- This topic has 691 hozzászólás, 27 résztvevő, and was last updated 18 years telt el by
.
-
Bejegyzés
-
LCoder wrote:Ez egy dobozos szoftver amit az end-júzer telepít. És ő nem feltétlenül tud initscriptet írni.
Te abból indulsz ki hogy ha van egy 5 júzeres hálózat akkor ahhoz feltétlenül jár egy rendszergizda is. Ez kis hazánkban azért nem igazán jellemző (amúgy szerintem másütt sem). Én persze tudok initscriptet írni, a gond az hogy ezt kb. 15-20 disztribhez kellett volna megcsinálnom. Végül is, ehelyett az maradt hogy felrakja szépen a classic szervert, ha a júzernek nem tetszik akkor hív rendszergizdát ha már linuxozik, ha ez nem jön össze akkor rakjon magának windowst.A linux valóban a mindent én kézzel beállítok magamnak irányból indult el. De elég hamar rájöttek hogy ezzel nemigen lépnek túl a hobbiOS szintjén. Ezért aztán jöttek a szép csicsás grafikus telepítős konfigolós rendszerek (SuSE, Fedora, Mandriva, Ubuntu) ahol az end-user szépen grafikusan állítgatja a rendszert magának és nem kell configfájlokat írogatnia, nem kell tudnia mi az hogy partíció (legalábbis nem jobban mint egy windows júzernek).
Persze, csak ettől nem fog a dolog elindulni mert Pl. egy Mandriva, egy SuSE és egy UHU, sőt egy UHU 1.0 és egy UHU 2.0 teljesen más módon indítgatja a démonokat.
Ha az end-user telepíti, akkor fusson userspace-ben. Ha egy cégről beszélsz, aminél van 20 disztró, és te írod a programot, akkor meg kalkuláld bele az initscript írást (bár az a rendszergazda dolga lenne).
Amúgy amit akarsz (egységes init) az tesztelés alatt van, és init-ng névre hallgat. A Gentoo hamarosan átveszi, az Ubuntu is (vele együtt a Debian). Képzeld el, hogy amikor neked a Firebird problémád volt, akkor én meg nem tudtam Windowsra PostgreSQL-t rakni. Cygwin-nek megoldhattam volna, de az nem felhasználóbarát.Nem. A Linux abból indult ki, hogy aki üzemelteti, az ért hozzá (tehát az első szempont a biztonság, megbízhatóság stb), a Windows abból indult ki, hogy nem ért a géphez, aki ott ül előtte (tehát az egyszerűségnek rendeltek alá mindent). Ugyanez volt az Apple célkitűzése is, csak ők össze tudtak hozni egy jó oprendszert, redmondban pedig nem sikerült.
Nem tudom, mennyire vagy tájékozott ilyen irányban, de gondoltad volna, hogy a létező számítógépek több, mint fele ún szervergép, ami egy teremben van, és csak olyan nyúl hozzá, aki nagyon is ért a dologhoz (r=1 user soha). Nekik jó a Linux, és olyan rendszereket használnak, mint a BSD-k, ahol még fele annyi dolog sincs a s*gged alá tolva, mint Linux alatt. A Linux, amikor elindult, marhára nem desktopra lett tervezve; az, hogy egy ubuntut könnyebb használni, mint egy XP-t vagy Vista-t, azért van, mert a közösség igényelte.Értelmesebb disztribúció a 3rd party app-okat az ún local fájlba pakolja bele, ami (nem tudom, hogy sejtetted-e) de pont erre való.
LCoder wrote:Ez egy dobozos szoftver amit az end-júzer telepít. És ő nem feltétlenül tud initscriptet írni.
Te abból indulsz ki hogy ha van egy 5 júzeres hálózat akkor ahhoz feltétlenül jár egy rendszergizda is. Ez kis hazánkban azért nem igazán jellemző (amúgy szerintem másütt sem). Én persze tudok initscriptet írni, a gond az hogy ezt kb. 15-20 disztribhez kellett volna megcsinálnom. Végül is, ehelyett az maradt hogy felrakja szépen a classic szervert, ha a júzernek nem tetszik akkor hív rendszergizdát ha már linuxozik, ha ez nem jön össze akkor rakjon magának windowst.A linux valóban a mindent én kézzel beállítok magamnak irányból indult el. De elég hamar rájöttek hogy ezzel nemigen lépnek túl a hobbiOS szintjén. Ezért aztán jöttek a szép csicsás grafikus telepítős konfigolós rendszerek (SuSE, Fedora, Mandriva, Ubuntu) ahol az end-user szépen grafikusan állítgatja a rendszert magának és nem kell configfájlokat írogatnia, nem kell tudnia mi az hogy partíció (legalábbis nem jobban mint egy windows júzernek).
Persze, csak ettől nem fog a dolog elindulni mert Pl. egy Mandriva, egy SuSE és egy UHU, sőt egy UHU 1.0 és egy UHU 2.0 teljesen más módon indítgatja a démonokat.
