Eszmecserék fejlesztőeszközökről, háborúkról (kádée vs. gnóm) és bármiről

Kezdőlap Fórumok Flém Eszmecserék fejlesztőeszközökről, háborúkról (kádée vs. gnóm) és bármiről

10 bejegyzés megtekintése - 121-130 / 692
  • Szerző
    Bejegyzés
  • #2118017
    LCoder
    Felhasználó
      uzsolt wrote:
      Nem nyert hangszórót! Ebből is látszik, hogy fogalmad sincs, hogy miről beszélsz! Vagy legalábbis rosszul tudod.
      A 2.10.1-et leszedtem, ezután fordítottam a 2.11.4-et. És most épp a firefox-ban írogatom ezt az üzenetet (ja, a firefox is gtk2-t használ). És nem, nem fordítottam újra (legalábbis gtk frissítés előtt volt egy 2.0-ról 2.0.0.3-ra egy firefox-frissítésem is). Ugyanúgy megy most a liferea (szintén gtk-s), gtubeclock, gkrellm, stb.
      És most nem a legutolsó verziószám változott, hanem a második, ami azért „nagyobb” változás.

      Nem tudom, nem vagyok a gépedben, de tény hogy én anno régebbi gtk2.x-ekkel, de más libekkel is elég sokat szívtam hasonló gondok miatt. Ami nem jelentette azt hogy minden egyes alkalommal megszívtam, volt hogy néha nem változtak a régebbi dolgok csak bővültek a funkciók, de sokszor volt hogy csak a legutolsó szám változása is okozott olyan hibát hogy megváltozott egy függvény paraméterezése és ez egy-két progiban (amik meghívták az adott függvényt) hibát okozott.

      Nem, én nem azért mondtam. A legfőbb oka az volt, hogy a win3.1megérkezése a sok-sok memóriakezelési gondot kiváltotta. Hát, éppenhogy nem. A régi dos-os játéknak akkor is ems meg xms kellett, és eztwin3.1 alól nem tudtam futtatni. És igen, volt vagy 3-4 menüm aconfig.sys-ben, hogy mikor mit kell betölteni az adottprogihoz/játékhoz. Tehát nem volt az olyan nagy megváltás. Nekemlegalábbis nem 😉

      Addig amíg a DOS mellett futtattad persze sok minden nem változott. De a windowsos programoknak már nem volt ilyen gondjuk, és ahogy szépen a win leváltotta a DOS-t, megszűntek a memóriagondok. Persze végleg még a 9x idejében sem, de az azért már eléggé megtizedelte a DOS-os programokat, különösen az extra memóriaigényű fajtákat.

      #2118018
      LCoder
      Felhasználó
        uzsolt wrote:
        Nem nyert hangszórót! Ebből is látszik, hogy fogalmad sincs, hogy miről beszélsz! Vagy legalábbis rosszul tudod.
        A 2.10.1-et leszedtem, ezután fordítottam a 2.11.4-et. És most épp a firefox-ban írogatom ezt az üzenetet (ja, a firefox is gtk2-t használ). És nem, nem fordítottam újra (legalábbis gtk frissítés előtt volt egy 2.0-ról 2.0.0.3-ra egy firefox-frissítésem is). Ugyanúgy megy most a liferea (szintén gtk-s), gtubeclock, gkrellm, stb.
        És most nem a legutolsó verziószám változott, hanem a második, ami azért „nagyobb” változás.

        Nem tudom, nem vagyok a gépedben, de tény hogy én anno régebbi gtk2.x-ekkel, de más libekkel is elég sokat szívtam hasonló gondok miatt. Ami nem jelentette azt hogy minden egyes alkalommal megszívtam, volt hogy néha nem változtak a régebbi dolgok csak bővültek a funkciók, de sokszor volt hogy csak a legutolsó szám változása is okozott olyan hibát hogy megváltozott egy függvény paraméterezése és ez egy-két progiban (amik meghívták az adott függvényt) hibát okozott.

        Nem, én nem azért mondtam. A legfőbb oka az volt, hogy a win3.1megérkezése a sok-sok memóriakezelési gondot kiváltotta. Hát, éppenhogy nem. A régi dos-os játéknak akkor is ems meg xms kellett, és eztwin3.1 alól nem tudtam futtatni. És igen, volt vagy 3-4 menüm aconfig.sys-ben, hogy mikor mit kell betölteni az adottprogihoz/játékhoz. Tehát nem volt az olyan nagy megváltás. Nekemlegalábbis nem 😉

        Addig amíg a DOS mellett futtattad persze sok minden nem változott. De a windowsos programoknak már nem volt ilyen gondjuk, és ahogy szépen a win leváltotta a DOS-t, megszűntek a memóriagondok. Persze végleg még a 9x idejében sem, de az azért már eléggé megtizedelte a DOS-os programokat, különösen az extra memóriaigényű fajtákat.

        #2118019
        LCoder
        Felhasználó
          vizsla wrote:
          most hiába linkelnék be „retro” webáruházak cuccait, úgyis azt mondanád, hogy nem hiteles…

          Dehogy mondanám. Retró webáruházat általában perlben írtak, az pedig lévén interpreter nemigen függ a többi libtől, sőt ugyanúgy elmegy akár windowson is ha összelövöd alatta az apacsot és a perlt. Valamivel kevésbé retrót írhattak javában vagy PHP-ben is, ezekre nagyjából ugyanez igaz. De ezek nem natív kódok – ha felteszek egy ZX-81 emulátort akkor a 80-as években írt „emberevő” című első programom is szépen fut linuxon…

          Éppen ezt mondtam, hogy erre nem voltak képesek… csak egy win95 telepítőre…

          Nem nyert. A telepítő is echte win 3.1-es. Ami miatt be tud telepíteni az az hogy a win 3.1-es progi az XP-re az az hogy már a win3.1-en is volt rendszerhívás a programcsoportok és azon belül a programok telepítésére, és ez a rendszrehívás XP-n is működik. Őszintén szólva sajnos nem emlékszem pontosan mit kellett csinálni, de úgy a 90-es évek elején én magam is csináltam win16-os setup programot és ott valami winapi hívogatással lehetett ezt megtenni de hogy pontosan hogy azt már nem tudom.

          „(szemben Pl. a legtöbb Borlandos cuccal amik általában előre generálták a kódot, Pl. a Borland C++ 2.0 még DOS-os progi volt, de már tudott windowsos progit generálni, a Borland C++ 4.0 még 16 bites volt, de már tudott 32 bites kódot generálni ha jól emlékszem).”
          Már jósok is voltak? :)))

          Nem. De a win32 nem a win95-tel kezdődött hanem az NT-vel. A Borland C++ 4.0 a következő platformokat támogatta: windows 3.x is a 16 bit windows application, win32 is a 32 bit  windows NT application, DOS Standard is a 16 bit DOS application, DOS Overlay is a 16 bit dos application that uses overlay. Ez mind a BC++ 4 user’s guide-ból van Copyright 1987, 1993 Borland International…
          Mi minden régiség lapul itt a könyvespolcaimon 1.gif 

          Tévecc!
          Volt 16 bites dos-os editor, volt 16 bites windows editor… képes volt 16 bites dos és windows programokat létrehozni és volt dosos, win3.1 és win95/98 telepítő hozzá… ezt is tudom, mert volt nekem. Mintha már a 4.5-ös képes lett volna előállítani 32 bites kódot előállítani, de sz 5.x már biztosan… Tudom, mert ekkortájt még programoztam borland c-ben… Most már csak egy object windows nevezetű könyv, meg 1-2 floppy (ha még működik) őrzi az emlékét…

          Nekem a 2.0 volt meg, ennek csak DOS-os telepítője volt, de tudott elvben windowsos programot is készíteni (gyakorlatban nekem akkor nem volt windowsom). Volt a 3.x, ebben volt egy DOS-os és talán egy win16-os progi is (nálam csak kiherélt verzió járt egy rövid ideig, abban nem volt windows).

          Minden partnernek átadta a ms az infókat… még a hekkerek is többet tudtak mag, mint a szegény borland aki elől eltitkolták… ezt te sem hiszed el…
          A win95-öt sem 1-2 percig fejlesztették… és ilyenkor az a szokás, hogy a kooperativ fejlesztőkkel jóelőre (olyan előre, hogy te kis butus felhasználó még az os ötletét sem hallottad) megosztják az infókat, hogy „addigra” legyen meg az eszköz…

          Az MS és a Borland akkor még elég keményen konkurrensek voltak. Akkor még nem az volt a M$ jelszava sem hogy fejlesztők, fejlesztők, mivel a DOS után az emberek örültek a win-nek és a vizuálbéziknek mint a majom a farkának. Csak mostanság jellemző az hogy az egyes platformok versenyeznek a fejlesztőkért a jobbnál jobb ingyenes eszközökkel, ez kétségtelen hogy a linux és windows versenyének pozitív hatása.

          „Épp az a probléma hogy a 8.0-ás süsü programok nem települnek a 9.1-es start menükbe.”
          Nem, nem ezt mondtam!
          A 95-ös borland progi települt a 95-ös windowsra…
          Tehát még egyszer 9.1-es süsü program települ-e a 9.1-es süsüre?

          Nem csak a 95-ös windowsra települt hanem a 2003-mas XP-re is. Meg a win 3.1-re is. Amúgy annyira ez nem nagy mutatvány, egyszerűen annyit kellett megtenni hogy azt az API hivást ami win 3.1-en a program groupokat csinálta meg kellett csinálni win9x-re illetve XP-re is, innentől kezdve ugyanúgy betelepülnek a progik bele ahogy egyébként a linuxos wine-ba is, ugyanis ő is megcsinálja ugyanezt (más kérdés hogy neki ez annyira nem egyszerű, ugyanis disztribenként eltér hogy a menü elemek hova kerülnek, de volt már olyan disztribem ahol a wine-ba települt progi szépen bekerült a KDE start menüjébe is). A gond ott van, és ez az egyik amit hiányolok hogy linuxnál nincs ilyen disztribek és verziók felett átnyúló API a hasonló feladatok végrehajtására (menüpont/csoport a start menüben (minden ablakkezelőre), démon bejegyzése automatikus indításra.

          vagy legalábbis én nem találtam ilyet.” Így pontos!

          Miért, te meg tudod mondani hogy a 9x milyen logika alapján teszi bele a start menübe a programokat ? Az persze ok hogy a KDE megfelelő könyvtáraiba bekerülnek a kis .desktop fájlok, a gond ott kezdődik hogy hogy kerülnek oda.

          #2118020
          LCoder
          Felhasználó
            vizsla wrote:
            most hiába linkelnék be „retro” webáruházak cuccait, úgyis azt mondanád, hogy nem hiteles…

            Dehogy mondanám. Retró webáruházat általában perlben írtak, az pedig lévén interpreter nemigen függ a többi libtől, sőt ugyanúgy elmegy akár windowson is ha összelövöd alatta az apacsot és a perlt. Valamivel kevésbé retrót írhattak javában vagy PHP-ben is, ezekre nagyjából ugyanez igaz. De ezek nem natív kódok – ha felteszek egy ZX-81 emulátort akkor a 80-as években írt „emberevő” című első programom is szépen fut linuxon…

            Éppen ezt mondtam, hogy erre nem voltak képesek… csak egy win95 telepítőre…

            Nem nyert. A telepítő is echte win 3.1-es. Ami miatt be tud telepíteni az az hogy a win 3.1-es progi az XP-re az az hogy már a win3.1-en is volt rendszerhívás a programcsoportok és azon belül a programok telepítésére, és ez a rendszrehívás XP-n is működik. Őszintén szólva sajnos nem emlékszem pontosan mit kellett csinálni, de úgy a 90-es évek elején én magam is csináltam win16-os setup programot és ott valami winapi hívogatással lehetett ezt megtenni de hogy pontosan hogy azt már nem tudom.

            „(szemben Pl. a legtöbb Borlandos cuccal amik általában előre generálták a kódot, Pl. a Borland C++ 2.0 még DOS-os progi volt, de már tudott windowsos progit generálni, a Borland C++ 4.0 még 16 bites volt, de már tudott 32 bites kódot generálni ha jól emlékszem).”
            Már jósok is voltak? :)))

            Nem. De a win32 nem a win95-tel kezdődött hanem az NT-vel. A Borland C++ 4.0 a következő platformokat támogatta: windows 3.x is a 16 bit windows application, win32 is a 32 bit  windows NT application, DOS Standard is a 16 bit DOS application, DOS Overlay is a 16 bit dos application that uses overlay. Ez mind a BC++ 4 user’s guide-ból van Copyright 1987, 1993 Borland International…
            Mi minden régiség lapul itt a könyvespolcaimon 1.gif 

            Tévecc!
            Volt 16 bites dos-os editor, volt 16 bites windows editor… képes volt 16 bites dos és windows programokat létrehozni és volt dosos, win3.1 és win95/98 telepítő hozzá… ezt is tudom, mert volt nekem. Mintha már a 4.5-ös képes lett volna előállítani 32 bites kódot előállítani, de sz 5.x már biztosan… Tudom, mert ekkortájt még programoztam borland c-ben… Most már csak egy object windows nevezetű könyv, meg 1-2 floppy (ha még működik) őrzi az emlékét…

            Nekem a 2.0 volt meg, ennek csak DOS-os telepítője volt, de tudott elvben windowsos programot is készíteni (gyakorlatban nekem akkor nem volt windowsom). Volt a 3.x, ebben volt egy DOS-os és talán egy win16-os progi is (nálam csak kiherélt verzió járt egy rövid ideig, abban nem volt windows).

            Minden partnernek átadta a ms az infókat… még a hekkerek is többet tudtak mag, mint a szegény borland aki elől eltitkolták… ezt te sem hiszed el…
            A win95-öt sem 1-2 percig fejlesztették… és ilyenkor az a szokás, hogy a kooperativ fejlesztőkkel jóelőre (olyan előre, hogy te kis butus felhasználó még az os ötletét sem hallottad) megosztják az infókat, hogy „addigra” legyen meg az eszköz…

            Az MS és a Borland akkor még elég keményen konkurrensek voltak. Akkor még nem az volt a M$ jelszava sem hogy fejlesztők, fejlesztők, mivel a DOS után az emberek örültek a win-nek és a vizuálbéziknek mint a majom a farkának. Csak mostanság jellemző az hogy az egyes platformok versenyeznek a fejlesztőkért a jobbnál jobb ingyenes eszközökkel, ez kétségtelen hogy a linux és windows versenyének pozitív hatása.

            „Épp az a probléma hogy a 8.0-ás süsü programok nem települnek a 9.1-es start menükbe.”
            Nem, nem ezt mondtam!
            A 95-ös borland progi települt a 95-ös windowsra…
            Tehát még egyszer 9.1-es süsü program települ-e a 9.1-es süsüre?

            Nem csak a 95-ös windowsra települt hanem a 2003-mas XP-re is. Meg a win 3.1-re is. Amúgy annyira ez nem nagy mutatvány, egyszerűen annyit kellett megtenni hogy azt az API hivást ami win 3.1-en a program groupokat csinálta meg kellett csinálni win9x-re illetve XP-re is, innentől kezdve ugyanúgy betelepülnek a progik bele ahogy egyébként a linuxos wine-ba is, ugyanis ő is megcsinálja ugyanezt (más kérdés hogy neki ez annyira nem egyszerű, ugyanis disztribenként eltér hogy a menü elemek hova kerülnek, de volt már olyan disztribem ahol a wine-ba települt progi szépen bekerült a KDE start menüjébe is). A gond ott van, és ez az egyik amit hiányolok hogy linuxnál nincs ilyen disztribek és verziók felett átnyúló API a hasonló feladatok végrehajtására (menüpont/csoport a start menüben (minden ablakkezelőre), démon bejegyzése automatikus indításra.

            vagy legalábbis én nem találtam ilyet.” Így pontos!

            Miért, te meg tudod mondani hogy a 9x milyen logika alapján teszi bele a start menübe a programokat ? Az persze ok hogy a KDE megfelelő könyvtáraiba bekerülnek a kis .desktop fájlok, a gond ott kezdődik hogy hogy kerülnek oda.

            #2118021
            xcut
            Felhasználó

              Van a KDE-nek és a GNOME-nak is saját menüje, meg egymástól orrba-szájba tudnak importálni. A kisebb ablakkezelők is tudnak importálni a KDE és a GNOME menüjéből. A démon bejegyzése meg nem a program írójának a feladata, hanem a disztribúció készítőjének. De általában nem valami nehéz dolog, illetve csak lustaság kérdése, hogy valaki nem ír egy wrapper scriptcsoportot rá (hmm… ez nem is olyan rossz ötlet).

              #2118022
              xcut
              Felhasználó

                Van a KDE-nek és a GNOME-nak is saját menüje, meg egymástól orrba-szájba tudnak importálni. A kisebb ablakkezelők is tudnak importálni a KDE és a GNOME menüjéből. A démon bejegyzése meg nem a program írójának a feladata, hanem a disztribúció készítőjének. De általában nem valami nehéz dolog, illetve csak lustaság kérdése, hogy valaki nem ír egy wrapper scriptcsoportot rá (hmm… ez nem is olyan rossz ötlet).

                #2118023
                LCoder
                Felhasználó
                  xcut wrote:
                  Van a KDE-nek és a GNOME-nak is saját menüje, meg egymástól orrba-szájba tudnak importálni. A kisebb ablakkezelők is tudnak importálni a KDE és a GNOME menüjéből. A démon bejegyzése meg nem a program írójának a feladata, hanem a disztribúció készítőjének. De általában nem valami nehéz dolog, illetve csak lustaság kérdése, hogy valaki nem ír egy wrapper scriptcsoportot rá (hmm… ez nem is olyan rossz ötlet).

                  A KDE és a Gnome nagyjából ugyanazt a .desktop fájlformátumot használják, a kisebb ablakkezelők viszont gyakorlatilag azt amit akarnak, legtöbbször valamilyen init fájlt. Az más kérdés hogy a debian alapú rendszereken van egy program ami ha szépen megkéred a .desktop fájl alapján megcsinálja a menüt (bár azt nem tudom Pl. egy ICEWM vagy egy BlackBox esetén ez működik-e, én többnyire KDE/Gnome alatt ténykedtem. Ugyanez a progi a Mandrake-ben is tevékenykedik, a többi viszont egyedi megoldásokat csinál. A Fedora a FC3-ig gyakorlatilag semmit, a SuSE 9-nél pedig nem tudtam megállapítani hogy milyen logika alapján pakol dolgokat és hová.

                  A démon akkor válik érdekes kérdéssé ha az adott cucc nincs a disztribhez meg, ugyanakkor kellene. A démon bejegyzése a legtöbb disztribben nem nagy varázslat, csak elég sűrűn változik hogy mit és hogyan kell csinálni. A legdurvább ebben a műfajban szvsz az UHU 1.0 volt ahol nem a szokásos /etc/rc.d játék volt hanem egy sima textfájl.

                  És ezekhez tényleg nem kellene túl nagy varázslat, max. egy modjuk installresource nevű script ami benn lenne a /usr/sbin alatt minden disztribben és szépen parancssorosan elvégezné ezeket a műveleteket a paramétereknek megfelelően disztribúció-specifikus módon. A gond az hogy az elmúlt 1x év alatt a linux disztribek ennyi standardizálásban nem tudtak megegyezni…

                  #2118024
                  LCoder
                  Felhasználó
                    xcut wrote:
                    Van a KDE-nek és a GNOME-nak is saját menüje, meg egymástól orrba-szájba tudnak importálni. A kisebb ablakkezelők is tudnak importálni a KDE és a GNOME menüjéből. A démon bejegyzése meg nem a program írójának a feladata, hanem a disztribúció készítőjének. De általában nem valami nehéz dolog, illetve csak lustaság kérdése, hogy valaki nem ír egy wrapper scriptcsoportot rá (hmm… ez nem is olyan rossz ötlet).

                    A KDE és a Gnome nagyjából ugyanazt a .desktop fájlformátumot használják, a kisebb ablakkezelők viszont gyakorlatilag azt amit akarnak, legtöbbször valamilyen init fájlt. Az más kérdés hogy a debian alapú rendszereken van egy program ami ha szépen megkéred a .desktop fájl alapján megcsinálja a menüt (bár azt nem tudom Pl. egy ICEWM vagy egy BlackBox esetén ez működik-e, én többnyire KDE/Gnome alatt ténykedtem. Ugyanez a progi a Mandrake-ben is tevékenykedik, a többi viszont egyedi megoldásokat csinál. A Fedora a FC3-ig gyakorlatilag semmit, a SuSE 9-nél pedig nem tudtam megállapítani hogy milyen logika alapján pakol dolgokat és hová.

                    A démon akkor válik érdekes kérdéssé ha az adott cucc nincs a disztribhez meg, ugyanakkor kellene. A démon bejegyzése a legtöbb disztribben nem nagy varázslat, csak elég sűrűn változik hogy mit és hogyan kell csinálni. A legdurvább ebben a műfajban szvsz az UHU 1.0 volt ahol nem a szokásos /etc/rc.d játék volt hanem egy sima textfájl.

                    És ezekhez tényleg nem kellene túl nagy varázslat, max. egy modjuk installresource nevű script ami benn lenne a /usr/sbin alatt minden disztribben és szépen parancssorosan elvégezné ezeket a műveleteket a paramétereknek megfelelően disztribúció-specifikus módon. A gond az hogy az elmúlt 1x év alatt a linux disztribek ennyi standardizálásban nem tudtak megegyezni…

                    #2118025
                    Wait
                    Felhasználó

                      „a gond ott kezdődik hogy hogy kerülnek oda.”

                      Fogadni mernék, hogy cp paranccsal. 😀

                      #2118026
                      Wait
                      Felhasználó

                        „a gond ott kezdődik hogy hogy kerülnek oda.”

                        Fogadni mernék, hogy cp paranccsal. 😀

                      10 bejegyzés megtekintése - 121-130 / 692
                      • Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.