Kezdőlap › Fórumok › Flém › Eszmecserék fejlesztőeszközökről, háborúkról (kádée vs. gnóm) és bármiről
- This topic has 691 hozzászólás, 27 résztvevő, and was last updated 18 years telt el by
LCoder.
-
SzerzőBejegyzés
-
2007-06-24-09:01 #2118097LCoder wrote:Sajnos eléggé nyakig vagyok melóval így nem tudok ebben elmélyedni.
Ahhoz képest elég rendszeresen írod itt a féloldalas postokat.
2007-06-24-09:01 #2118098LCoder wrote:Sajnos eléggé nyakig vagyok melóval így nem tudok ebben elmélyedni.Ahhoz képest elég rendszeresen írod itt a féloldalas postokat.
2007-06-24-09:22 #2118099Az eredeti szemlélet szerint:
opt – opcionális csomagok (telepítő alapértelmezés, méret, vagy kereskedelmi szempontból)
local – a helyi adminisztrátor által telepített (ált. fordított)2007-06-24-09:22 #2118100Az eredeti szemlélet szerint:
opt – opcionális csomagok (telepítő alapértelmezés, méret, vagy kereskedelmi szempontból)
local – a helyi adminisztrátor által telepített (ált. fordított)2007-06-24-09:54 #2118101kisbetu wrote:LCoder wrote:Sajnos eléggé nyakig vagyok melóval így nem tudok ebben elmélyedni.Ahhoz képest elég rendszeresen írod itt a féloldalas postokat.
Nagyjából olyan gyorsan gépelek mint ahogy beszélni tudok. 😉
2007-06-24-09:54 #2118102kisbetu wrote:LCoder wrote:Sajnos eléggé nyakig vagyok melóval így nem tudok ebben elmélyedni.Ahhoz képest elég rendszeresen írod itt a féloldalas postokat.
Nagyjából olyan gyorsan gépelek mint ahogy beszélni tudok. 😉
2007-06-24-13:25 #2118103LCoder wrote:Ugyan már, hadd telepítsen is az end-júzer is külső forrásból származó démont a saját gépére még akkor is ha nem rendszergizda az istenadta.Jé, ezek szerint nem csak nekem volt problémám a dologgal ? Ez azért pozitívum, ha tényleg lesz a dologból valami akkor idővel akár az is lehet hogy a nagyobb disztribek egységesen használni is fogják (Redhat/Fedora, SuSE, Mandriva, Ubuntu, Debian). Akkor már csak a többi probléma van hátra ;).
Pont ezért választottam a Firebirdet a Postgresql helyett. Nem csak nem volt túl felhasználóbarát a Pg/Cyg páros, de ráadásul stabil sem igazán volt.
Hibás kiindulás. A userek 99.9%-a nem ért hozzá és soha nem is fog. A MacOSX-et meg nem ismerem, de annál nagyobb rakás szemetet ami a MacOS a 9-ig bezárólag volt nem nagyon láttam még számítógépen. Kb. a win 3.1 stabilitását hozta csak jóval korrektebb hardveren.
Ez max. akkor igaz ha a gugli-féle szerverparkokat is beszámítod. Bár szvsz az 1 szerver 1 kliens arány még így is erős túlzás, én kb. 100:1 arányt saccolnék a kliens gépek javára, de szerintem inkább több (ami a weblapok számával mert van olyan szerver ami sok-sok weblapnak ad otthont).
Én igazából desktop/home/pici irodai linuxról beszéltem. A professzionális szerver egy másik téma.
Azért ez így ebben a formájában nem igaz. Pontosabban akkor igaz ha vannak a disztribre kész csomagok. Mivel azonban sok disztrib van, így a linuxos progik ilyenforma gyártását viszonylag kevés professzionális szoftvercég vállalja be, így maradnak az open-source dolgok, amik viszont a legtöbb területen nem igazán rúghatnak labdába a zárt kódú kereskedelmi progik mellett (ahol igen többnyire ott is profitorientált cégek által keresztfinanszírozott dolgok vannak a háttérben, lásd Pl. OpenOffice aminek egyértelmű célja a M$ szívatása, ugyanakkor az Open Source közösség a saját erejéből a büdös életben nem tudott volna hasonlót csinálni (ami valóban open-source az az Abiword illetve a KOffice, de mind a kettő egy vicc még az OOo-hoz képest is).
Nem egészen. A 3rd party dolgok elvileg a /opt-ba kellene hogy menjenek, a /usr/local-ba szvsz inkább a helyi fejlesztések kellene hogy kerüljenek. De a linuxokon azt raksz és oda amit és ahová akarsz (Pl. SuSE alatt a /opt-ban van a KDE és a Gnome), a legtöbb disztribben pedig semmi nincs ott. A helyben fordított cuccok általában a /usr/local alá szeretnek kerülni.
Ez a windowsos szemlélet. Az user az userspace-ben futtasson programokat, a szolgáltatást pedig a rendszer használja.
A nagyobb disztrók nem azért váltanak az initng-re, hogy egységes initjük legyen, hanem azért, mert az initng csak szimplán a legjobb. Esemény-vezérelt initet ad, ami meg marha jó (a Gentoo féle baselayout-2 is hasonló, bár az még hibrid; de azért poén, hogy bluetooth kártya be, és indul az sdp szerver, meg a többi bt szolgáltatás, aztán kártya ki, és leállnak).
Nagyon sok okom volt anno a Linuxra nyergelésre, egyik az volt, hogy kíváncsi voltam a postgres-re.
Az OSX nem akkora szemét, mert a Vista is onnan koppintja az innovációját. Sőt, a Linux is a desktop ötleteket onnan veszi. Bár ha belegondolunk, az MS mindig is onnan lopott ötleteket.
Szerintem te nem nagyon vagy otthon a számok világában. Lazán fele gép szerver egy szerverfarmon, ha nem több. Eleve az ISP-nél is van párezer gép, a hostingszolgáltatások mögött is akár 10*N gép van. A több weblapnak ad otthont meg csalóka, mert van egy nagy szerver, mögötte vagy 6, amin apache van, osztva a terhelést, meg 8-10 szerver sql backendnek, meg még vagy 10 a levelezésre. Egy komolyabb szerverparknál pedig külön adatpark van a tárhelyekre, ami még megint vagy 10 gép, összekapcsolva (általában NFS-t szoktak használni; ezért van az, hogy a legjöbb tárhelynél úgy van a könyvtárad, hogy /mnt/users/x/c/xcut, mert az x már egy másik gépen van). Ez még csak egy gagyibb ingyenes hosting…
Valóban, de eredetileg a Linux arra indult.
Na várjunk csak. Szabad szoftver != ingyenes szoftver. Nagyon helyes, hogy cégek finanszírozzák a nyílt forrású fejlesztéseket. A zárt forrású kód csak az innovációt fogja vissza, és a versenyt csökkenti. A szoftverszabadalmak meg főleg.
Nem arra a localra gondoltam. Van egy olyan szolgáltatás, hogy local, ami azt csinálja, hogy végrehajtja a /etc/conf.d/local vagy a /etc/local vagy valami hasonló helyen lévő fájlt. Ebbe valóak a 3rd party appok indítóparancsai. Ezt a fájlt nem nehéz megtalálni, egy jól felparaméterezett find megoldja a telepítőben, aztán indul is indításkor. Ez azért jó, mert ha 3rd party appok ész nélkül telebarmolják a szolgáltatásokat, akkor előfordulhat, hogy pl felborul a függőségi fa, ami meg nem ok (tudom, windows alatt ilyen nincsen, ez afféle mesterségesen gerjesztett igény(tm) Linux alatt, hogy pl az apache a netmount után induljon el, mert mi van akkor, ha nfs-en van pár vhost configja, akkor nem túl szerencsés a dolog). Főként akkor alakul ki gond, amikor rosszul van megírva a script, és kell neki egy szolgáltatás, ami nincsen fent, vagy más a neve. Szóval ez egy természetes védelem a rosszul megírt telepítőkkel szemben.
2007-06-24-13:25 #2118104LCoder wrote:Ugyan már, hadd telepítsen is az end-júzer is külső forrásból származó démont a saját gépére még akkor is ha nem rendszergizda az istenadta.Jé, ezek szerint nem csak nekem volt problémám a dologgal ? Ez azért pozitívum, ha tényleg lesz a dologból valami akkor idővel akár az is lehet hogy a nagyobb disztribek egységesen használni is fogják (Redhat/Fedora, SuSE, Mandriva, Ubuntu, Debian). Akkor már csak a többi probléma van hátra ;).
Pont ezért választottam a Firebirdet a Postgresql helyett. Nem csak nem volt túl felhasználóbarát a Pg/Cyg páros, de ráadásul stabil sem igazán volt.
Hibás kiindulás. A userek 99.9%-a nem ért hozzá és soha nem is fog. A MacOSX-et meg nem ismerem, de annál nagyobb rakás szemetet ami a MacOS a 9-ig bezárólag volt nem nagyon láttam még számítógépen. Kb. a win 3.1 stabilitását hozta csak jóval korrektebb hardveren.
Ez max. akkor igaz ha a gugli-féle szerverparkokat is beszámítod. Bár szvsz az 1 szerver 1 kliens arány még így is erős túlzás, én kb. 100:1 arányt saccolnék a kliens gépek javára, de szerintem inkább több (ami a weblapok számával mert van olyan szerver ami sok-sok weblapnak ad otthont).
Én igazából desktop/home/pici irodai linuxról beszéltem. A professzionális szerver egy másik téma.
Azért ez így ebben a formájában nem igaz. Pontosabban akkor igaz ha vannak a disztribre kész csomagok. Mivel azonban sok disztrib van, így a linuxos progik ilyenforma gyártását viszonylag kevés professzionális szoftvercég vállalja be, így maradnak az open-source dolgok, amik viszont a legtöbb területen nem igazán rúghatnak labdába a zárt kódú kereskedelmi progik mellett (ahol igen többnyire ott is profitorientált cégek által keresztfinanszírozott dolgok vannak a háttérben, lásd Pl. OpenOffice aminek egyértelmű célja a M$ szívatása, ugyanakkor az Open Source közösség a saját erejéből a büdös életben nem tudott volna hasonlót csinálni (ami valóban open-source az az Abiword illetve a KOffice, de mind a kettő egy vicc még az OOo-hoz képest is).
Nem egészen. A 3rd party dolgok elvileg a /opt-ba kellene hogy menjenek, a /usr/local-ba szvsz inkább a helyi fejlesztések kellene hogy kerüljenek. De a linuxokon azt raksz és oda amit és ahová akarsz (Pl. SuSE alatt a /opt-ban van a KDE és a Gnome), a legtöbb disztribben pedig semmi nincs ott. A helyben fordított cuccok általában a /usr/local alá szeretnek kerülni.
Ez a windowsos szemlélet. Az user az userspace-ben futtasson programokat, a szolgáltatást pedig a rendszer használja.
A nagyobb disztrók nem azért váltanak az initng-re, hogy egységes initjük legyen, hanem azért, mert az initng csak szimplán a legjobb. Esemény-vezérelt initet ad, ami meg marha jó (a Gentoo féle baselayout-2 is hasonló, bár az még hibrid; de azért poén, hogy bluetooth kártya be, és indul az sdp szerver, meg a többi bt szolgáltatás, aztán kártya ki, és leállnak).
Nagyon sok okom volt anno a Linuxra nyergelésre, egyik az volt, hogy kíváncsi voltam a postgres-re.
Az OSX nem akkora szemét, mert a Vista is onnan koppintja az innovációját. Sőt, a Linux is a desktop ötleteket onnan veszi. Bár ha belegondolunk, az MS mindig is onnan lopott ötleteket.
Szerintem te nem nagyon vagy otthon a számok világában. Lazán fele gép szerver egy szerverfarmon, ha nem több. Eleve az ISP-nél is van párezer gép, a hostingszolgáltatások mögött is akár 10*N gép van. A több weblapnak ad otthont meg csalóka, mert van egy nagy szerver, mögötte vagy 6, amin apache van, osztva a terhelést, meg 8-10 szerver sql backendnek, meg még vagy 10 a levelezésre. Egy komolyabb szerverparknál pedig külön adatpark van a tárhelyekre, ami még megint vagy 10 gép, összekapcsolva (általában NFS-t szoktak használni; ezért van az, hogy a legjöbb tárhelynél úgy van a könyvtárad, hogy /mnt/users/x/c/xcut, mert az x már egy másik gépen van). Ez még csak egy gagyibb ingyenes hosting…
Valóban, de eredetileg a Linux arra indult.
Na várjunk csak. Szabad szoftver != ingyenes szoftver. Nagyon helyes, hogy cégek finanszírozzák a nyílt forrású fejlesztéseket. A zárt forrású kód csak az innovációt fogja vissza, és a versenyt csökkenti. A szoftverszabadalmak meg főleg.
Nem arra a localra gondoltam. Van egy olyan szolgáltatás, hogy local, ami azt csinálja, hogy végrehajtja a /etc/conf.d/local vagy a /etc/local vagy valami hasonló helyen lévő fájlt. Ebbe valóak a 3rd party appok indítóparancsai. Ezt a fájlt nem nehéz megtalálni, egy jól felparaméterezett find megoldja a telepítőben, aztán indul is indításkor. Ez azért jó, mert ha 3rd party appok ész nélkül telebarmolják a szolgáltatásokat, akkor előfordulhat, hogy pl felborul a függőségi fa, ami meg nem ok (tudom, windows alatt ilyen nincsen, ez afféle mesterségesen gerjesztett igény(tm) Linux alatt, hogy pl az apache a netmount után induljon el, mert mi van akkor, ha nfs-en van pár vhost configja, akkor nem túl szerencsés a dolog). Főként akkor alakul ki gond, amikor rosszul van megírva a script, és kell neki egy szolgáltatás, ami nincsen fent, vagy más a neve. Szóval ez egy természetes védelem a rosszul megírt telepítőkkel szemben.
2007-06-24-14:54 #2118105Tessék, az ldd, gondolom, egy ilyenre gondoltál:
$ ldd /usr/lib/firefox-2.0.0.3/firefox-bin
linux-gate.so.1 => (0xffffe000)
libplds4.so => /usr/local/lib/libplds4.so (0xb7f5d000)
libplc4.so => /usr/local/lib/libplc4.so (0xb7f57000)
libnspr4.so => /usr/local/lib/libnspr4.so (0xb7f26000)
libpthread.so.0 => /usr/local/lib/libpthread.so.0 (0xb7f14000)
libdl.so.2 => /usr/local/lib/libdl.so.2 (0xb7f10000)
libgtk-x11-2.0.so.0 => [red]/usr/local/lib/libgtk-x11-2.0.so.0[/red] (0xb7ad9000)
libgdk-x11-2.0.so.0 => /usr/local/lib/libgdk-x11-2.0.so.0 (0xb7a42000)
libatk-1.0.so.0 => /usr/local/lib/libatk-1.0.so.0 (0xb7a29000)
libgdk_pixbuf-2.0.so.0 => /usr/local/lib/libgdk_pixbuf-2.0.so.0 (0xb7a10000)
libpangocairo-1.0.so.0 => /usr/local/lib/libpangocairo-1.0.so.0 (0xb7a07000)
libpango-1.0.so.0 => /usr/local/lib/libpango-1.0.so.0 (0xb79c8000)
libcairo.so.2 => /usr/local/lib/libcairo.so.2 (0xb7946000)
libgobject-2.0.so.0 => /usr/local/lib/libgobject-2.0.so.0 (0xb790a000)
libgmodule-2.0.so.0 => /usr/local/lib/libgmodule-2.0.so.0 (0xb7905000)
libglib-2.0.so.0 => /usr/local/lib/libglib-2.0.so.0 (0xb783f000)
libX11.so.6 => /usr/local/lib/libX11.so.6 (0xb7756000)
libm.so.6 => /usr/local/lib/libm.so.6 (0xb7733000)
libstdc++.so.6 => /usr/local/lib/libstdc++.so.6 (0xb7652000)
libgcc_s.so.1 => /usr/local/lib/libgcc_s.so.1 (0xb7647000)
libc.so.6 => /usr/local/lib/libc.so.6 (0xb752c000)
/lib/ld-linux.so.2 (0xb7f80000)
libXcomposite.so.1 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXcomposite.so.1 (0xb7529000)
libXdamage.so.1 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXdamage.so.1 (0xb7526000)
libXfixes.so.3 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXfixes.so.3 (0xb7521000)
libfontconfig.so.1 => /usr/progs/libs/fontconfig/2.3.2/lib/libfontconfig.so.1 (0xb74f7000)
libXext.so.6 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXext.so.6 (0xb74e9000)
libXrender.so.1 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXrender.so.1 (0xb74e1000)
libXinerama.so.1 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXinerama.so.1 (0xb74de000)
libXrandr.so.2 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXrandr.so.2 (0xb74da000)
libXcursor.so.1 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXcursor.so.1 (0xb74d0000)
libpangoft2-1.0.so.0 => /usr/progs/libs/pango/1.17.3/lib/libpangoft2-1.0.so.0 (0xb749f000)
libfreetype.so.6 => /usr/progs/libs/freetype2/2.1.10/lib/libfreetype.so.6 (0xb7445000)
libz.so.1 => /usr/local/lib/libz.so.1 (0xb7435000)
libpng12.so.0 => /usr/local/lib/libpng12.so.0 (0xb73f9000)
libXau.so.6 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXau.so.6 (0xb73f6000)
libXdmcp.so.6 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXdmcp.so.6 (0xb73f1000)
libexpat.so.0 => /usr/progs/libs/expat/1.95.8/lib/libexpat.so.0 (0xb73d6000)
$ file /usr/local/lib/libgtk-x11-2.0.so.0
[red]/usr/local/lib/libgtk-x11-2.0.so.0[/red]: symbolic link to `/usr/progs/libs/gtk2+/2.11.4/lib/libgtk-x11-2.0.so.0′Remélem, a firefox megfelel, de szólj, ha más kell. Bizonyítani nem tudom, hogy más gtk-verzióval fordíttattam le, mivel most is működik.
OpenOffice-általános: egyáltalán nem hiszem, hogy minden libet magába olvasztana, mivel, még kezdő LFS-koromban volt, hogy nem futott, és kismillió libet hiányolt. Persze telepítenem kellett őket. És mint mondom, más disztrók (slacki, frugi) csomagjait is csomagoltam ki a megfelelő helyekre és azok is jól működnek (már nem is tudom, mik voltak azok). És azok nem hiszem, hogy mindent magukba olvasztanának, valamint pontosan azok a verziók lennének fönn nálam, amikkel ők fordítva lettek. Persze az más kérdés, ha egy fícsört kihagyok az egyik libből, amit a progi használ(na).init-ng: szerintem az se lesz egységes, a disztrókészítők variálgatni fogják. A jövőhéten én is be akarom üzemelni (végre lesz időm!), a saját konfigfájl-szerkezetemet használva.
2007-06-24-14:54 #2118106Tessék, az ldd, gondolom, egy ilyenre gondoltál:
$ ldd /usr/lib/firefox-2.0.0.3/firefox-bin
linux-gate.so.1 => (0xffffe000)
libplds4.so => /usr/local/lib/libplds4.so (0xb7f5d000)
libplc4.so => /usr/local/lib/libplc4.so (0xb7f57000)
libnspr4.so => /usr/local/lib/libnspr4.so (0xb7f26000)
libpthread.so.0 => /usr/local/lib/libpthread.so.0 (0xb7f14000)
libdl.so.2 => /usr/local/lib/libdl.so.2 (0xb7f10000)
libgtk-x11-2.0.so.0 => [red]/usr/local/lib/libgtk-x11-2.0.so.0[/red] (0xb7ad9000)
libgdk-x11-2.0.so.0 => /usr/local/lib/libgdk-x11-2.0.so.0 (0xb7a42000)
libatk-1.0.so.0 => /usr/local/lib/libatk-1.0.so.0 (0xb7a29000)
libgdk_pixbuf-2.0.so.0 => /usr/local/lib/libgdk_pixbuf-2.0.so.0 (0xb7a10000)
libpangocairo-1.0.so.0 => /usr/local/lib/libpangocairo-1.0.so.0 (0xb7a07000)
libpango-1.0.so.0 => /usr/local/lib/libpango-1.0.so.0 (0xb79c8000)
libcairo.so.2 => /usr/local/lib/libcairo.so.2 (0xb7946000)
libgobject-2.0.so.0 => /usr/local/lib/libgobject-2.0.so.0 (0xb790a000)
libgmodule-2.0.so.0 => /usr/local/lib/libgmodule-2.0.so.0 (0xb7905000)
libglib-2.0.so.0 => /usr/local/lib/libglib-2.0.so.0 (0xb783f000)
libX11.so.6 => /usr/local/lib/libX11.so.6 (0xb7756000)
libm.so.6 => /usr/local/lib/libm.so.6 (0xb7733000)
libstdc++.so.6 => /usr/local/lib/libstdc++.so.6 (0xb7652000)
libgcc_s.so.1 => /usr/local/lib/libgcc_s.so.1 (0xb7647000)
libc.so.6 => /usr/local/lib/libc.so.6 (0xb752c000)
/lib/ld-linux.so.2 (0xb7f80000)
libXcomposite.so.1 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXcomposite.so.1 (0xb7529000)
libXdamage.so.1 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXdamage.so.1 (0xb7526000)
libXfixes.so.3 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXfixes.so.3 (0xb7521000)
libfontconfig.so.1 => /usr/progs/libs/fontconfig/2.3.2/lib/libfontconfig.so.1 (0xb74f7000)
libXext.so.6 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXext.so.6 (0xb74e9000)
libXrender.so.1 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXrender.so.1 (0xb74e1000)
libXinerama.so.1 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXinerama.so.1 (0xb74de000)
libXrandr.so.2 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXrandr.so.2 (0xb74da000)
libXcursor.so.1 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXcursor.so.1 (0xb74d0000)
libpangoft2-1.0.so.0 => /usr/progs/libs/pango/1.17.3/lib/libpangoft2-1.0.so.0 (0xb749f000)
libfreetype.so.6 => /usr/progs/libs/freetype2/2.1.10/lib/libfreetype.so.6 (0xb7445000)
libz.so.1 => /usr/local/lib/libz.so.1 (0xb7435000)
libpng12.so.0 => /usr/local/lib/libpng12.so.0 (0xb73f9000)
libXau.so.6 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXau.so.6 (0xb73f6000)
libXdmcp.so.6 => /usr/progs/x/xorg/7.1/lib/libXdmcp.so.6 (0xb73f1000)
libexpat.so.0 => /usr/progs/libs/expat/1.95.8/lib/libexpat.so.0 (0xb73d6000)
$ file /usr/local/lib/libgtk-x11-2.0.so.0
[red]/usr/local/lib/libgtk-x11-2.0.so.0[/red]: symbolic link to `/usr/progs/libs/gtk2+/2.11.4/lib/libgtk-x11-2.0.so.0′Remélem, a firefox megfelel, de szólj, ha más kell. Bizonyítani nem tudom, hogy más gtk-verzióval fordíttattam le, mivel most is működik.
OpenOffice-általános: egyáltalán nem hiszem, hogy minden libet magába olvasztana, mivel, még kezdő LFS-koromban volt, hogy nem futott, és kismillió libet hiányolt. Persze telepítenem kellett őket. És mint mondom, más disztrók (slacki, frugi) csomagjait is csomagoltam ki a megfelelő helyekre és azok is jól működnek (már nem is tudom, mik voltak azok). És azok nem hiszem, hogy mindent magukba olvasztanának, valamint pontosan azok a verziók lennének fönn nálam, amikkel ők fordítva lettek. Persze az más kérdés, ha egy fícsört kihagyok az egyik libből, amit a progi használ(na).init-ng: szerintem az se lesz egységes, a disztrókészítők variálgatni fogják. A jövőhéten én is be akarom üzemelni (végre lesz időm!), a saját konfigfájl-szerkezetemet használva.
-
SzerzőBejegyzés
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz