak és kizárólag a Windows -hoz értenek, nem tekintem valódi informatikusnak (ami persze a szakmabelieket illeti).
Ennek leginkább az az oka, hogy például egy internetmegosztást Windows alól 3 kattintással az unokaöcsém 10 éves korában megcsinált, ami persze nagyon szép és jó addig, amíg nem mondják neked azt, hogy „ezen a PC -n Windows XP fut; csinálj belõle egy biztonságos tûzfalat”. A végeredményt elõre tudjuk mindannyian.
És mielõtt elkezdenétek felvilágosítani, hogy „a Windows XP nem ugyanarra való, amire a Linux, persze, hogy egyiken ez jobb, másikon az”, azelõtt megelõzõ jelleggel megkérdezném, hogy akkor ez az egész téma mire jó?
Körtét próbálunk összevetni az almával, hisz minden operációs rendszernek meg van a maga helye és feladata és a Windows is nagyon jó, arra amire kitalálták. Ellenben nem fogja a Linux és a BSD helyett összefogni az egész internetet (mert jelenleg ez a helyzet).
Egyébként marha érdekes a lobbira és marketingre való fogékonyság vizsgálata egyes nemzeteknél. Csak, hogy egyet mondjak: hol vagyunk mi anyagilag a hollandokhoz, vagy a franciákhoz képest? Õk miért képesek és hajlandók mégis átállítani a kormányzati szférát informatikailag nyílt forrású rendszerekre? Azért mert olyan a hozzáállás. Lenne pénzük (velünk ellentétben) arra, hogy Microsoft szoftverekkel tömjenek tele mindent, mégis hiába lobbizik náluk a picipuha ezügyben már sok éve. És ha a politikusaink nem szedik össze magukat és nem mondják ki, hogy „nem akarunk az USA trójai falova lenni szoftverügyileg az unión belül”, akkor nagyon kemény következményei lesznek a tétlenségünknek hamarosan.Szerintem válasszunk szét két dolgot, ami itt is keveredik nagyon, már az egymás elleni érvelésben.
1. A világ domináns részének púp a hátára a számítógép karbantartása. NEm érti, és nem akarja csinálni, csak amennyire muszáj. Pont úgy, mint a kocsival. ablaktörlőt cserélek, ékszíjat nem.
Nekik azt mondani, hogy „forgasd le forrásból” egyenértékű azzal, mintha az anyját szidnád.
Számukra mindenképp popókinyalós disztró kell, ebből saját megítélés szerint 2-3 nagy lesz maximum életképes, akik valóban meg tudják oldani, hogy a vasak >90%-án gond nélkül menjenek.
Itt nem érzem gondnak a sokszínűséget, hiszen a disztró készítőinek választása utána júzer azt kapja, és nem farigcsálja szét.2. A másik fele mi vagyunk. Akiket érdekel, akik szeretjük, ha olajos a kezünk, és nem dőlünk a kardunkba ha az elején egy hétig nem tudunk nyomtatni. Mi tudjuk életbe tartani az összes kisebb disztrót, hiszen ilyenkor igazából a szimpátia dönt, esetleg a kipróbálás pillanatában vett állapota a disztrónak. („azért UHU/fedora/suse, mert az kezelt mindent.” elnézést, de én ezt a gondolkozást hülyeségnek gondolom. Minden disztróval mindent meg lehet csinálni, legfeljebb többet kell küzdeni…)
A Linux túlélése a második csoporttól függ, az elterjedése az elsőtől, illetve az ezt kiszolgáló fejlesztőgárdától.
A Windostól meg csak akkor függ, ha a továbbiakban sem kényszerítik rá szabványok betartására. És szerencsére a monopolhelyzetek megszűntetése hullámzóan, de mindig visszatérő kérdés a nagyoknál.uzsolt wrote:A csomagkezelő ezt nem végzi el automatikusan? Nemigen használtam suse-t (kb. fél nap, de nem túlzottan jött be, és azóta se próbáltam), de pl. uhu 1.1 alatt ez meg volt oldva.Ez disztribfüggő. Általában úgy van megoldva hogy az rpm vagy deb csomag valahová betesz egy fájlt, ez alapján az adott disztrib elkészíti a különféle desktopok számára a menü bejegyzéseket, azaz a .desktop fájlokat. A gond az, hogy azt hogy hova és mit kell tenni az tud változni. Néhány disztriben a telepítés utáni scriptben (vagy a setup.sh-ban) még el kell indítani egy scriptet vagy egy progit ami megcsinálja ezt az általad lerakott fájlok alapján. Persze ez is változó…
uzsolt wrote:Hááát, azért a kamionban is jól meg volt kavarva. De azért ott van az uhu vezérlőpult, vagy hogy is hívják (már jó ideje nem bagolyolok). Vagy van egy parancs (srvmgr, vagy mi is volt a neve), ami ezt neked parancssorosan is intézi. Ezek a rendszerek nem a hekkelésről szólnak, ezért rakták bele neked meg másoknak is a különféle beállítóközpontokat.Na ja. Csak ha Pl. egy SQL szervert akarsz telepíteni (Pl. a Firebird alapból nincs benne a legtöbb linux distribben, és a bináris csomagjában sincs semmiféle indító script) akkor a user elvárja hogy ne neki kelljen indító scriptet írogatnia hanem feltelepíti a csomagot és megy. Na most a gáz ott van hogy ahhoz hogy az UHU vagy bármi más el tudjon indítani a vezérlőpulton egy démont el kell helyezni a megfelelő scripteket a megfelelő helyre (UHU-nál ha jól emléxem még be is kell írni valami fájlba, legalábbis az 1.0-nál). A többi oprendszeren pedig hiába kotor bármit a user a control panelen ha nincs a /etc/rc.d alatt ott a script.
uzsolt wrote:Ööööö, nem akarok nagyon májerkodni, de tudod, mi az az LFS? Mindent saját magad fordítasz, nekem kb. egy hét volt, míg egy bootolható rendszer összeállt (igaz, nem egész álló nap csináltam, hanem napi néhány órácskát), majd még ezután a grafikus felület (xorg 7.1), a libek, majd az mplayer. Minden, ami csak lehet, forrásból van fenn, egyetlen kivétel az openoffice, nem volt kedvem több mint 10 órát azzal vacakolni, hogy leforduljon, hanem inkább felraktam binárisból. Saját csomagkezelés, szkriptek, stb. Most is pl. onnan írok. Szóval ezt azért tudom.Te igen, én is, de az átlag usernek egy XP install is kihívás. Ugyanakkor nem mindenki engedhet meg magának rendszergizdát aki számítógépet használ. Ez az amit a linux fejlesztői elfelejtenek, és szvsz ez a legfőbb oka hogy nem terjedt el desktopon: az átlaguser nem geek.
uzsolt wrote:De ha belegondolsz, minden „felhasználóbarátabb” linuxban van egy control-center nevű csoda (amit gondolom, nem az hálózat/böngészők menüpontban keresel, mert azért nem véletlenszerűen vannak az alkalmazások a menüben szétszórva), amit elindítva szerintem (viszonylag) egyértelmű, mi micsoda. Tehát ha valaki a netet akarja beállítani, valószínűleg nem a fájlrendszerek környékén kezd el túrkálni.Ja. Csak épp minden linuxban máshol kell keresni, másképp működik, és gyakorlatilag sehol nem egységes. Windowson ott a control panel, onnan elindulva az átaguser be tudja állítani a dolgait. A mandarake alatt van drakconf, a SuSE alatt van yast, de a debiannak, uhu-nak, Fedora-nak is megvan a saját beállítóközpontja. Ezeknek azonban sajnos csak egy közös vonásuk van: az hogy az aktuális desktop tulajdonságait nem ők állítják, azaz ha a KDE-n belül akarsz valamit állítnai akkor azt egy másik helyen, a KDE Control Centerben teheted – persze teljesen más user interfész alatt. Azaz egy általálnos linux könyvet nem tudsz írni a kezdőknek: írhatsz külön SuSE, Mandrake, RedHat, stb. könyvet. És a nagynehezen megszerezett SuSE felhasználói ismeretekkel Pl. UHU alatt már nem sokra megy az illető, és viszont. Persze a háttérben a configfájlok többé-kevésbé ugyanazok (inkább kevésbé egyébként mivel azok is össze-vissza vannak már hackelve hogy az aktuális beállítóközpont élete könnyebb legyen).
uzsolt wrote:De Juci néni szerintem az egységes winen se fogja tudni megcsinálni.
Nyomtató beüzemelése: uhu 1.1 alatt nem volt egy nagy valami. Vezérlőpult -> Nyomtatók -> Nyomtató hozzáadása. Vagy valami ilyesmi. Szerintem ehhez nem programozói tudás kell, hanem egy bizonyos logikus gondolkodás.
Ez számunkra világos. Juci néni viszont azt tudja hogy előveszi a windows teljesen hülyéknek 24 óra alatt című könyvet, kikeresi a nyomtatóbeállítással foglalkozó fejezetet és pontról pontra megcsinálja ami ott le van írva. És ha egyszer megtanulta hogy XP alatt hogy kell ezt csinálni akkor ha átmegy egy másik céghez azonnal meg fogja tudni ott is csinálni. Ezzel szemben ha UHU->Debian vagy Mandrake->SuSE váltásra kényszerül akkor a hajára kenheti a „linuxos” tudását.uzsolt wrote:Hardver: igen, ebben teljesen egyetértek veled. De aki rendszergizdának áll, annak (szerintem) tudnia kell, mit kell venni, mit érdemes, mit nem. Nem hiszem, hogy egy legújabb nemtomhány GHz-es gépre több Giga memóriával 6.22-es dos-t fogsz rakni win 3.1-gyel, hanem mondjuk xp-t.
Aki „home user” (hogy a szavaiddal éljek), az tényleg olvasgassa, mi micsoda, milyen hardvert célszerű venni, vagy mondjuk kérdezze meg itt.
De a kép teljességéhez szerintem még az is hozzátartozik, hogy win alatt se megy minden hardver! Ilyen nálam a dvd-íróm (NEC). Win alatt olyan megánál nagyobb fájlokat nem olvas (még win alatt régebben írt cd-kről se!), míg linux alatt semmi gond nincs. Ja, a gépben levő másik odd, egy LG cd-író a nec által win alatt nem olvasott cd-ket win alatt is viszi! DVD-t nyilván nem (igaz, nem próbáltam)…Itt az a gond hogy hiába nézed ki a SuSE hw adatbázisában hogy az XXX TV kártya megy linuxon Gipsz Jakab gépén, az nem jelenti azt hogy ha ma lemész a vaskereskedőhöz és megveszed a cuccot, kicsomagolod, beépíted akkor a te gépeden is menni fog. Lásd amit előzőleg leírtam a chipsetekről. A legtöbb cuccban eleve nem is tudod milyen chipset van amíg ki nem bontod a dobozt, a gyártók a videokártyák kivételével általában mélyen hallgatnak arról hogy mi van a dobozban. És megtehetik: nekik azt kell biztosítani hogy a windowsos driverrel működjön a cucc.
Persze van hogy nem műxik: akkor felmész a gyártó weblapjára és letöltöd a driver update-et, majd elindítod a setup.exe-t. Ha ezután sem megy, akkor reklamálhatsz a gyártónál. Linux esetén viszont ehhez jó eséllyel kernelt kell fordítani vagy frissíteni ami szintén nem Átlag Gipsz Jakab hatósugara, vagy
meglátogatni pár különféle levlista archívumot hogy mi az paraméter amit meg kell még adni a kernel modulnak ahhoz hogy működjön. Ami aztán vagy bejön, vagy nem.Bbt wrote:Szerintem válasszunk szét két dolgot, ami itt is keveredik nagyon, már az egymás elleni érvelésben.1. A világ domináns részének púp a hátára a számítógép karbantartása. NEm érti, és nem akarja csinálni, csak amennyire muszáj. Pont úgy, mint a kocsival. ablaktörlőt cserélek, ékszíjat nem.
Nekik azt mondani, hogy „forgasd le forrásból” egyenértékű azzal, mintha az anyját szidnád.
Számukra mindenképp popókinyalós disztró kell, ebből saját megítélés szerint 2-3 nagy lesz maximum életképes, akik valóban meg tudják oldani, hogy a vasak >90%-án gond nélkül menjenek.
Itt nem érzem gondnak a sokszínűséget, hiszen a disztró készítőinek választása utána júzer azt kapja, és nem farigcsálja szét.2. A másik fele mi vagyunk. Akiket érdekel, akik szeretjük, ha olajos a kezünk, és nem dőlünk a kardunkba ha az elején egy hétig nem tudunk nyomtatni. Mi tudjuk életbe tartani az összes kisebb disztrót, hiszen ilyenkor igazából a szimpátia dönt, esetleg a kipróbálás pillanatában vett állapota a disztrónak. („azért UHU/fedora/suse, mert az kezelt mindent.” elnézést, de én ezt a gondolkozást hülyeségnek gondolom. Minden disztróval mindent meg lehet csinálni, legfeljebb többet kell küzdeni…)
A Linux túlélése a második csoporttól függ, az elterjedése az elsőtől, illetve az ezt kiszolgáló fejlesztőgárdától.
A Windostól meg csak akkor függ, ha a továbbiakban sem kényszerítik rá szabványok betartására. És szerencsére a monopolhelyzetek megszűntetése hullámzóan, de mindig visszatérő kérdés a nagyoknál.Nem. A linux túlélése az első csoporttól függ. Ha nincs elég nagy user bázisod akkor max. pár száz vagy pár ezer ember hobbiOS-e a linux, ugyanabban a kategóriában mint Pl. a ReactOS. Onnantól kezdve pedig még kevésbé van rá szoftver, még kevésbé van rá hw támogatás. Egy oprenszernek csak akkor van esélye arra hogy használhasd is valamire azon kívül hogy kernelt forgatsz rajta ha rendelkezik megfelelő méretű felhasználói táborral. Ez pedig erősen attól függ hogy mit nyújt az adott OS a user számára. És persze attól is hogy mit nyújt az adott OS a coder számára. A .NET a windowsban, különösen a 3.0 ami a Vistával fog elterjedni meg kell mondjam hogy igen-igen nagy dobás. Míg a windowsnak szépen lassan összejön hogy a régi vacak anti-objektumorientált WIN32 API-t lecseréli egy egységes, objektum-orientált, processzorfüggetlen programozói platformra addig linux alatt még az sem jön össze hogy egy nyomorú egységes desktop összeálljon mint amit 20 éve az AmigaOS biztosított a programozóknak és a felhasználóknak egyaránt.
Én történetesen „csak” egy user vagyok, tök nulla hozzáértéssel.
Pont ezért jött be nálam a Linux. Kapok hozzá többféle grafikus felületet, meg rengeteg alkalmazást. Ha valami progival nem boldogulok, van helyette másik. Honlapokat tudok szerkeszteni, képeket feldolgozni profi módon, csak azért, mert ti, profik készen tettetek elém egy alkalmazáskészletet, amit Windows alatt nem kapok meg, és jó sok időbe telne, amíg összeszedem.
Hozzáértés híján etettem a gépembe egy vinyót, amit az nem tud kezelni, nem ismeri fel. A Linux tudja kezelni ezt a vinyót, még így is. Prábálná valaki „hagyományos” operációs rendszerrel…
És még sorolhatnám a példákat napestig. Szóval nekem Linux kell, akárhány párhuzamos fejlesztés is fut benne. Köszönöm a munkátokat.
CSAK ÍGY TOVÁBB!!!
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz