- This topic has 273 hozzászólás, 22 résztvevő, and was last updated 18 years, 1 months telt el by
.
-
Bejegyzés
-
Mika wrote:Most 3 hónap alatt 3 kollégám jött, hogy vigyek nekik linuxot…
És fogadjunk, hogy ráadásul férfiak is… :))))
Mika wrote:„Én uzsolt „Köszönjük néked, óh, hatalmas LCoder…” kezdetű”
Az tényleg túllő egy kicsit a célon.
De tegyük hozzá, a srác nem a legjobb oldalt választotta a „hittérítésre”, és tényleg mond néhány emeletes baromságot. Várható volt, hogy előbb-utóbb valakinél elszakad a cérna.A fene sem akart hittéríteni. Vitába szálltam néhány állítással. Épp unatkoztam, gondoltam hátha találok valakit aki érdemben hozzá tud szólni a dologhoz azon a szinten túl hogy a linux cool és M$ sux, egy-két ember akadt is de jó páran úgy látom nem nagyon jutottak még túl ezen a szinten.
A buzz-on voltak értelmes hozzászólások, itt sajnos kevésbé, ahogy látom többnyire hívők vannak akik a saját rendszerüket is csak felületesen ismerik, és abszolút nincsenek tisztában a gyenge és az erős pontjaival, a legtöbb „vitapartner” még azt sem igen értette meg hogy miről beszélek, tisztelet a kivételnek. Ez mindenesetre egy dolgot jelent: régebben a linux valóban a programozók, hackerek oprendszere volt, ma már inkább a felhasználóké és ez utóbbit nem feltétlenül a jó értelemben gondolom. Az nem gond hogy valaki nem ért velem egyet, de az azért király lenne ha ezt érvekkel támasztaná alá és nem személyeskedéssel. Ez régen (5-10 éve) pont a buta windows userekre volt jellemző: a linux szar, azért mert csak. Nos, ahogy a hozzászólások egy részét látom egy-két ilyen azért csak oprendszert váltott 😛
Amúgy nagyjából a következő hozzászólással be is fejeztem az itteni tevékenységemet, nem sértődöttségből csak mert elmondtam amit ebben a témában el akartam.
Hogy milyen jó wines szoftverek vannak, nem tudom… amit nekem használnom kell, azokat nem tartom jónak… (alapszoftverek, állig.szoftverek).
Ami kellene (de nagyon nem akar összejönni a fejlesztőknek) az abev, tudtommal a wines verzió sem jó (hibásan számol vmi kedvezményt – hacsak azóta ki nem javították).Valószínűleg az államigazgatásban dolgoznak az ország legrosszabb programozói. Én az abev-et láttam meg a NYENYI tavaji verzióját (DOS, Clipper 2006-ban) valóban elég szánalmasak, de eleve az hogy mostanság még floppyn kell beküldeni ezeket az adatokat szintén vicc. És ha ezt már kiengedik a userek elé, akkor milyen lehet az amit benn használnak :rolleyes:.
De azért egyrészt nagyon sok olyan program van aminek nem nagyon van ütőképes linuxos megfelelője, ami meg van az többnyire windows alá is elérhető. Persze általános célokra (openoffice, böngészés, különféle üznetküldő cuccok, levelezés) valóban megfelel, és ha valaki csak ezeket használja akkor annak egyrészt tényleg felesleges a windows, másrészt soha nem is fogja látni a szoftverek hiányát, és az általam említett problémákat sem. De ez nem jelenti azt hogy ezek a problémák nem léteznek.
Én a linux hátrányát leginkább a hardvertámogatásban látom (amire gondolok: előbb nézd meg támogatott-e a nyomtató linux alatt, utána vedd meg). De ez nem a linux hibája.
De igen, pontosabban a linux driverkezelés sajátossága és a sokféle disztrib hibája. Windowsnál a gyártó ad egy setup.exe-t és ezzel lerendezte a problémát. Linuxon picit más a helyzet, kismillió disztrib van, az ezzel kapcsolatos support problémákat a legtöbb gyártó nem fogja bevállalni. Ha lenne egy egységes formátum hogy az egyes típusú eszközökhöz (TV-kártya, nyomtató, scanner, stb) milyen alkönyvtárba kell betenni a kernel modult, a kernel modul konfigurálásának opicióit, az XF86Config módosítására vonatkozó beállítási lehetőségeket, stb) akkor a gyártó meg tudná csinálni a saját driver programját ami megy minden linux disztriben. De ilyen megoldás amit a linux disztribek támogatnának jelenleg tudtommal nem létezik.
Persze azért a dolognak van másik oldala is: ha a linux egyszer támogat valamit azt mindig támogatni fogja. Azaz a 8 éves, amúgy kifogástalanul működő TV kártyám menni fog a legújabb linuxon is, míg Vistán ennek nem sok esélye van.
Tényleg „korszakalkotott”… Pl. 3D-jét akármelyik linuxos 3D keresztbe nyeli le, de ezt csak az látja és tudja, aki – akár win mellé – telepített már ilyen linuxot. A win user meg, ha esetleg a neten olyan oldalra téved, ahol láthat néhány képet róla.
Ha a 3D alatt az Aero vs Beryl dolgot érted akkor egyrészt igazad van, másrészt nincs. A Beryl valóban szépen mozgatja az ablakokat, vált a virtuális desktopok között amolyan Jurassic Park-os stípusban. Tényleg tetszetős. De a Vista egészen más tészta, ott a grafikában nem az Aero a lényeg, hanem a WPF. Minden rendszerben van valamiféle API az ablakozás mögött, ami megjelenít egy nyomógombot, egy checkboxot, egy comboboxot, egy adatrácsot, stb. Ilyen linuxon a GTK, Qt, Fltk, Motif, Awt, Fox, XForms hogy csak az ismertebbeket említsem, ezt linuxon widgeteknek hívják, míg eddig windowson a jó öreg win32 volt, illetve az erre épülő rendszerek (MFC, Delphi VCL, .NET windows.forms). A WPF rengeteg újítást hozott e téren, az egyik ezek közül a 3D effektek. Azaz Pl. a stornózott számla 3D-ben összegyűrhető, vagy felgördíthető meg ilyenek. Ebben ez a lényeg, nem az aero. De ezt addig amíg nincsenek ilyen alkalmazások (és az még legalább 1-2 év) nem fogod látni, utána annál inkább.
Azért az a monopólium sem annyira stabil már. Most 3 hónap alatt 3 kollégám jött, hogy vigyek nekik linuxot – persze miután kifaggattak, hogy tényleg nem kell vírustól, kémprogramtól meg ilyenektől tartaniuk… Kezd egyre több embernek elege lenni ezekből…
Egy év után számold össze hogy hányan tartották meg a linuxukat. Másrészt a kémprogramok és vírusok száma erősen függ a felhasználók számától is. Amíg egy rendszert úgy a userek 5%-a használ addig vírust/kémprogramot sem nagyon érdemes rá írni. De ha a linux tényleg kinőné magát akkor ez alapjában véve két következménnyel járna:
1. Egységesedés. Valószínűleg a nagy tömegben használt disztribek száma 2-3 körül lenne (ahogy ma kinéz: RedHat, Novell, Ubuntu), a többi lemegy pár százalékra.
2. A sok (és egyre kevésbé hozzáértő) user vonzó célponttá válik a rosszindulatú kódok számára.Ez a kettő az álmoskönyv szerint sok-sok új vírust és egyéb rosszindulatú kódot jelent 8)
Mika wrote:„Én uzsolt „Köszönjük néked, óh, hatalmas LCoder…” kezdetű”
Az tényleg túllő egy kicsit a célon.
De tegyük hozzá, a srác nem a legjobb oldalt választotta a „hittérítésre”, és tényleg mond néhány emeletes baromságot. Várható volt, hogy előbb-utóbb valakinél elszakad a cérna.A fene sem akart hittéríteni. Vitába szálltam néhány állítással. Épp unatkoztam, gondoltam hátha találok valakit aki érdemben hozzá tud szólni a dologhoz azon a szinten túl hogy a linux cool és M$ sux, egy-két ember akadt is de jó páran úgy látom nem nagyon jutottak még túl ezen a szinten.
A buzz-on voltak értelmes hozzászólások, itt sajnos kevésbé, ahogy látom többnyire hívők vannak akik a saját rendszerüket is csak felületesen ismerik, és abszolút nincsenek tisztában a gyenge és az erős pontjaival, a legtöbb „vitapartner” még azt sem igen értette meg hogy miről beszélek, tisztelet a kivételnek. Ez mindenesetre egy dolgot jelent: régebben a linux valóban a programozók, hackerek oprendszere volt, ma már inkább a felhasználóké és ez utóbbit nem feltétlenül a jó értelemben gondolom. Az nem gond hogy valaki nem ért velem egyet, de az azért király lenne ha ezt érvekkel támasztaná alá és nem személyeskedéssel. Ez régen (5-10 éve) pont a buta windows userekre volt jellemző: a linux szar, azért mert csak. Nos, ahogy a hozzászólások egy részét látom egy-két ilyen azért csak oprendszert váltott 😛
Amúgy nagyjából a következő hozzászólással be is fejeztem az itteni tevékenységemet, nem sértődöttségből csak mert elmondtam amit ebben a témában el akartam.
Hogy milyen jó wines szoftverek vannak, nem tudom… amit nekem használnom kell, azokat nem tartom jónak… (alapszoftverek, állig.szoftverek).
Ami kellene (de nagyon nem akar összejönni a fejlesztőknek) az abev, tudtommal a wines verzió sem jó (hibásan számol vmi kedvezményt – hacsak azóta ki nem javították).Valószínűleg az államigazgatásban dolgoznak az ország legrosszabb programozói. Én az abev-et láttam meg a NYENYI tavaji verzióját (DOS, Clipper 2006-ban) valóban elég szánalmasak, de eleve az hogy mostanság még floppyn kell beküldeni ezeket az adatokat szintén vicc. És ha ezt már kiengedik a userek elé, akkor milyen lehet az amit benn használnak :rolleyes:.
De azért egyrészt nagyon sok olyan program van aminek nem nagyon van ütőképes linuxos megfelelője, ami meg van az többnyire windows alá is elérhető. Persze általános célokra (openoffice, böngészés, különféle üznetküldő cuccok, levelezés) valóban megfelel, és ha valaki csak ezeket használja akkor annak egyrészt tényleg felesleges a windows, másrészt soha nem is fogja látni a szoftverek hiányát, és az általam említett problémákat sem. De ez nem jelenti azt hogy ezek a problémák nem léteznek.
Én a linux hátrányát leginkább a hardvertámogatásban látom (amire gondolok: előbb nézd meg támogatott-e a nyomtató linux alatt, utána vedd meg). De ez nem a linux hibája.
De igen, pontosabban a linux driverkezelés sajátossága és a sokféle disztrib hibája. Windowsnál a gyártó ad egy setup.exe-t és ezzel lerendezte a problémát. Linuxon picit más a helyzet, kismillió disztrib van, az ezzel kapcsolatos support problémákat a legtöbb gyártó nem fogja bevállalni. Ha lenne egy egységes formátum hogy az egyes típusú eszközökhöz (TV-kártya, nyomtató, scanner, stb) milyen alkönyvtárba kell betenni a kernel modult, a kernel modul konfigurálásának opicióit, az XF86Config módosítására vonatkozó beállítási lehetőségeket, stb) akkor a gyártó meg tudná csinálni a saját driver programját ami megy minden linux disztriben. De ilyen megoldás amit a linux disztribek támogatnának jelenleg tudtommal nem létezik.
Persze azért a dolognak van másik oldala is: ha a linux egyszer támogat valamit azt mindig támogatni fogja. Azaz a 8 éves, amúgy kifogástalanul működő TV kártyám menni fog a legújabb linuxon is, míg Vistán ennek nem sok esélye van.
Tényleg „korszakalkotott”… Pl. 3D-jét akármelyik linuxos 3D keresztbe nyeli le, de ezt csak az látja és tudja, aki – akár win mellé – telepített már ilyen linuxot. A win user meg, ha esetleg a neten olyan oldalra téved, ahol láthat néhány képet róla.
Ha a 3D alatt az Aero vs Beryl dolgot érted akkor egyrészt igazad van, másrészt nincs. A Beryl valóban szépen mozgatja az ablakokat, vált a virtuális desktopok között amolyan Jurassic Park-os stípusban. Tényleg tetszetős. De a Vista egészen más tészta, ott a grafikában nem az Aero a lényeg, hanem a WPF. Minden rendszerben van valamiféle API az ablakozás mögött, ami megjelenít egy nyomógombot, egy checkboxot, egy comboboxot, egy adatrácsot, stb. Ilyen linuxon a GTK, Qt, Fltk, Motif, Awt, Fox, XForms hogy csak az ismertebbeket említsem, ezt linuxon widgeteknek hívják, míg eddig windowson a jó öreg win32 volt, illetve az erre épülő rendszerek (MFC, Delphi VCL, .NET windows.forms). A WPF rengeteg újítást hozott e téren, az egyik ezek közül a 3D effektek. Azaz Pl. a stornózott számla 3D-ben összegyűrhető, vagy felgördíthető meg ilyenek. Ebben ez a lényeg, nem az aero. De ezt addig amíg nincsenek ilyen alkalmazások (és az még legalább 1-2 év) nem fogod látni, utána annál inkább.
Azért az a monopólium sem annyira stabil már. Most 3 hónap alatt 3 kollégám jött, hogy vigyek nekik linuxot – persze miután kifaggattak, hogy tényleg nem kell vírustól, kémprogramtól meg ilyenektől tartaniuk… Kezd egyre több embernek elege lenni ezekből…
Egy év után számold össze hogy hányan tartották meg a linuxukat. Másrészt a kémprogramok és vírusok száma erősen függ a felhasználók számától is. Amíg egy rendszert úgy a userek 5%-a használ addig vírust/kémprogramot sem nagyon érdemes rá írni. De ha a linux tényleg kinőné magát akkor ez alapjában véve két következménnyel járna:
1. Egységesedés. Valószínűleg a nagy tömegben használt disztribek száma 2-3 körül lenne (ahogy ma kinéz: RedHat, Novell, Ubuntu), a többi lemegy pár százalékra.
2. A sok (és egyre kevésbé hozzáértő) user vonzó célponttá válik a rosszindulatú kódok számára.Ez a kettő az álmoskönyv szerint sok-sok új vírust és egyéb rosszindulatú kódot jelent 8)
Az idézett mondat terméket említ, amin azért akadtam fenn, mert szerintem a tudomány nem termék, azzá az üzlet silányította. Biztos, hogy a Microsoft képtelen olcsóbban előállítani egy szellemi terméket akkor, amikor a világ egyik leggazdagabb -és megkockáztatom- legprofitéhesebb cége? Egészséges versenyszellemnek sem nevezhető a mai állapot, inkább hasonlít az atomtitok és az űrverseny időszakára. Félelmetes pazarlás ez és akik a legtöbbet kaszálnak, azok nevei soha és sehol nem lelhetők.
1. A tudomány mint olyan nem egy egységes dolog. Vannak alapkutatások és vannak alkalamzott kutatások. Ez utóbbi már régen termék, és nem csak a szoftverben, lásd Pl. gyógyszerkutatás. Ma egyre inkább az információ, a tudás az érték és nem maga a vas. Ennek előállítása sem olcsó, és ha valaki ebbe beletesz X millió dollárt akkor logikus hogy viszont is akarja látni a pénzét.
2. A szellemi termék ára annyi amennyit hajlandó vagy kifizetni érte, és amennyiért elő lehet állítani az első példányt. De ez persze nem csak a szellemi termékre vonatkozik: az autót is jóval drágábban veszed mint amibe az előállítása kerül. Nem is szólva az Adidas pólódért amit megveszel 5000 forintért, ebből 500 forint a kicsi kínai dzsunkán előállított póló, 4500 forint pedig az Adidas felirat és az „életérzés”.
3. A cégek azért vannak hogy profitot termeljenek. Van egy rakás részvényes aki amúgy te vagy én is lehetünk ha microsoft vagy Mol vagy Egis részvényt veszünk, és van egy vezetés (igazgatótanács) aki arra törkeszik hogy a részvények értéke a legmagasabban legyen. Ez teljesen ugyanúgy igaz a microsoftra, a guglira, az IBM-re, a SUN-ra és minden ilyen cégre. Ami ezen túl van csak marketing. És egy cég viselkedése nagyban függ a helyzetétől, lásd volt anno egy Caldera nevű cég aki az egyik legrégebbi linux disztribútor volt, de megvette anno a DR-DOS-t is a Novelltől és perelte a Microsoftot hogy még anno a win9x-szel ellehetetlenítette szegény DR-DOS-t ami persze igaz volt, csak közben a DR-DOS a Digital Research-tól átkerült a Novellhez, majd onnan a Calderához. És ha jól emléxem mintha nyertek is volna, és amúgy árulták is a DOS verziójukat OpenDOS néven. Aztán ez a cég megvette az SCO nevű unixos céget ami addigra már (nem kis részben a linuxnak köszönhetően) meglehetősen döglődött, ezzel mellesleg hozzájuk került a unix márkanév is. Aztán a bolt nem igazán ment, pedig időközben a cég még az SCO nevet is felvette, hátha az jobban cseng. A történet többi részét meg már szvsz minden linuxos ismeri…Az idézett mondat terméket említ, amin azért akadtam fenn, mert szerintem a tudomány nem termék, azzá az üzlet silányította. Biztos, hogy a Microsoft képtelen olcsóbban előállítani egy szellemi terméket akkor, amikor a világ egyik leggazdagabb -és megkockáztatom- legprofitéhesebb cége? Egészséges versenyszellemnek sem nevezhető a mai állapot, inkább hasonlít az atomtitok és az űrverseny időszakára. Félelmetes pazarlás ez és akik a legtöbbet kaszálnak, azok nevei soha és sehol nem lelhetők.
1. A tudomány mint olyan nem egy egységes dolog. Vannak alapkutatások és vannak alkalamzott kutatások. Ez utóbbi már régen termék, és nem csak a szoftverben, lásd Pl. gyógyszerkutatás. Ma egyre inkább az információ, a tudás az érték és nem maga a vas. Ennek előállítása sem olcsó, és ha valaki ebbe beletesz X millió dollárt akkor logikus hogy viszont is akarja látni a pénzét.
2. A szellemi termék ára annyi amennyit hajlandó vagy kifizetni érte, és amennyiért elő lehet állítani az első példányt. De ez persze nem csak a szellemi termékre vonatkozik: az autót is jóval drágábban veszed mint amibe az előállítása kerül. Nem is szólva az Adidas pólódért amit megveszel 5000 forintért, ebből 500 forint a kicsi kínai dzsunkán előállított póló, 4500 forint pedig az Adidas felirat és az „életérzés”.
3. A cégek azért vannak hogy profitot termeljenek. Van egy rakás részvényes aki amúgy te vagy én is lehetünk ha microsoft vagy Mol vagy Egis részvényt veszünk, és van egy vezetés (igazgatótanács) aki arra törkeszik hogy a részvények értéke a legmagasabban legyen. Ez teljesen ugyanúgy igaz a microsoftra, a guglira, az IBM-re, a SUN-ra és minden ilyen cégre. Ami ezen túl van csak marketing. És egy cég viselkedése nagyban függ a helyzetétől, lásd volt anno egy Caldera nevű cég aki az egyik legrégebbi linux disztribútor volt, de megvette anno a DR-DOS-t is a Novelltől és perelte a Microsoftot hogy még anno a win9x-szel ellehetetlenítette szegény DR-DOS-t ami persze igaz volt, csak közben a DR-DOS a Digital Research-tól átkerült a Novellhez, majd onnan a Calderához. És ha jól emléxem mintha nyertek is volna, és amúgy árulták is a DOS verziójukat OpenDOS néven. Aztán ez a cég megvette az SCO nevű unixos céget ami addigra már (nem kis részben a linuxnak köszönhetően) meglehetősen döglődött, ezzel mellesleg hozzájuk került a unix márkanév is. Aztán a bolt nem igazán ment, pedig időközben a cég még az SCO nevet is felvette, hátha az jobban cseng. A történet többi részét meg már szvsz minden linuxos ismeri…De igen, pontosabban a linux driverkezelés sajátossága és a sokféle disztrib hibája. Windowsnál a gyártó ad egy setup.exe-t és ezzel lerendezte a problémát. Linuxon picit más a helyzet, kismillió disztrib van, az ezzel kapcsolatos support problémákat a legtöbb gyártó nem fogja bevállalni. Ha lenne egy egységes formátum hogy az egyes típusú eszközökhöz (TV-kártya, nyomtató, scanner, stb) milyen alkönyvtárba kell betenni a kernel modult, a kernel modul konfigurálásának opicióit, az XF86Config módosítására vonatkozó beállítási lehetőségeket, stb) akkor a gyártó meg tudná csinálni a saját driver programját ami megy minden linux disztriben. De ilyen megoldás amit a linux disztribek támogatnának jelenleg tudtommal nem létezik.
En nagyon tudom ruhellni a setup.exe-ket. Mert ha a windows X verziojahoz volt keszitve, akkor az X+1-es verzion vagy nem megy, vagy megeroszakolja a rendszert.
Amit leirsz fennebb szerintem csak a binaris meghajtokra vonatkozik, ami linux alatt nem termeszetes dolog. Ha elkeszitesz egy meghajtot ami mukodik a hivatalos rendszermaggal, es kozzeteszed a forrast + a dokumentaciot a telepiteserol es hasznalatarol, akkor akarmelyik terjesztes feljesztoi konnyen beilleszthetik a rendszerukbe, mi tobb, ha igeny lesz ra, az a meghajto sokaig fog mukodni az ujabb kerneleken is, mert fog akadni valaki, aki mukodesre birja.De igen, pontosabban a linux driverkezelés sajátossága és a sokféle disztrib hibája. Windowsnál a gyártó ad egy setup.exe-t és ezzel lerendezte a problémát. Linuxon picit más a helyzet, kismillió disztrib van, az ezzel kapcsolatos support problémákat a legtöbb gyártó nem fogja bevállalni. Ha lenne egy egységes formátum hogy az egyes típusú eszközökhöz (TV-kártya, nyomtató, scanner, stb) milyen alkönyvtárba kell betenni a kernel modult, a kernel modul konfigurálásának opicióit, az XF86Config módosítására vonatkozó beállítási lehetőségeket, stb) akkor a gyártó meg tudná csinálni a saját driver programját ami megy minden linux disztriben. De ilyen megoldás amit a linux disztribek támogatnának jelenleg tudtommal nem létezik.
En nagyon tudom ruhellni a setup.exe-ket. Mert ha a windows X verziojahoz volt keszitve, akkor az X+1-es verzion vagy nem megy, vagy megeroszakolja a rendszert.
Amit leirsz fennebb szerintem csak a binaris meghajtokra vonatkozik, ami linux alatt nem termeszetes dolog. Ha elkeszitesz egy meghajtot ami mukodik a hivatalos rendszermaggal, es kozzeteszed a forrast + a dokumentaciot a telepiteserol es hasznalatarol, akkor akarmelyik terjesztes feljesztoi konnyen beilleszthetik a rendszerukbe, mi tobb, ha igeny lesz ra, az a meghajto sokaig fog mukodni az ujabb kerneleken is, mert fog akadni valaki, aki mukodesre birja.LCoder wrote:A buzz-on voltak értelmes hozzászólások, itt sajnos kevésbé
Ha nem tetszik, nem kötelező látogatni ezt a fórumot.LCoder wrote:Az nem gond hogy valaki nem ért velem egyet, de az azért király lenne ha ezt érvekkel támasztaná alá és nem személyeskedéssel.
Most rám gondolsz? Akkor nyálazd már végig ebben a témában a post-jaidra szóló hozzászólásaimat! Meg még jónéhány tagét! Ja, vagy amivel te nem értesz egyet, az nem érv?LCoder wrote:Én a linux hátrányát leginkább a hardvertámogatásban látom (amire gondolok: előbb nézd meg támogatott-e a nyomtató linux alatt, utána vedd meg). De ez nem a linux hibája.
De igen, pontosabban a linux driverkezelés sajátossága és a sokféle disztrib hibája. Windowsnál a gyártó ad egy setup.exe-t és ezzel lerendezte a problémát. Linuxon picit más a helyzet, kismillió disztrib van, az ezzel kapcsolatos support problémákat a legtöbb gyártó nem fogja bevállalni. Ha lenne egy egységes formátum hogy az egyes típusú eszközökhöz (TV-kártya, nyomtató, scanner, stb) milyen alkönyvtárba kell betenni a kernel modult, a kernel modul konfigurálásának opicióit, az XF86Config (most már inkább az xorg az elterjedtebb, nem most használtál utoljára linuxot – az idéző megjegyzése)módosítására vonatkozó beállítási lehetőségeket, stb) akkor a gyártó meg tudná csinálni a saját driver programját ami megy minden linux disztriben. De ilyen megoldás amit a linux disztribek támogatnának jelenleg tudtommal nem létezik.
Driver-kezelés sajátossága? A disztribek hibája? Most ezalatt arra gondolsz, hogy azért sajátos, mert nem olyan, mint win alatt? Arról, hogy kernelmodulok, arról hallottál már? Ne vágjak már be a kedvedért egy find /lib/modules/`uname -r`/kernel/ kimenetet! Ha abból valaki nem bírja eldönteni, hogy a kiskutya hardver meghajtó modulját melyik könyvtárba kell(ene) másolni, az vessen magára!
Furcsa módon ha az nvidia és az ati (már amilyen szinten) meg bírta oldani, akkor amelyik hardvercégnek fontos, hogy az idióta linux-használóknak is legyen normális drájvere, akkor megírja. Sőt, még egy konfiguráló progit is írtak alá, hogy a disztrók rengetegében és sokféleségében megzavarodott LCoder is tudja használni, ne kelljen megkeresnie a /etc könyvtárban az xorg.conf-ot, ami minden disztróban máshol van, mint megtudhattuk.
Ha meg nem fontos a cégnek, akkor majd egy lelkes és megfelelő tudással felvértezett openszörsz-…. megírja.
Jó lenne, ha egy kicsit visszatelepítenél egy linuxot, és nem hordanál össze ennyi ökörséget! (ja, bocs, ez is személyeskedés volt…)Szétnéztem a honlapodon/honlapotokon. Xraktar2 : látom, csak van linux verziója is 😉
Nem akarom a dolgokba nagyon beleszólni, de egyszerűbb lett volna csinálnotok egy csomagot suse/fc/uhu/… disztróra meg egy tök általános telepítőt (tehát ami „szimplán” bemásolja a /usr-helyekre a cuccokat, ami végülis van), mint egy szkriptelgetős megoldást csinálni, hogy 1, 2, 3, … paraméter jelenti a suse/… disztrókat. De ezt NEKTEK kell megcsinálni, hogy a user jól tudja használni, hiszen a cégetek EZÉRT kapja a szoftverekért a pénzt! Ha meg nyűglődsz ezzel, akkor vagy ne adj ki linuxos verziót (azért az 5%-ért minek?), vagy pedig bízz meg egy(-egy) embert, aki becsomagolja neked a kívánt disztróra. Ha nagyon akarod, mondjuk slacki-re, uhu 2.0-ra (haladjunk már a korral, az 1.0 már ezer meg egy éve jelent meg, suse 8.2, debian 1.0 se mostanában volt), és lásd jó szívem, megsajnáltalak, hogy a freeware-hitűek elveszik a munkádat, ezért ingyér megcsinálom. A többire azért nem, mert őket még nem használtam.Szóval jó lenne, ha te is megértenéd, amit már nemtom hanyadjára mondok:
- Ha egy szimpla raktár/számla/… progikat írsz, ahhoz nem kell a gépbe rendszerszinten belenyúlni (/etc-beli fájlokat piszkálni).[/*:m]
- Vannak a *.desktop fájlok, azok (amennyire tudom) egységes formátumúak, de ezt is kihasználjátok (ha jól rémlik).[/*:m]
- A menürendszer megvalósítása (tehát text, xml, … alapú, formátum) nem (elsősorban) csak disztrónként tér el, hanem ablakkezelőnként. Az uhu pl. ezeket egy közös rendszerbe összegyúrta, hogy egyszerre változzon mind. Ha pedig nem arra csomagolsz, akkor megnézed, hogy az adott X disztró csomagjai melyik ablakkezelők alá íródnak be (és hogy), akkor azt gyorsan átmásolod (hopp, ez zárt forrás esetén nem menne!), és nálad is megvan. (egyébként azért win-verziók között is van eltérés a menürendszerben – nem nagy, de egy-két dolgot azért pakolásznak)[/*:m]
- setup.exe: nem mindegy ám, hogy a windows melyik verziójára töltöd le! És ha nincs a te verziódra, akkor nagyon sok esetben szívás van! Pl. így jártam nemrég egy savage4-es win-es meghajtóval: egy 98-as felment a me-re, de nem akarta az igazságot, utána nagy nehezen találtam me-re valót. Azzal már ment.[/*:m][/list:u]
Tehát egy kicsit vegyél vissza, mert a nagy része, amit írsz, nem igaz, egyszerűen nem állja meg a helyét, na meg persze az általad preferált oprendszernél is megvannak azok a hiányosságok, csak nem vetted észre.
LCoder wrote:A buzz-on voltak értelmes hozzászólások, itt sajnos kevésbé
Ha nem tetszik, nem kötelező látogatni ezt a fórumot.LCoder wrote:Az nem gond hogy valaki nem ért velem egyet, de az azért király lenne ha ezt érvekkel támasztaná alá és nem személyeskedéssel.
Most rám gondolsz? Akkor nyálazd már végig ebben a témában a post-jaidra szóló hozzászólásaimat! Meg még jónéhány tagét! Ja, vagy amivel te nem értesz egyet, az nem érv?LCoder wrote:Én a linux hátrányát leginkább a hardvertámogatásban látom (amire gondolok: előbb nézd meg támogatott-e a nyomtató linux alatt, utána vedd meg). De ez nem a linux hibája.
De igen, pontosabban a linux driverkezelés sajátossága és a sokféle disztrib hibája. Windowsnál a gyártó ad egy setup.exe-t és ezzel lerendezte a problémát. Linuxon picit más a helyzet, kismillió disztrib van, az ezzel kapcsolatos support problémákat a legtöbb gyártó nem fogja bevállalni. Ha lenne egy egységes formátum hogy az egyes típusú eszközökhöz (TV-kártya, nyomtató, scanner, stb) milyen alkönyvtárba kell betenni a kernel modult, a kernel modul konfigurálásának opicióit, az XF86Config (most már inkább az xorg az elterjedtebb, nem most használtál utoljára linuxot – az idéző megjegyzése)módosítására vonatkozó beállítási lehetőségeket, stb) akkor a gyártó meg tudná csinálni a saját driver programját ami megy minden linux disztriben. De ilyen megoldás amit a linux disztribek támogatnának jelenleg tudtommal nem létezik.
Driver-kezelés sajátossága? A disztribek hibája? Most ezalatt arra gondolsz, hogy azért sajátos, mert nem olyan, mint win alatt? Arról, hogy kernelmodulok, arról hallottál már? Ne vágjak már be a kedvedért egy find /lib/modules/`uname -r`/kernel/ kimenetet! Ha abból valaki nem bírja eldönteni, hogy a kiskutya hardver meghajtó modulját melyik könyvtárba kell(ene) másolni, az vessen magára!
Furcsa módon ha az nvidia és az ati (már amilyen szinten) meg bírta oldani, akkor amelyik hardvercégnek fontos, hogy az idióta linux-használóknak is legyen normális drájvere, akkor megírja. Sőt, még egy konfiguráló progit is írtak alá, hogy a disztrók rengetegében és sokféleségében megzavarodott LCoder is tudja használni, ne kelljen megkeresnie a /etc könyvtárban az xorg.conf-ot, ami minden disztróban máshol van, mint megtudhattuk.
Ha meg nem fontos a cégnek, akkor majd egy lelkes és megfelelő tudással felvértezett openszörsz-…. megírja.
Jó lenne, ha egy kicsit visszatelepítenél egy linuxot, és nem hordanál össze ennyi ökörséget! (ja, bocs, ez is személyeskedés volt…)Szétnéztem a honlapodon/honlapotokon. Xraktar2 : látom, csak van linux verziója is 😉
Nem akarom a dolgokba nagyon beleszólni, de egyszerűbb lett volna csinálnotok egy csomagot suse/fc/uhu/… disztróra meg egy tök általános telepítőt (tehát ami „szimplán” bemásolja a /usr-helyekre a cuccokat, ami végülis van), mint egy szkriptelgetős megoldást csinálni, hogy 1, 2, 3, … paraméter jelenti a suse/… disztrókat. De ezt NEKTEK kell megcsinálni, hogy a user jól tudja használni, hiszen a cégetek EZÉRT kapja a szoftverekért a pénzt! Ha meg nyűglődsz ezzel, akkor vagy ne adj ki linuxos verziót (azért az 5%-ért minek?), vagy pedig bízz meg egy(-egy) embert, aki becsomagolja neked a kívánt disztróra. Ha nagyon akarod, mondjuk slacki-re, uhu 2.0-ra (haladjunk már a korral, az 1.0 már ezer meg egy éve jelent meg, suse 8.2, debian 1.0 se mostanában volt), és lásd jó szívem, megsajnáltalak, hogy a freeware-hitűek elveszik a munkádat, ezért ingyér megcsinálom. A többire azért nem, mert őket még nem használtam.Szóval jó lenne, ha te is megértenéd, amit már nemtom hanyadjára mondok:
- Ha egy szimpla raktár/számla/… progikat írsz, ahhoz nem kell a gépbe rendszerszinten belenyúlni (/etc-beli fájlokat piszkálni).[/*:m]
- Vannak a *.desktop fájlok, azok (amennyire tudom) egységes formátumúak, de ezt is kihasználjátok (ha jól rémlik).[/*:m]
- A menürendszer megvalósítása (tehát text, xml, … alapú, formátum) nem (elsősorban) csak disztrónként tér el, hanem ablakkezelőnként. Az uhu pl. ezeket egy közös rendszerbe összegyúrta, hogy egyszerre változzon mind. Ha pedig nem arra csomagolsz, akkor megnézed, hogy az adott X disztró csomagjai melyik ablakkezelők alá íródnak be (és hogy), akkor azt gyorsan átmásolod (hopp, ez zárt forrás esetén nem menne!), és nálad is megvan. (egyébként azért win-verziók között is van eltérés a menürendszerben – nem nagy, de egy-két dolgot azért pakolásznak)[/*:m]
- setup.exe: nem mindegy ám, hogy a windows melyik verziójára töltöd le! És ha nincs a te verziódra, akkor nagyon sok esetben szívás van! Pl. így jártam nemrég egy savage4-es win-es meghajtóval: egy 98-as felment a me-re, de nem akarta az igazságot, utána nagy nehezen találtam me-re valót. Azzal már ment.[/*:m][/list:u]
Tehát egy kicsit vegyél vissza, mert a nagy része, amit írsz, nem igaz, egyszerűen nem állja meg a helyét, na meg persze az általad preferált oprendszernél is megvannak azok a hiányosságok, csak nem vetted észre.
uzsolt wrote:Most rám gondolsz? Akkor nyálazd már végig ebben a témában a post-jaidra szóló hozzászólásaimat! Meg még jónéhány tagét! Ja, vagy amivel te nem értesz egyet, az nem érv?Dehogynem. Csak azt kellene megérteni amiről én írok és arra ellenérvet írni.
Íme egy példa:
Driver-kezelés sajátossága? A disztribek hibája? Most ezalatt arra gondolsz, hogy azért sajátos, mert nem olyan, mint win alatt? Arról, hogy kernelmodulok, arról hallottál már? Ne vágjak már be a kedvedért egy find /lib/modules/`uname -r`/kernel/ kimenetet! Ha abból valaki nem bírja eldönteni, hogy a kiskutya hardver meghajtó modulját melyik könyvtárba kell(ene) másolni, az vessen magára!
Én arról beszéltem hogy kellene valami olyan egységes megoldás hogy ha a gyártó csinál egy drivert (mondjuk TV kártyát) akkor tudjon csinálni egy csomagot amiben benne van a kernel modul forrása (legalábbis az a rész ami ahhoz kell hogy modult lehessen belőle fordítani), mit kell betenni a modules.conf-ban, hogy lehet ikont tenni az asztalra ha a cuccot bedugtad az USB-be (Pl. scannernél). Azt már a disztrib dönthetné el hogy tesz-e ilyenkor ikont az asztalra. Egy mezei user ugyanis soha nem fog neked kernel modult fordítani, kernelt konfigurálni, stb.
Sőt, még egy konfiguráló progit is írtak alá, hogy a disztrók rengetegében és sokféleségében megzavarodott LCoder is tudja használni, ne kelljen megkeresnie a /etc könyvtárban az xorg.conf-ot, ami minden disztróban máshol van, mint megtudhattuk.
Az XF86Config/xorg.conf ugyanott van /bár ha megnézed az épp aktuális szerve doksiját láthatod hogy elég sok helyen lehet/, ez viszonylag egyszerű kérdés. De ha már egy démont kell indítani az jóval húzósabb, de az is tanulságos ha Pl. egy postgresql configfájlját akarod megkeresni egy adott rendszerben. Az meg hogy XOrgnak vagy XFree86-nak hívják az X-edet különösebben nem sokat változtat a configfile szerkezetén.
Szétnéztem a honlapodon/honlapotokon. Xraktar2 : látom, csak van linux verziója is 😉
Persze hogy van. Az XRaktár1-nek pedig csak linuxos verziója volt, úgy 98 tájékán amikor más dobozos ügyviteli szoftver még nemigen létezett linuxra. Akkor még Kylix sem volt csak wxWidgets meg gcc meg kwrite, később KDevelop. A hideg vízre valót nem kerestem meg vele, de ügyes kis program volt ;D.
Nem akarom a dolgokba nagyon beleszólni, de egyszerűbb lett volna csinálnotok egy csomagot suse/fc/uhu/… disztróra meg egy tök általános telepítőt (tehát ami „szimplán” bemásolja a /usr-helyekre a cuccokat, ami végülis van), mint egy szkriptelgetős megoldást csinálni, hogy 1, 2, 3, … paraméter jelenti a suse/… disztrókat. De ezt NEKTEK kell megcsinálni, hogy a user jól tudja használni, hiszen a cégetek EZÉRT kapja a szoftverekért a pénzt! Ha meg nyűglődsz ezzel, akkor vagy ne adj ki linuxos verziót (azért az 5%-ért minek?), vagy pedig bízz meg egy(-egy) embert, aki becsomagolja neked a kívánt disztróra. Ha nagyon akarod, mondjuk slacki-re, uhu 2.0-ra (haladjunk már a korral, az 1.0 már ezer meg egy éve jelent meg, suse 8.2, debian 1.0 se mostanában volt), és lásd jó szívem, megsajnáltalak, hogy a freeware-hitűek elveszik a munkádat, ezért ingyér megcsinálom. A többire azért nem, mert őket még nem használtam.
Azért ilyen a telepítő hogy a usernek csak a setup.tgz-t kelljen kicsomagolnia és elindítani a setup scriptet. Plusz azért mert nem akartam mint az 5 disztrib minden új verziójához külön csomagot csinálni minden egyes új verzióhoz. Ugyanis ha jól megnézed a scripteket láthatod hogy az egységes .desktop sem annyira egységes, és hogy ezen kívül is elég sok teendő van az egyes disztribeken, Pl. a start menü bejegyzés létrehozására. És ez egy egyszemélyes project, és sajnos nincs arra kapacitásom hogy egy napig csak telepítőt gyártsak. Amúgy ezzel a módszerrel idáig nem sok baj volt, csak az elején kellett sokat filóznom a grafikus setuppal, mivel alapvetően arra semmi garancia hogy bármelyik widget készlet (Pl. GTK) rajta van a rendszeren.
Szóval jó lenne, ha te is megértenéd, amit már nemtom hanyadjára mondok:
Ha egy szimpla raktár/számla/… progikat írsz, ahhoz nem kell a gépbe rendszerszinten belenyúlni (/etc-beli fájlokat piszkálni). Vannak a *.desktop fájlok, azok (amennyire tudom) egységes formátumúak, de ezt is kihasználjátok (ha jól rémlik).A probléma ott kezdődik hogy a szimla raktár proginak illenék telepítés után beraknia magát a start menübe, majd eltávolítás után kiszedni magát onnan, legalább a legtöbb linux disztribben. Sajnos elég sok megoldás létezik, van ahol be kell rakni egy-egy alkönyvtárba a .desktop fájlokat (többnyire mindig máshová) vagy megkérni egy scriptet hogy rakja be az installált ablakkezelőknek megfelelően (ilyen a Debian és ugyanezt használja a Mandrake is). A másik probléma ott van hogy igazából nekem a firebird superserver verziója lett volna jó, ahhoz viszont bár van rpm csomag, az nem jegyzi be magát a sysinitbe. „Gyári” csomag pedig legalábbis SuSE 9.x, Fedora Core 3, környékén amikor utoljára foglalkoztam a setuppal nem volt. Azaz nekem kellett volna megcsinálni minden distrib minden verziójára az indítást. Ezt pedig 5 distrib 3 verziójára nem vállaltam be: kevesebb linuxos userem volt eddig mint ahány disztribet támogatni kellett volna… Inkább megy classic szerverrel, nem annyira jó, de legalább a „magától” elindul, nem kell démonra vadászni (RedHat és SuSE alatt még csak-csak, de az UHU 1.0 elég érdekesen kezelte a kérdést).
Ha pedig nem arra csomagolsz, akkor megnézed, hogy az adott X disztró csomagjai melyik ablakkezelők alá íródnak be (és hogy), akkor azt gyorsan átmásolod (hopp, ez zárt forrás esetén nem menne!), és nálad is megvan. (egyébként azért win-verziók között is van eltérés a menürendszerben – nem nagy, de egy-két dolgot azért pakolásznak)[/list:u]
Itt sem mindig megy. Amikor a setupot csináltam a SuSE yast-ja például zárt kódú volt. És egy 9.x-es SuSE RPM-ben sem igazán találtam arra vonatkozó infót hogy milyen logika alapján kerül bele a menübe a .desktop file. De a legtöbb esetben azért kb. én is így csináltam.
setup.exe: nem mindegy ám, hogy a windows melyik verziójára töltöd le! És ha nincs a te verziódra, akkor nagyon sok esetben szívás van! Pl. így jártam nemrég egy savage4-es win-es meghajtóval: egy 98-as felment a me-re, de nem akarta az igazságot, utána nagy nehezen találtam me-re valót. Azzal
Persze. Sok szívás van, ugyanis a legtöbb gyártó b..ik támogatni a régebbi windows verziókat. Lásd Pl. a Vista és a driverek. Aztért írtam hogy a linux ebből a szempontból sokkal jobb: ha egy drivert valaha támogatott a kernel azt mindig is fogja.
Tehát egy kicsit vegyél vissza, mert a nagy része, amit írsz, nem igaz, egyszerűen nem állja meg a helyét, na meg persze az általad preferált oprendszernél is megvannak azok a hiányosságok, csak nem vetted észre.
Észrevettem, ha figyelmesen olvasol láthattad hogy azt is némi kritikával szemlélem. Csak picit teli a hócipőm hogy 2007-ig nem sikerült odáig jutnia a linuxnak hogy legyen egy egységes felület a start menük kezelésére vagy egy démon automatikus indítására.
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz