Az olyan programok nem érdemlik meg, hogy a GNU részei legyenek.
És engem, mint felhasználót cseppet sem érdekelnek.

Ellenben megérdemlik néha, hogy használják őket az userek, mert attól még lehet hogy jó programok. Ha rajtam múlna, meg is tiltanám, hogy másképp mint autoconf-automake használatával írjanak progikat. De hát ez van, na, nem rajtam múlik.

Te meg Balzamon értsd meg, hogy a Gobo épp arról szól, amit felvetettél! A GoboLinux „csomag”készítői arra törekednek, hogy mindenből az eredeti progit használják fel, ami nem más, mint a FORRÁS. bináris csomagból annyi fajta lehet egy progihoz mint a tenger, ahány disztró van, de forráskód csak egy. S az lehet, hogy egy adott disztróhoz nem létezik bináris csomag az X progihoz, de az tuti, hogy FORRÁSA van az X proginak, ez evidens, mert a forrás maga a program, ha nincs forrás, nincs program. Tehát logikus amit a Gobo készítői kitaláltak: a forráshoz kell visszanyúlni, mert az „a szegény ember csomagbázisa”, s ekkor megvan az az előny is, hogy MINDEN progit használhatunk a rendszerben. Némely progi lefordítása ugyan kacifántos lehet, de erre vannak kitalálva Gobo alatt a recipék. A recipe egy pici szöveges állomány, mely megmondja a Compile szkriptnek, hogy hogyan fordítsa le az adott progit, sőt még azt is, honnan töltse le a forrást. ha nincs semmi gixer – s az ritkán van – az egész folyamat automatikus, sőt a függőségeket is lekezeli. Az X progi telepítése forrásból, ráadásul parancssorból Gobo alá mindössze ennyi:

Compile x

Ez olyan baromi bonyolult?!

Akkor sincs nagy baj általában, ha nincs is recipe az adott progihoz, de legalább autoconf-automake alapú. A progik zöme szerencsére mára már ilyen, ez majdhogynem GNU-szabvánnyá vált. Ekkor letöltöd az X progi forrását, kicsomagolod valahová, belépsz a könyvtárába, s kiadod a következő bűvös parancsokat:

PrepareProgram -t X verziószám
PrepareProgram X verziószám
make
SandboxInstall X verziószám
SymlinkProgram X

és örülsz mert kész is van az egész.

feltéve, hogy a függőségei már fenn vannak, mert ezen utóbbi esetben azokat nem kezeli le. De a módszer többnyire működik. ha azonban mégsem, akkor sem kell félned, mert a rendszered ettől még garantáltan nem lesz tönkretéve, szóval lehet nyugodtan kísérletezni.

Te meg Balzamon értsd meg, hogy a Gobo épp arról szól, amit felvetettél! A GoboLinux „csomag”készítői arra törekednek, hogy mindenből az eredeti progit használják fel, ami nem más, mint a FORRÁS. bináris csomagból annyi fajta lehet egy progihoz mint a tenger, ahány disztró van, de forráskód csak egy. S az lehet, hogy egy adott disztróhoz nem létezik bináris csomag az X progihoz, de az tuti, hogy FORRÁSA van az X proginak, ez evidens, mert a forrás maga a program, ha nincs forrás, nincs program. Tehát logikus amit a Gobo készítői kitaláltak: a forráshoz kell visszanyúlni, mert az „a szegény ember csomagbázisa”, s ekkor megvan az az előny is, hogy MINDEN progit használhatunk a rendszerben. Némely progi lefordítása ugyan kacifántos lehet, de erre vannak kitalálva Gobo alatt a recipék.

OK. Megértettem. Még az is lehet, hogy a gobo a jövő útja. Az egyetlen gondom, hogy én mint desktop-user nem fogok forrás alapú disztribúciót használni. Ezt azt hiszem a libxine fordítása közben fogadtam meg, vagyis nem ezt, hanem azt, hogy nem fogok többet csomagot kézzel fordítani. Persze már megszegtem, de a csomag fordítástól elment a kedvem. Úgy gondolom, hogy a csomagok fordítása a fejlesztők dolga nem a usereké.

apt-get install ezt_a_programot_akarom-leszarom_a_verziószámot

Compile ezt_a_programot_akarom-leszarom_a_verziószámot

Komolyan olyan, mint a lábgomba. Amikor az ember azt hiszi, hogy már megszabadult tőle, akkor újra előjön.

Én kisbetűvel és veled vagyok így.