Imádom a lelkes fiatalokat!
Assembly -ben PC-t programozni – atya gatya – jó játék!
Hogyan fogsz optimalizálni – cache, procedure queue …
Mennyi munkával érsz el valamiféle használható eredményt? Napjaink számítástechnikai fõ kérdése, rövid idõ allat hibátlan, mûködõ programot írni.
Assembly -t hagyjátok meg a beágyazott vezérlõk és az eszköz vezérlõk számára – ha mondjuk Linux/Unix kompatibilis assembly kódot kell írnod elfelejtheted a szokásos assembly szintaktikát!
C64 – hû de rég volt asszem 6502 -proci (a Zilog Z80 és a Motorola 6800 -as vad házassága) – azóta gyakorlatilag kipusztult irány. Az egy chipes procikban már teljesen más archiotektúra van – fennmaradt a Motorla és az Intel tovább fejlesztett chipjei, a távolkeleten a Z80, a Zilog -ról alig hallani. Viszont itt vannak az újak Microchip PIC sorozat, és persze az ARM (ez utóbbi határeset).
No és aztán itt vannak az OP rendszerek, amikor én kezdtem, a mikrogépes csúcs a CP/M és az MP/M volt. Ennek mindösszesen ~30 rendszerhívása volt. Az MS-DOS már vagy ~100 ilyennel bírt. Ahogy haladunk az idõben a rendszerek szolgáltatásai a 100 000 nagyságrend felé tendálnak – hogy tudná ezt egy ember megírni? Illetve mi lenne az az új extra szolgáltatás amiért ennek érdemes lenne nekivágni – méghozzá az alapoktól?
Ha nagyon mélyre akartok nyúlni kezdjetek a C -vel és onnan egy ugrás a C++, na és ami a legfontosabb az az Angol nyelv!
Bocs az agyalgásért…

Nem az a lényeg, hogy mit csinálsz, hanem az, hogy amit csinálsz, szeresd csinálni. Torvalds is csak a 386-osát akarta rendesen, 100%-ban kihasználni, aztán meg lehet nézni, hogy hol tart a projekt. 🙂
Nekünk még ennyi célunk sincs: csupán meg akarjuk érteni azt, amit nap mint nap használunk. C-ben (bármennyire is tökéletes, gyors, egyszerû, hordozható, alakítható nyelv) soha nem fogunk tudni olyan gyors és apró rutinokat írni, mint assembly-ben. Nézd csak meg a Recognita nevû programot: az egész assembly-ben van írva, és így se a leggyorsabb. Most képzeld el, hogyha egy – assembly-hez  képest – lassú, magasszintû nyelvben íródott volna, órákat várhatnánk néhány tíz oldal feldolgozására. (már aki használ efféle programot 🙂 )

Sztem is az a fontos, hogy mit szeretsz csinálni. Ezért kezdtem el programozni Assemblyben. ^_^ Nekem az volt a fontos, hogy megértsem, hogyan mûködik a gépem és már nagyjából értem. C-ben, C++-ban tok valamennyire programozni. Abba is hagyom az Assemblyt. Majd, amikor még fantikusabb és elvetemült idõmilliomos suhanc leszek, majd újra visszatérek rá.

„Mennyi munkával érsz el valamiféle használható eredményt?”
A munka nem szégyen

„Napjaink számítástechnikai fõ kérdése, rövid idõ allat hibátlan, mûködõ programot írni.”
Mondjuk a játékiparban… a hibátlant meg hagyjuk, mert a magas szintû nyelveken megírt cuccok nem lesznek hibátlanok, sõt mivel nem te írod a gépikódot nehezebb is kijavítani (mint felhasználónak természetesen). Van ahol meg a nagyon biztonságos és gyors a lényeg (vagy újabban, ne fogyasszon annyit pl.)

„Assembly -t hagyjátok meg a beágyazott vezérlõk és az eszköz vezérlõk számára – ha mondjuk Linux/Unix kompatibilis assembly kódot kell írnod elfelejtheted a szokásos assembly szintaktikát!”
Ha végiggondolod, akkor ez marhaság. 1) kompatibilitás (os) szintaktika, 2) os kompatibilitás (gépikódban vagy!)… max. az illesztõ-programokkal való kompatibilitás kérdését vethetetd fel, ami elméletileg megint nem os specifikus (mármint a kódolás szempontjából), akkor legalábbis, ha mindegyik mondjuk c calling-ot használ (azt meg leírtam, hogy hogy mûködik).

„Ennek mindösszesen ~30 rendszerhívása volt. Az MS-DOS már vagy ~100 ilyennel bírt. Ahogy haladunk az idõben a rendszerek szolgáltatásai a 100 000 nagyságrend felé tendálnak – hogy tudná ezt egy ember megírni?”
Nem kell mindent assemblerben írni (pl. a guit ált hülyeség, ám a rendszer szintû alkalmazásokat nem árt) és nem kell mindent egy embernek…

„Illetve mi lenne az az új extra szolgáltatás amiért ennek érdemes lenne nekivágni – méghozzá az alapoktól?”
Ez persze megint más kérdés.

„Tényleg kár, hogy csak 24 óra egy nap.”
Ebben tévedsz, mert 24 óra + egy éjszaka. :))))

„? ezt hogy érted? ilyent én is szeretnék!”
Na látszik, hogy hol nem voltál… :)))) Biz. helyeken ezt szokás mondani az éjszakai teendõkre, mondjuk amikor a 24 óra már „kevés”, viszont meg kell csinálni. (Monthatni szakzsargon.)
(Szóval ne szeress ilyet csinálni, mert nem kellemes. :))