Ha az end-user telepíti, akkor fusson userspace-ben. Ha egy cégről beszélsz, aminél van 20 disztró, és te írod a programot, akkor meg kalkuláld bele az initscript írást (bár az a rendszergazda dolga lenne).
Amúgy amit akarsz (egységes init) az tesztelés alatt van, és init-ng névre hallgat. A Gentoo hamarosan átveszi, az Ubuntu is (vele együtt a Debian). Képzeld el, hogy amikor neked a Firebird problémád volt, akkor én meg nem tudtam Windowsra PostgreSQL-t rakni. Cygwin-nek megoldhattam volna, de az nem felhasználóbarát.Nem. A Linux abból indult ki, hogy aki üzemelteti, az ért hozzá (tehát az első szempont a biztonság, megbízhatóság stb), a Windows abból indult ki, hogy nem ért a géphez, aki ott ül előtte (tehát az egyszerűségnek rendeltek alá mindent). Ugyanez volt az Apple célkitűzése is, csak ők össze tudtak hozni egy jó oprendszert, redmondban pedig nem sikerült.
Nem tudom, mennyire vagy tájékozott ilyen irányban, de gondoltad volna, hogy a létező számítógépek több, mint fele ún szervergép, ami egy teremben van, és csak olyan nyúl hozzá, aki nagyon is ért a dologhoz (r=1 user soha). Nekik jó a Linux, és olyan rendszereket használnak, mint a BSD-k, ahol még fele annyi dolog sincs a s*gged alá tolva, mint Linux alatt. A Linux, amikor elindult, marhára nem desktopra lett tervezve; az, hogy egy ubuntut könnyebb használni, mint egy XP-t vagy Vista-t, azért van, mert a közösség igényelte.Értelmesebb disztribúció a 3rd party app-okat az ún local fájlba pakolja bele, ami (nem tudom, hogy sejtetted-e) de pont erre való.
xcut wrote:Értelmesebb disztribúció a 3rd party app-okat az ún local fájlba pakolja bele, ami (nem tudom, hogy sejtetted-e) de pont erre való.Errol meselhetnel egy picit, mert erdekes. Azt tudom, hogy az /usr/local olyen celokra van fenntartva, de az /etc-vel mi a helyzet? 🙂
xcut wrote:Értelmesebb disztribúció a 3rd party app-okat az ún local fájlba pakolja bele, ami (nem tudom, hogy sejtetted-e) de pont erre való.Errol meselhetnel egy picit, mert erdekes. Azt tudom, hogy az /usr/local olyen celokra van fenntartva, de az /etc-vel mi a helyzet? 🙂
Biztosan nosztalgiára érdemes világ lehetett az az idő, amikor elhivatott programozókon kívül csak megszállott és alternatív emberek élvezték a különállás gyönyörét. Nos, ez az idő elmúlt.
Lehet visszasírni, de mi érteleme?
Pont ma gondolkodtam arról, hogy miért is vagyok ilyen bolond, hogy egy számotokra trivális problémán, napokig rágódok és jobban tudok örülni a megoldásnak, mint egy gyerek.
Nem szakmám az informatika, ugyanúgy, ahogy nem vagyok szakács, autószerelő, villanyszerelő, kőműves, politikus, újságíró, bankár és egyéb szintű vállalkozó sem.
Csak nyertek, ha már szükségtelen azzal foglalkoznotok, hogy elfogadtassátok a tudásotokat és annak élhettek, ami szerettek tenni..
Tudom, ez nagyon nincs megfizetve, sőt elismerve sem. Azt is tudom, hogy milyen qrva nehéz szakma, hivatás, vagy nevezze mindenki úgy, ahogy neki szimpatikus, a tiétek…
De az előny, amit élvezhettek valmicskét általa, elveszhet a részletekben..
Biztosan olyan fontos számomra, „júzerként”, hogy milyen hatásos scriptekkel lehet extra tulajdonságokat kicsikarni a meglévő gépemből, amikor a már megírt és számomra működőképes rendszer mindent biztosít és azt viszont elképesztő választékkal teszi?
Semmiképpen nem kerülhető el a gondolkodás „terhe” linuxhasználoként és össze sem lehet hasonlítani a windows által nyújtott „kényelemmel”.
De!
Ha gourmand vagy is, nem feltétlenül szükségszerű értened a legrejtettebb szakmai trükkökhöz, hogy élvezni légy képes az eléd tálalt étkeket.
Ismerned kell az ecsetkezelési titkokat ahhoz, hogy egy festmény megragadjon?
Ettől azért távolról sem antitalentum valaki az életben és ez kortól függetlenül értendő.
Bosszantó kissé, hogy nem alakult úgy az élet, ahogy szerettük volna, de ezzel egyrészt elég sokan vagyunk így, más oldalról pedig aki még a fiatalság állapotában részesül, szintén hasonló gondolatokkal lesz elfoglava. Mindössze idő kérdése.
Én jól érzem magam ebben az új felfogású Linux környezetben, nektek pedig nem származik belőle hátrányotok, ha azok is csatlakoznak, akik nem szeretnének programozózsenikké válni.
Aranyos dolog egy autó szerelgetése, hobbiszitű hozzáértéssel tán még a szomszéd elismerését is kivívhatjuk, de ha már komoly a baj, akkor sgítségre szorulsz.
Lehet az éppenséggel irodalom is, de azt már korántsem amatőrök írják. Na jó, többségükben nem azok. 🙂
Nem érdekel a korom, a korosztályom sem különösebben, azt viszont nem tudom elfogadni, hogy kisajátítsa magának bárki is ezt a hatalmassá fejlődött területét az emberi elme eme pozitív megnyilvánulásának.
Téve akár generációs alapokon, de akár -ki felejthetné el a szebbik nemet?-, hímsoviniszta módra..
Ugyan vizsla vette észre és tette szóvá itt, ebben a topikban, ám természetesen nem gondolom, hogy bármelyikünk ellentétesen értelmezné a kérdést e téren.
Mindössze hajlamosak vagyunk elfeledkezni a vita hevében, a bennünket körülvevő világ összetételéről. 🙂Biztosan nosztalgiára érdemes világ lehetett az az idő, amikor elhivatott programozókon kívül csak megszállott és alternatív emberek élvezték a különállás gyönyörét. Nos, ez az idő elmúlt.
Lehet visszasírni, de mi érteleme?
Pont ma gondolkodtam arról, hogy miért is vagyok ilyen bolond, hogy egy számotokra trivális problémán, napokig rágódok és jobban tudok örülni a megoldásnak, mint egy gyerek.
Nem szakmám az informatika, ugyanúgy, ahogy nem vagyok szakács, autószerelő, villanyszerelő, kőműves, politikus, újságíró, bankár és egyéb szintű vállalkozó sem.
Csak nyertek, ha már szükségtelen azzal foglalkoznotok, hogy elfogadtassátok a tudásotokat és annak élhettek, ami szerettek tenni..
Tudom, ez nagyon nincs megfizetve, sőt elismerve sem. Azt is tudom, hogy milyen qrva nehéz szakma, hivatás, vagy nevezze mindenki úgy, ahogy neki szimpatikus, a tiétek…
De az előny, amit élvezhettek valmicskét általa, elveszhet a részletekben..
Biztosan olyan fontos számomra, „júzerként”, hogy milyen hatásos scriptekkel lehet extra tulajdonságokat kicsikarni a meglévő gépemből, amikor a már megírt és számomra működőképes rendszer mindent biztosít és azt viszont elképesztő választékkal teszi?
Semmiképpen nem kerülhető el a gondolkodás „terhe” linuxhasználoként és össze sem lehet hasonlítani a windows által nyújtott „kényelemmel”.
De!
Ha gourmand vagy is, nem feltétlenül szükségszerű értened a legrejtettebb szakmai trükkökhöz, hogy élvezni légy képes az eléd tálalt étkeket.
Ismerned kell az ecsetkezelési titkokat ahhoz, hogy egy festmény megragadjon?
Ettől azért távolról sem antitalentum valaki az életben és ez kortól függetlenül értendő.
Bosszantó kissé, hogy nem alakult úgy az élet, ahogy szerettük volna, de ezzel egyrészt elég sokan vagyunk így, más oldalról pedig aki még a fiatalság állapotában részesül, szintén hasonló gondolatokkal lesz elfoglava. Mindössze idő kérdése.
Én jól érzem magam ebben az új felfogású Linux környezetben, nektek pedig nem származik belőle hátrányotok, ha azok is csatlakoznak, akik nem szeretnének programozózsenikké válni.
Aranyos dolog egy autó szerelgetése, hobbiszitű hozzáértéssel tán még a szomszéd elismerését is kivívhatjuk, de ha már komoly a baj, akkor sgítségre szorulsz.
Lehet az éppenséggel irodalom is, de azt már korántsem amatőrök írják. Na jó, többségükben nem azok. 🙂
Nem érdekel a korom, a korosztályom sem különösebben, azt viszont nem tudom elfogadni, hogy kisajátítsa magának bárki is ezt a hatalmassá fejlődött területét az emberi elme eme pozitív megnyilvánulásának.
Téve akár generációs alapokon, de akár -ki felejthetné el a szebbik nemet?-, hímsoviniszta módra..
Ugyan vizsla vette észre és tette szóvá itt, ebben a topikban, ám természetesen nem gondolom, hogy bármelyikünk ellentétesen értelmezné a kérdést e téren.
Mindössze hajlamosak vagyunk elfeledkezni a vita hevében, a bennünket körülvevő világ összetételéről. 🙂uzsolt wrote:Azt a jóistenit! Hát hányszor pofázzam még el, hogy a csomagban benne van az a nyomorult init-szkript, most már NEM NEKED kell megírnod! Ha azt akarod, hogy pl. uhu-ban ne induljon el, fogod az uhu-vezérlőpultot, ott a Szolgáltatások rovat, és ott kiikszeled a megfelelő futási szinteket, vagy mindet. A clamav is pont ugyanígy működik! Odatolják a segged alá a szkriptet, és mivel az a „Szolgáltatások” csak egy frontend, így azt is úgy állítgatod, ahogy akarod.
Frugi alatt ugyanígy van ilyen „démonkezelő”, annak már nem is tudom, pontosan mi a neve, de ha odavágsz egy frugi elé, 5 perc alatt be is állítom neked.Én nem erről beszéltem, hanem arról hogy ha neked van egy dobozos progid aminek valamiért szolgáltatásként kell futnia akkor ahhoz az initscriptet vagy neked kell megírnod az összes létező disztribre (Pl. a Frugira amit kb. 10-en használhatnak az országban) vagy az end-júzernek, amit viszont jó eséllyen nem tud megtenni, még egy gyengébb rendszergizda sem (aki be tud lőni egy szervert hálózattal, tűzfallal, apache/php/mysql-lel és samba-val az még nem feltétlenül tud initscriptet írni).
Na, akkor csak el kell mondanom, hogy hogyan is zajlanak nálam a dolgok, most nincs kedvem keresni egy olyan hsz-emet, amiben ez benne van. Naszóval:
először is egy LFS-t gyúrok, ami azt jelenti, mindent én telepítek fel, forrásból.Őszintén szólva LFS-hez még nem volt szerencsém, csak „normál” linux disztribekhez (RedHat, SuSE, Mandriva, Debian, UHU volt amit használtam hosszabb-rövidebb ideig). Mindenesetre egy ldd-t ráküldhetnél valamelyik gtk-s programodra, az engem is érdekelne hogy mi van nálad, én anno elég sokat szívtam a verzióproblémák miatt (és ez az „anno” úgy 1-2 évet jelent), pont azért mert az adott cuccosból nem volt Pl. Mandrake csomag csak Pl. RedHat, ott pedig picit régebbi lib, mondjuk GTK kellett volna, és hiába csináltam meg a linket a progi mégis panaszkodott hogy neki ez nem jó mert ez és ez a függvény nem található.
Ha érdekel, a http://www.linuxfromscratch.org a honlapja. Ott legfeljebb egy LiveCD-t lehet letölteni, ami bináris, a többi egy könyv formájában van.
Sajnos eléggé nyakig vagyok melóval így nem tudok ebben elmélyedni. De ha belinkeled a /usr/lib-be akkor elvben tényleg annak kellene ott lennie. Akkor lehet hogy tényleg mázli, bár ennek picit ellentmond hogy több libbel is megcsináltad ugyanezt.
Jó, kb. egy éve a glibc frissítésbe tört bele a bicskám, de hogyha tudod, hogy ez a glibc mire való, akkor érted is, hogy miért (azért, mert béna voltam 😉 ).
Na igen, a glibc az valóban kellemes ilyen szempontból ;), ha azt felülcsapod akkor onnnatól kezdve a boot CD-ről helyreállításon kívül nem sok minden marad. Egyszer véletlenül nekem is sikerült agyonverni egy rm-mel.
LCoder wrote:Javaslom DE: ami szintén téged cáfol, voltak olyan progik, amelyek nem akartak nálam fordulni, én meg nem vagyok egy nagy c-s, ezért fogtam egy frugi-csomagot, kitömörítettem (mivel sima tar.gz a csomagja) a /usr/progs/… -ba, és onnan linkeltem, és láss csodát, működött!!! Hát hogy a fenébe ne működött volna! Volt, hogy slacki-csomagot tettem fel ugyanígy (szintén .tar.gz, ezért ugrálok vele), az openoffice-nak (mivel a fordítása a gépemen 11-12 óra legalább lenne) is egy általános bináris verzióját tettem fel (az fsf.hu-ról). És mindegyik fut! Na jó, a libek nem, azok csak a megfelelő, elvárható módon működnek. Tehát ők is használják a szükséges libeket (amiket én fordítottam), és őket is használják.Ezért jó az ldd, az szépen megmondja hogy mi mit használ. A programokat lehet statikusan is linkelni, ilyenkor nem a dinamikus könyvtárat használja (közösen a többi hasonló progival) hanem szépen a könyvtár tartalmát hozzászerkeszti a binárishoz. Ettől a bináris szép nagy lesz, zabálja a RAM-ot is mit az állat (persze ez a lib méretétől is függ), cserébe viszont valóban fut mindenütt. Az OOo általános verziója egész biztosan így van szerkesztve, ahogy az általánis Mozilla/FireFox/ThunderBird is.
Mint mondottam, a múltban élsz. A háttérben futkározó démonokat, ha csomagból telepíted, mint mondottam, a disztród készítői elintézik.
Ez azért a közelmúlt. Ha csomagból telepíted eddig is elintézték, amiről én beszélek az az ha nem csomagból telepítesz hanem dobozos programod van. Az hogy a Firebird a legtöbb mai disztribben nem probléma nem jelenti azt hogy máskor másnak ilyen gondja nem lehet.
Most ezt mire mondod? Sokan használják endjúzerként, sőt, nagyon kezdőként is, és megy nekik.
Mert az igazi érdekességek több éves használat során jönnek elő. Az első fél-egy évben minden nagyon szuper, pláne ha nem nagyon lépsz túl az OOo, FireFox, Thunderbird hatósugarán.
akkor mondod, hogy pl. egy kis pluszért megcsinálod csomagba (disztró feltelepít, és mivel úgyis olyan nagymenő programozó vagy, nem hiszem, hogy nagyon nehéz lenne csomagot csinálnod) a kért disztróra. És ezt csak egyszer kell megcsinálnod, következő alkalommal csak az arcába tolod, hogy „Nesze, itt van.”
Csomag persze volt. A gond ott van hogy ha felvállalod mondjuk az UHU támogatását az illik végig is vinned, azaz ha kijön az 1.0 UHU után a 2.0 akkor azt is illik támogatni. Abban pedig már Pl. a démonok kezelése teljesen másképp van mint az 1.0-ban. És ez csak egy disztrib. És persze támogatni kell a régieket is, ami azt jelenti hogy ha kiadsz egy új verziót akkor akár 15-20 csomagot kellene csinálni minden alkalommal az egyes disztribekre. Ezt még az olyan projectek mint Pl. a mono sem nagyon vállalja be. Igazából ez még senkinek nem sikerült teljesen, volt a Loki féle telepítő anno, ezt használta Pl. a Borland is a Kylixnál, de ez elég béna volt (csak egy-két linux verzióban csinálta korrektül a strart menübe bejegyzést), aztán volt az IBM-nek a DB2-höz installer, abból a régi karaketeres felületen ment ksh script-tel (kb. ez is volt az egyetlen progi amihez ksh kellett), picit érdekes user interfésze volt de működött (persze olyan gyerekségekkel mint start menü ez nem foglalkozott), aztán az újabb DB2-nek már javás installere van, de azokra is igaz hogy start menü bejegyzést nem nagyon csinálnak, és nem csak a DB2 de Pl. a Netbeans sem.
uzsolt wrote:Azt a jóistenit! Hát hányszor pofázzam még el, hogy a csomagban benne van az a nyomorult init-szkript, most már NEM NEKED kell megírnod! Ha azt akarod, hogy pl. uhu-ban ne induljon el, fogod az uhu-vezérlőpultot, ott a Szolgáltatások rovat, és ott kiikszeled a megfelelő futási szinteket, vagy mindet. A clamav is pont ugyanígy működik! Odatolják a segged alá a szkriptet, és mivel az a „Szolgáltatások” csak egy frontend, így azt is úgy állítgatod, ahogy akarod.
Frugi alatt ugyanígy van ilyen „démonkezelő”, annak már nem is tudom, pontosan mi a neve, de ha odavágsz egy frugi elé, 5 perc alatt be is állítom neked.Én nem erről beszéltem, hanem arról hogy ha neked van egy dobozos progid aminek valamiért szolgáltatásként kell futnia akkor ahhoz az initscriptet vagy neked kell megírnod az összes létező disztribre (Pl. a Frugira amit kb. 10-en használhatnak az országban) vagy az end-júzernek, amit viszont jó eséllyen nem tud megtenni, még egy gyengébb rendszergizda sem (aki be tud lőni egy szervert hálózattal, tűzfallal, apache/php/mysql-lel és samba-val az még nem feltétlenül tud initscriptet írni).
Na, akkor csak el kell mondanom, hogy hogyan is zajlanak nálam a dolgok, most nincs kedvem keresni egy olyan hsz-emet, amiben ez benne van. Naszóval:
először is egy LFS-t gyúrok, ami azt jelenti, mindent én telepítek fel, forrásból.Őszintén szólva LFS-hez még nem volt szerencsém, csak „normál” linux disztribekhez (RedHat, SuSE, Mandriva, Debian, UHU volt amit használtam hosszabb-rövidebb ideig). Mindenesetre egy ldd-t ráküldhetnél valamelyik gtk-s programodra, az engem is érdekelne hogy mi van nálad, én anno elég sokat szívtam a verzióproblémák miatt (és ez az „anno” úgy 1-2 évet jelent), pont azért mert az adott cuccosból nem volt Pl. Mandrake csomag csak Pl. RedHat, ott pedig picit régebbi lib, mondjuk GTK kellett volna, és hiába csináltam meg a linket a progi mégis panaszkodott hogy neki ez nem jó mert ez és ez a függvény nem található.
Ha érdekel, a http://www.linuxfromscratch.org a honlapja. Ott legfeljebb egy LiveCD-t lehet letölteni, ami bináris, a többi egy könyv formájában van.
Sajnos eléggé nyakig vagyok melóval így nem tudok ebben elmélyedni. De ha belinkeled a /usr/lib-be akkor elvben tényleg annak kellene ott lennie. Akkor lehet hogy tényleg mázli, bár ennek picit ellentmond hogy több libbel is megcsináltad ugyanezt.
Jó, kb. egy éve a glibc frissítésbe tört bele a bicskám, de hogyha tudod, hogy ez a glibc mire való, akkor érted is, hogy miért (azért, mert béna voltam 😉 ).
Na igen, a glibc az valóban kellemes ilyen szempontból ;), ha azt felülcsapod akkor onnnatól kezdve a boot CD-ről helyreállításon kívül nem sok minden marad. Egyszer véletlenül nekem is sikerült agyonverni egy rm-mel.
LCoder wrote:Javaslom DE: ami szintén téged cáfol, voltak olyan progik, amelyek nem akartak nálam fordulni, én meg nem vagyok egy nagy c-s, ezért fogtam egy frugi-csomagot, kitömörítettem (mivel sima tar.gz a csomagja) a /usr/progs/… -ba, és onnan linkeltem, és láss csodát, működött!!! Hát hogy a fenébe ne működött volna! Volt, hogy slacki-csomagot tettem fel ugyanígy (szintén .tar.gz, ezért ugrálok vele), az openoffice-nak (mivel a fordítása a gépemen 11-12 óra legalább lenne) is egy általános bináris verzióját tettem fel (az fsf.hu-ról). És mindegyik fut! Na jó, a libek nem, azok csak a megfelelő, elvárható módon működnek. Tehát ők is használják a szükséges libeket (amiket én fordítottam), és őket is használják.Ezért jó az ldd, az szépen megmondja hogy mi mit használ. A programokat lehet statikusan is linkelni, ilyenkor nem a dinamikus könyvtárat használja (közösen a többi hasonló progival) hanem szépen a könyvtár tartalmát hozzászerkeszti a binárishoz. Ettől a bináris szép nagy lesz, zabálja a RAM-ot is mit az állat (persze ez a lib méretétől is függ), cserébe viszont valóban fut mindenütt. Az OOo általános verziója egész biztosan így van szerkesztve, ahogy az általánis Mozilla/FireFox/ThunderBird is.
Mint mondottam, a múltban élsz. A háttérben futkározó démonokat, ha csomagból telepíted, mint mondottam, a disztród készítői elintézik.
Ez azért a közelmúlt. Ha csomagból telepíted eddig is elintézték, amiről én beszélek az az ha nem csomagból telepítesz hanem dobozos programod van. Az hogy a Firebird a legtöbb mai disztribben nem probléma nem jelenti azt hogy máskor másnak ilyen gondja nem lehet.
Most ezt mire mondod? Sokan használják endjúzerként, sőt, nagyon kezdőként is, és megy nekik.
Mert az igazi érdekességek több éves használat során jönnek elő. Az első fél-egy évben minden nagyon szuper, pláne ha nem nagyon lépsz túl az OOo, FireFox, Thunderbird hatósugarán.
akkor mondod, hogy pl. egy kis pluszért megcsinálod csomagba (disztró feltelepít, és mivel úgyis olyan nagymenő programozó vagy, nem hiszem, hogy nagyon nehéz lenne csomagot csinálnod) a kért disztróra. És ezt csak egyszer kell megcsinálnod, következő alkalommal csak az arcába tolod, hogy „Nesze, itt van.”
Csomag persze volt. A gond ott van hogy ha felvállalod mondjuk az UHU támogatását az illik végig is vinned, azaz ha kijön az 1.0 UHU után a 2.0 akkor azt is illik támogatni. Abban pedig már Pl. a démonok kezelése teljesen másképp van mint az 1.0-ban. És ez csak egy disztrib. És persze támogatni kell a régieket is, ami azt jelenti hogy ha kiadsz egy új verziót akkor akár 15-20 csomagot kellene csinálni minden alkalommal az egyes disztribekre. Ezt még az olyan projectek mint Pl. a mono sem nagyon vállalja be. Igazából ez még senkinek nem sikerült teljesen, volt a Loki féle telepítő anno, ezt használta Pl. a Borland is a Kylixnál, de ez elég béna volt (csak egy-két linux verzióban csinálta korrektül a strart menübe bejegyzést), aztán volt az IBM-nek a DB2-höz installer, abból a régi karaketeres felületen ment ksh script-tel (kb. ez is volt az egyetlen progi amihez ksh kellett), picit érdekes user interfésze volt de működött (persze olyan gyerekségekkel mint start menü ez nem foglalkozott), aztán az újabb DB2-nek már javás installere van, de azokra is igaz hogy start menü bejegyzést nem nagyon csinálnak, és nem csak a DB2 de Pl. a Netbeans sem.
xcut wrote:Ha az end-user telepíti, akkor fusson userspace-ben. Ha egy cégről beszélsz, aminél van 20 disztró, és te írod a programot, akkor meg kalkuláld bele az initscript írást (bár az a rendszergazda dolga lenne).Ugyan már, hadd telepítsen is az end-júzer is külső forrásból származó démont a saját gépére még akkor is ha nem rendszergizda az istenadta.
Amúgy amit akarsz (egységes init) az tesztelés alatt van, és init-ng névre hallgat. A Gentoo hamarosan átveszi, az Ubuntu is (vele együtt a Debian).
Jé, ezek szerint nem csak nekem volt problémám a dologgal ? Ez azért pozitívum, ha tényleg lesz a dologból valami akkor idővel akár az is lehet hogy a nagyobb disztribek egységesen használni is fogják (Redhat/Fedora, SuSE, Mandriva, Ubuntu, Debian). Akkor már csak a többi probléma van hátra ;).
Képzeld el, hogy amikor neked a Firebird problémád volt, akkor én meg nem tudtam Windowsra PostgreSQL-t rakni. Cygwin-nek megoldhattam volna, de az nem felhasználóbarát.
Pont ezért választottam a Firebirdet a Postgresql helyett. Nem csak nem volt túl felhasználóbarát a Pg/Cyg páros, de ráadásul stabil sem igazán volt.
Nem. A Linux abból indult ki, hogy aki üzemelteti, az ért hozzá (tehát az első szempont a biztonság, megbízhatóság stb), a Windows abból indult ki, hogy nem ért a géphez, aki ott ül előtte (tehát az egyszerűségnek rendeltek alá mindent). Ugyanez volt az Apple célkitűzése is, csak ők össze tudtak hozni egy jó oprendszert, redmondban pedig nem sikerült.
Hibás kiindulás. A userek 99.9%-a nem ért hozzá és soha nem is fog. A MacOSX-et meg nem ismerem, de annál nagyobb rakás szemetet ami a MacOS a 9-ig bezárólag volt nem nagyon láttam még számítógépen. Kb. a win 3.1 stabilitását hozta csak jóval korrektebb hardveren.
Nem tudom, mennyire vagy tájékozott ilyen irányban, de gondoltad volna, hogy a létező számítógépek több, mint fele ún szervergép, ami egy teremben van, és csak olyan nyúl hozzá, aki nagyon is ért a dologhoz (r=1 user soha).
Ez max. akkor igaz ha a gugli-féle szerverparkokat is beszámítod. Bár szvsz az 1 szerver 1 kliens arány még így is erős túlzás, én kb. 100:1 arányt saccolnék a kliens gépek javára, de szerintem inkább több (ami a weblapok számával mert van olyan szerver ami sok-sok weblapnak ad otthont).
Nekik jó a Linux, és olyan rendszereket használnak, mint a BSD-k, ahol még fele annyi dolog sincs a s*gged alá tolva, mint Linux alatt.
Én igazából desktop/home/pici irodai linuxról beszéltem. A professzionális szerver egy másik téma.
A Linux, amikor elindult, marhára nem desktopra lett tervezve; az, hogy egy ubuntut könnyebb használni, mint egy XP-t vagy Vista-t, azért van, mert a közösség igényelte.
Azért ez így ebben a formájában nem igaz. Pontosabban akkor igaz ha vannak a disztribre kész csomagok. Mivel azonban sok disztrib van, így a linuxos progik ilyenforma gyártását viszonylag kevés professzionális szoftvercég vállalja be, így maradnak az open-source dolgok, amik viszont a legtöbb területen nem igazán rúghatnak labdába a zárt kódú kereskedelmi progik mellett (ahol igen többnyire ott is profitorientált cégek által keresztfinanszírozott dolgok vannak a háttérben, lásd Pl. OpenOffice aminek egyértelmű célja a M$ szívatása, ugyanakkor az Open Source közösség a saját erejéből a büdös életben nem tudott volna hasonlót csinálni (ami valóban open-source az az Abiword illetve a KOffice, de mind a kettő egy vicc még az OOo-hoz képest is).
Értelmesebb disztribúció a 3rd party app-okat az ún local fájlba pakolja bele, ami (nem tudom, hogy sejtetted-e) de pont erre való.
Nem egészen. A 3rd party dolgok elvileg a /opt-ba kellene hogy menjenek, a /usr/local-ba szvsz inkább a helyi fejlesztések kellene hogy kerüljenek. De a linuxokon azt raksz és oda amit és ahová akarsz (Pl. SuSE alatt a /opt-ban van a KDE és a Gnome), a legtöbb disztribben pedig semmi nincs ott. A helyben fordított cuccok általában a /usr/local alá szeretnek kerülni.
xcut wrote:Ha az end-user telepíti, akkor fusson userspace-ben. Ha egy cégről beszélsz, aminél van 20 disztró, és te írod a programot, akkor meg kalkuláld bele az initscript írást (bár az a rendszergazda dolga lenne).Ugyan már, hadd telepítsen is az end-júzer is külső forrásból származó démont a saját gépére még akkor is ha nem rendszergizda az istenadta.
Amúgy amit akarsz (egységes init) az tesztelés alatt van, és init-ng névre hallgat. A Gentoo hamarosan átveszi, az Ubuntu is (vele együtt a Debian).
Jé, ezek szerint nem csak nekem volt problémám a dologgal ? Ez azért pozitívum, ha tényleg lesz a dologból valami akkor idővel akár az is lehet hogy a nagyobb disztribek egységesen használni is fogják (Redhat/Fedora, SuSE, Mandriva, Ubuntu, Debian). Akkor már csak a többi probléma van hátra ;).
Képzeld el, hogy amikor neked a Firebird problémád volt, akkor én meg nem tudtam Windowsra PostgreSQL-t rakni. Cygwin-nek megoldhattam volna, de az nem felhasználóbarát.
Pont ezért választottam a Firebirdet a Postgresql helyett. Nem csak nem volt túl felhasználóbarát a Pg/Cyg páros, de ráadásul stabil sem igazán volt.
Nem. A Linux abból indult ki, hogy aki üzemelteti, az ért hozzá (tehát az első szempont a biztonság, megbízhatóság stb), a Windows abból indult ki, hogy nem ért a géphez, aki ott ül előtte (tehát az egyszerűségnek rendeltek alá mindent). Ugyanez volt az Apple célkitűzése is, csak ők össze tudtak hozni egy jó oprendszert, redmondban pedig nem sikerült.
Hibás kiindulás. A userek 99.9%-a nem ért hozzá és soha nem is fog. A MacOSX-et meg nem ismerem, de annál nagyobb rakás szemetet ami a MacOS a 9-ig bezárólag volt nem nagyon láttam még számítógépen. Kb. a win 3.1 stabilitását hozta csak jóval korrektebb hardveren.
Nem tudom, mennyire vagy tájékozott ilyen irányban, de gondoltad volna, hogy a létező számítógépek több, mint fele ún szervergép, ami egy teremben van, és csak olyan nyúl hozzá, aki nagyon is ért a dologhoz (r=1 user soha).
Ez max. akkor igaz ha a gugli-féle szerverparkokat is beszámítod. Bár szvsz az 1 szerver 1 kliens arány még így is erős túlzás, én kb. 100:1 arányt saccolnék a kliens gépek javára, de szerintem inkább több (ami a weblapok számával mert van olyan szerver ami sok-sok weblapnak ad otthont).
Nekik jó a Linux, és olyan rendszereket használnak, mint a BSD-k, ahol még fele annyi dolog sincs a s*gged alá tolva, mint Linux alatt.
Én igazából desktop/home/pici irodai linuxról beszéltem. A professzionális szerver egy másik téma.
A Linux, amikor elindult, marhára nem desktopra lett tervezve; az, hogy egy ubuntut könnyebb használni, mint egy XP-t vagy Vista-t, azért van, mert a közösség igényelte.
Azért ez így ebben a formájában nem igaz. Pontosabban akkor igaz ha vannak a disztribre kész csomagok. Mivel azonban sok disztrib van, így a linuxos progik ilyenforma gyártását viszonylag kevés professzionális szoftvercég vállalja be, így maradnak az open-source dolgok, amik viszont a legtöbb területen nem igazán rúghatnak labdába a zárt kódú kereskedelmi progik mellett (ahol igen többnyire ott is profitorientált cégek által keresztfinanszírozott dolgok vannak a háttérben, lásd Pl. OpenOffice aminek egyértelmű célja a M$ szívatása, ugyanakkor az Open Source közösség a saját erejéből a büdös életben nem tudott volna hasonlót csinálni (ami valóban open-source az az Abiword illetve a KOffice, de mind a kettő egy vicc még az OOo-hoz képest is).
Értelmesebb disztribúció a 3rd party app-okat az ún local fájlba pakolja bele, ami (nem tudom, hogy sejtetted-e) de pont erre való.
Nem egészen. A 3rd party dolgok elvileg a /opt-ba kellene hogy menjenek, a /usr/local-ba szvsz inkább a helyi fejlesztések kellene hogy kerüljenek. De a linuxokon azt raksz és oda amit és ahová akarsz (Pl. SuSE alatt a /opt-ban van a KDE és a Gnome), a legtöbb disztribben pedig semmi nincs ott. A helyben fordított cuccok általában a /usr/local alá szeretnek kerülni.
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz