Most rám gondolsz? Akkor nyálazd már végig ebben a témában a post-jaidra szóló hozzászólásaimat! Meg még jónéhány tagét! Ja, vagy amivel te nem értesz egyet, az nem érv?

Dehogynem. Csak azt kellene megérteni amiről én írok és arra ellenérvet írni.

Íme egy példa:

Driver-kezelés sajátossága? A disztribek hibája? Most ezalatt arra gondolsz, hogy azért sajátos, mert nem olyan, mint win alatt? Arról, hogy kernelmodulok, arról hallottál már? Ne vágjak már be a kedvedért egy find /lib/modules/`uname -r`/kernel/ kimenetet! Ha abból valaki nem bírja eldönteni, hogy a kiskutya hardver meghajtó modulját melyik könyvtárba kell(ene) másolni, az vessen magára!

Én arról beszéltem hogy kellene valami olyan egységes megoldás hogy ha a gyártó csinál egy drivert (mondjuk TV kártyát) akkor tudjon csinálni egy csomagot amiben benne van a kernel modul forrása (legalábbis az a rész ami ahhoz kell hogy modult lehessen belőle fordítani), mit kell betenni a modules.conf-ban, hogy lehet ikont tenni az asztalra ha a cuccot bedugtad az USB-be (Pl. scannernél). Azt már a disztrib dönthetné el hogy tesz-e ilyenkor ikont az asztalra. Egy mezei user ugyanis soha nem fog neked kernel modult fordítani, kernelt konfigurálni, stb.

Sőt, még egy konfiguráló progit is írtak alá, hogy a disztrók rengetegében és sokféleségében megzavarodott LCoder is tudja használni, ne kelljen megkeresnie a /etc könyvtárban az xorg.conf-ot, ami minden disztróban máshol van, mint megtudhattuk.

Az XF86Config/xorg.conf ugyanott van /bár ha megnézed az épp aktuális szerve doksiját láthatod hogy elég sok helyen lehet/, ez viszonylag egyszerű kérdés. De ha már egy démont kell indítani az jóval húzósabb, de az is tanulságos ha Pl. egy postgresql configfájlját akarod megkeresni egy adott rendszerben. Az meg hogy XOrgnak vagy XFree86-nak hívják az X-edet különösebben nem sokat változtat a configfile szerkezetén.

Szétnéztem a honlapodon/honlapotokon. Xraktar2 : látom, csak van linux verziója is 😉

Persze hogy van. Az XRaktár1-nek pedig csak linuxos verziója volt, úgy 98 tájékán amikor más dobozos ügyviteli szoftver még nemigen létezett linuxra. Akkor még Kylix sem volt csak wxWidgets meg gcc meg kwrite, később KDevelop. A hideg vízre valót nem kerestem meg vele, de ügyes kis program volt  ;D.

Nem akarom a dolgokba nagyon beleszólni, de egyszerűbb lett volna csinálnotok egy csomagot suse/fc/uhu/… disztróra meg egy tök általános telepítőt (tehát ami „szimplán” bemásolja a /usr-helyekre a cuccokat, ami végülis van), mint egy szkriptelgetős megoldást csinálni, hogy 1, 2, 3, … paraméter jelenti a suse/… disztrókat. De ezt NEKTEK kell megcsinálni, hogy a user jól tudja használni, hiszen a cégetek EZÉRT kapja a szoftverekért a pénzt! Ha meg nyűglődsz ezzel, akkor vagy ne adj ki linuxos verziót (azért az 5%-ért minek?), vagy pedig bízz meg egy(-egy) embert, aki becsomagolja neked a kívánt disztróra. Ha nagyon akarod, mondjuk slacki-re, uhu 2.0-ra (haladjunk már a korral, az 1.0 már ezer meg egy éve jelent meg, suse 8.2, debian 1.0 se mostanában volt), és lásd jó szívem, megsajnáltalak, hogy a freeware-hitűek elveszik a munkádat, ezért ingyér megcsinálom. A többire azért nem, mert őket még nem használtam.

Azért ilyen a telepítő hogy a usernek csak a setup.tgz-t kelljen kicsomagolnia és elindítani a setup scriptet. Plusz azért mert nem akartam mint az 5 disztrib minden új verziójához külön csomagot csinálni minden egyes új verzióhoz. Ugyanis ha jól megnézed a scripteket láthatod hogy az egységes .desktop sem annyira egységes, és hogy ezen kívül is elég sok teendő van az egyes disztribeken, Pl. a start menü bejegyzés létrehozására. És ez egy egyszemélyes project, és sajnos nincs arra kapacitásom hogy egy napig csak telepítőt gyártsak. Amúgy ezzel a módszerrel idáig nem sok baj volt, csak az elején kellett sokat filóznom a grafikus setuppal, mivel alapvetően arra semmi garancia hogy bármelyik widget készlet (Pl. GTK) rajta van a rendszeren.

Szóval jó lenne, ha te is megértenéd, amit már nemtom hanyadjára mondok:
Ha egy szimpla raktár/számla/… progikat írsz, ahhoz nem kell a gépbe rendszerszinten belenyúlni (/etc-beli fájlokat piszkálni). Vannak a *.desktop fájlok, azok (amennyire tudom) egységes formátumúak, de ezt is kihasználjátok (ha jól rémlik).

A probléma ott kezdődik hogy a szimla raktár proginak illenék telepítés után beraknia magát a start menübe, majd eltávolítás után kiszedni magát onnan, legalább a legtöbb linux disztribben. Sajnos elég sok megoldás létezik, van ahol be kell rakni egy-egy alkönyvtárba a .desktop fájlokat (többnyire mindig máshová) vagy megkérni egy scriptet hogy rakja be az installált ablakkezelőknek megfelelően (ilyen a Debian és ugyanezt használja a Mandrake is). A másik probléma ott van hogy igazából nekem a firebird superserver verziója lett volna jó, ahhoz viszont bár van rpm csomag, az nem jegyzi be magát a sysinitbe. „Gyári” csomag pedig legalábbis SuSE 9.x, Fedora Core 3, környékén amikor utoljára foglalkoztam a setuppal nem volt. Azaz nekem kellett volna megcsinálni minden distrib minden verziójára az indítást. Ezt pedig 5 distrib 3 verziójára nem vállaltam be: kevesebb linuxos userem volt eddig mint ahány disztribet támogatni kellett volna… Inkább megy classic szerverrel, nem annyira jó, de legalább a „magától” elindul, nem kell démonra vadászni (RedHat és SuSE alatt még csak-csak, de az UHU 1.0 elég érdekesen kezelte a kérdést).

Ha pedig nem arra csomagolsz, akkor megnézed, hogy az adott X disztró csomagjai melyik ablakkezelők alá íródnak be (és hogy), akkor azt gyorsan átmásolod (hopp, ez zárt forrás esetén nem menne!), és nálad is megvan. (egyébként azért win-verziók között is van eltérés a menürendszerben – nem nagy, de egy-két dolgot azért pakolásznak)[/list:u]

Itt sem mindig megy. Amikor a setupot csináltam a SuSE yast-ja például zárt kódú volt. És egy 9.x-es SuSE RPM-ben sem igazán találtam arra vonatkozó infót hogy milyen logika alapján kerül bele a menübe a .desktop file. De a legtöbb esetben azért kb. én is így csináltam.

setup.exe: nem mindegy ám, hogy a windows melyik verziójára töltöd le! És ha nincs a te verziódra, akkor nagyon sok esetben szívás van! Pl. így jártam nemrég egy savage4-es win-es meghajtóval: egy 98-as felment a me-re, de nem akarta az igazságot, utána nagy nehezen találtam me-re valót. Azzal

Persze. Sok szívás van, ugyanis a legtöbb gyártó b..ik támogatni a régebbi windows verziókat. Lásd Pl. a Vista és a driverek. Aztért írtam hogy a linux ebből a szempontból sokkal jobb: ha egy drivert valaha támogatott a kernel azt mindig is fogja.

Tehát egy kicsit vegyél vissza, mert a nagy része, amit írsz, nem igaz, egyszerűen nem állja meg a helyét, na meg persze az általad preferált oprendszernél is megvannak azok a hiányosságok, csak nem vetted észre.

Észrevettem, ha figyelmesen olvasol láthattad hogy azt is némi kritikával szemlélem. Csak picit teli a hócipőm hogy 2007-ig nem sikerült odáig jutnia a linuxnak hogy legyen egy egységes felület a start menük kezelésére vagy egy démon automatikus indítására.