Kezdőlap › Fórumok › Flém › Eszmecserék fejlesztőeszközökről, háborúkról (kádée vs. gnóm) és bármiről
- This topic has 691 hozzászólás, 27 résztvevő, and was last updated 18 years telt el by
LCoder.
-
SzerzőBejegyzés
-
2007-06-24-20:03 #2118107xcut wrote:Ez azért jó, mert ha 3rd party appok ész nélkül telebarmolják a szolgáltatásokat, akkor előfordulhat, hogy pl felborul a függőségi fa, ami meg nem ok (tudom, windows alatt ilyen nincsen, ez afféle mesterségesen gerjesztett igény(tm) Linux alatt, hogy pl az apache a netmount után induljon el, mert mi van akkor, ha nfs-en van pár vhost configja, akkor nem túl szerencsés a dolog).
ezt én értem félre vagy azt mondod, hogy win-ben nincsenek a szolgáltatások között függőségek?!?
2007-06-24-20:03 #2118108xcut wrote:Ez azért jó, mert ha 3rd party appok ész nélkül telebarmolják a szolgáltatásokat, akkor előfordulhat, hogy pl felborul a függőségi fa, ami meg nem ok (tudom, windows alatt ilyen nincsen, ez afféle mesterségesen gerjesztett igény(tm) Linux alatt, hogy pl az apache a netmount után induljon el, mert mi van akkor, ha nfs-en van pár vhost configja, akkor nem túl szerencsés a dolog).ezt én értem félre vagy azt mondod, hogy win-ben nincsenek a szolgáltatások között függőségek?!?
2007-06-24-20:38 #2118109Szerintem vannak.
2007-06-24-20:38 #2118110Szerintem vannak.
2007-06-25-05:43 #2118111xcut wrote:Ez a windowsos szemlélet. Az user az userspace-ben futtasson programokat, a szolgáltatást pedig a rendszer használja.Ez a normális szemlélet. Nincs olyan hogy rendszer vagy nem rendszer, különönösen egy olyan oprendszer esetén mint a linux ahol a kernelen kívül az összes progi úgy van hozzátákolva a rendszerhez és teljesen opcionális. Windowsnál még esetleg lehetne tenni efféle megkülönböztetést, de linuxnál nem igazán látom a júzer által telepített apacs és a rendszerbe épített (esetleg régebbi) apacs közti egetverő különbséget. Ami a függőséget illeti, már az rc.d-s rendszernél is pontosan meg lehet mondani hogy mi mi előtt vagy után induljon. Az más kérdés hogy a hülyécske grafikus felületek ezt elrejtik egyes disztribekben.
A nagyobb disztrók nem azért váltanak az initng-re, hogy egységes initjük legyen, hanem azért, mert az initng csak szimplán a legjobb. Esemény-vezérelt initet ad, ami meg marha jó (a Gentoo féle baselayout-2 is hasonló, bár az még hibrid; de azért poén, hogy bluetooth kártya be, és indul az sdp szerver, meg a többi bt szolgáltatás, aztán kártya ki, és leállnak).
Na, itt viszont már lehetnek függőségi problémák (lesznek is :D).
Nagyon sok okom volt anno a Linuxra nyergelésre, egyik az volt, hogy kíváncsi voltam a postgres-re.
Én sajnos dolgoztam vele úgy 1-2 évet, annyira nem voltam oda érte. Bár alapvetően működik, a gond ott szokott lenni hogy az egyes verziók nem kimondottan kompatiblisek fájl szinten egymással. Azaz a júzer fogta a /var/lib/postres könyvtárat, elmentette, disztribet frissített és csodálkozott hogy teli van szeméttel az adatbázisa (holott a program a readme-ben és talán a súgóban is külön kitért arra hogy ne ezt csinálja hanem metse el az adatokat vagy a pgdump-pal vagy a programnak az erre szolgáló menüpontjával, frissítsen majd töltsön vissza). Tény hogy amióta áttértem firebird-re soha nem volt ilyen jellegű problémám, pg-vel viszont majd minden hónapban volt valaki aki ezt eljátsztotta…
Az OSX nem akkora szemét, mert a Vista is onnan koppintja az innovációját. Sőt, a Linux is a desktop ötleteket onnan veszi. Bár ha belegondolunk, az MS mindig is onnan lopott ötleteket.
Én nem az OSX-ről beszéltem hanem a MaxOS-ről, nagyjából a 9x-ig. Kb. ugyanazzal a szisztémával ment mint anno a win 3.1, és ugyanannyira volt megbízható is. Ezt elégelték meg aztán a Mac-nál (és hogy a M$-nél már rég NT kernel van) és ekkor tettek az egész alá egy stabil BSD-s kernelt. De előtte ne tudd meg miket művelt, én anno a 90-es években úgy egy évig Mac eladásból, oktatásból és rendszergizdáskodásból éltem, utána örömünnep volt a DOS/win3.1. A vistánál pedig nem a júzer interfészben van az innováció hanem a programozási felületben, és a rendszernek a programok számára nyújtott szolgáltatásokban.
Szerintem te nem nagyon vagy otthon a számok világában. Lazán fele gép szerver egy szerverfarmon, ha nem több. Eleve az ISP-nél is van párezer gép, a hostingszolgáltatások mögött is akár 10*N gép van. A több weblapnak ad otthont meg csalóka, mert van egy nagy szerver, mögötte vagy 6, amin apache van, osztva a terhelést, meg 8-10 szerver sql backendnek, meg még vagy 10 a levelezésre. Egy komolyabb szerverparknál pedig külön adatpark van a tárhelyekre, ami még megint vagy 10 gép, összekapcsolva (általában NFS-t szoktak használni; ezért van az, hogy a legjöbb tárhelynél úgy van a könyvtárad, hogy /mnt/users/x/c/xcut, mert az x már egy másik gépen van). Ez még csak egy gagyibb ingyenes hosting…
Egy valamire való weblapnak (Pl. index.hu) egyszerre több ezer felhasználót ki kell szolgálnia. Ami azt jelenti hogy egyszerre ennyi júzer tölti lefelé a weboldalról az anyagot – de ennél jóval több az aki csak olvas vagy pötyögi befelé az adatokat a fórumba. És egy ilyen weblap mögött azért nincs 1000 gép, csak pár tíz. A több weblapnak otthont adó szerver ugyan szintén lehet több gép, de egy ilyenen kismillió lap lehet a „pistike bélyeggyűjtő weblapja” kategóriában aminek ha naponta 10 látogatója van az már csúcs. Nem minden weblap az index.hu, különösen a freeweb kategóriában nem. És a legtöbb weblap azért ilyen.
Valóban, de eredetileg a Linux arra indult.Na várjunk csak. Szabad szoftver != ingyenes szoftver. Nagyon helyes, hogy cégek finanszírozzák a nyílt forrású fejlesztéseket. A zárt forrású kód csak az innovációt fogja vissza, és a versenyt csökkenti. A szoftverszabadalmak meg főleg.
Nem arra a localra gondoltam. Van egy olyan szolgáltatás, hogy local, ami azt csinálja, hogy végrehajtja a /etc/conf.d/local vagy a /etc/local vagy valami hasonló helyen lévő fájlt. Ebbe valóak a 3rd party appok indítóparancsai. Ezt a fájlt nem nehéz megtalálni, egy jól felparaméterezett find megoldja a telepítőben, aztán indul is indításkor. Ez azért jó, mert ha 3rd party appok ész nélkül telebarmolják a szolgáltatásokat, akkor előfordulhat, hogy pl felborul a függőségi fa, ami meg nem ok (tudom, windows alatt ilyen nincsen, ez afféle mesterségesen gerjesztett igény(tm) Linux alatt, hogy pl az apache a netmount után induljon el, mert mi van akkor, ha nfs-en van pár vhost configja, akkor nem túl szerencsés a dolog). Főként akkor alakul ki gond, amikor rosszul van megírva a script, és kell neki egy szolgáltatás, ami nincsen fent, vagy más a neve. Szóval ez egy természetes védelem a rosszul megírt telepítőkkel szemben.
2007-06-25-05:43 #2118112xcut wrote:Ez a windowsos szemlélet. Az user az userspace-ben futtasson programokat, a szolgáltatást pedig a rendszer használja.Ez a normális szemlélet. Nincs olyan hogy rendszer vagy nem rendszer, különönösen egy olyan oprendszer esetén mint a linux ahol a kernelen kívül az összes progi úgy van hozzátákolva a rendszerhez és teljesen opcionális. Windowsnál még esetleg lehetne tenni efféle megkülönböztetést, de linuxnál nem igazán látom a júzer által telepített apacs és a rendszerbe épített (esetleg régebbi) apacs közti egetverő különbséget. Ami a függőséget illeti, már az rc.d-s rendszernél is pontosan meg lehet mondani hogy mi mi előtt vagy után induljon. Az más kérdés hogy a hülyécske grafikus felületek ezt elrejtik egyes disztribekben.
A nagyobb disztrók nem azért váltanak az initng-re, hogy egységes initjük legyen, hanem azért, mert az initng csak szimplán a legjobb. Esemény-vezérelt initet ad, ami meg marha jó (a Gentoo féle baselayout-2 is hasonló, bár az még hibrid; de azért poén, hogy bluetooth kártya be, és indul az sdp szerver, meg a többi bt szolgáltatás, aztán kártya ki, és leállnak).
Na, itt viszont már lehetnek függőségi problémák (lesznek is :D).
Nagyon sok okom volt anno a Linuxra nyergelésre, egyik az volt, hogy kíváncsi voltam a postgres-re.
Én sajnos dolgoztam vele úgy 1-2 évet, annyira nem voltam oda érte. Bár alapvetően működik, a gond ott szokott lenni hogy az egyes verziók nem kimondottan kompatiblisek fájl szinten egymással. Azaz a júzer fogta a /var/lib/postres könyvtárat, elmentette, disztribet frissített és csodálkozott hogy teli van szeméttel az adatbázisa (holott a program a readme-ben és talán a súgóban is külön kitért arra hogy ne ezt csinálja hanem metse el az adatokat vagy a pgdump-pal vagy a programnak az erre szolgáló menüpontjával, frissítsen majd töltsön vissza). Tény hogy amióta áttértem firebird-re soha nem volt ilyen jellegű problémám, pg-vel viszont majd minden hónapban volt valaki aki ezt eljátsztotta…
Az OSX nem akkora szemét, mert a Vista is onnan koppintja az innovációját. Sőt, a Linux is a desktop ötleteket onnan veszi. Bár ha belegondolunk, az MS mindig is onnan lopott ötleteket.
Én nem az OSX-ről beszéltem hanem a MaxOS-ről, nagyjából a 9x-ig. Kb. ugyanazzal a szisztémával ment mint anno a win 3.1, és ugyanannyira volt megbízható is. Ezt elégelték meg aztán a Mac-nál (és hogy a M$-nél már rég NT kernel van) és ekkor tettek az egész alá egy stabil BSD-s kernelt. De előtte ne tudd meg miket művelt, én anno a 90-es években úgy egy évig Mac eladásból, oktatásból és rendszergizdáskodásból éltem, utána örömünnep volt a DOS/win3.1. A vistánál pedig nem a júzer interfészben van az innováció hanem a programozási felületben, és a rendszernek a programok számára nyújtott szolgáltatásokban.
Szerintem te nem nagyon vagy otthon a számok világában. Lazán fele gép szerver egy szerverfarmon, ha nem több. Eleve az ISP-nél is van párezer gép, a hostingszolgáltatások mögött is akár 10*N gép van. A több weblapnak ad otthont meg csalóka, mert van egy nagy szerver, mögötte vagy 6, amin apache van, osztva a terhelést, meg 8-10 szerver sql backendnek, meg még vagy 10 a levelezésre. Egy komolyabb szerverparknál pedig külön adatpark van a tárhelyekre, ami még megint vagy 10 gép, összekapcsolva (általában NFS-t szoktak használni; ezért van az, hogy a legjöbb tárhelynél úgy van a könyvtárad, hogy /mnt/users/x/c/xcut, mert az x már egy másik gépen van). Ez még csak egy gagyibb ingyenes hosting…
Egy valamire való weblapnak (Pl. index.hu) egyszerre több ezer felhasználót ki kell szolgálnia. Ami azt jelenti hogy egyszerre ennyi júzer tölti lefelé a weboldalról az anyagot – de ennél jóval több az aki csak olvas vagy pötyögi befelé az adatokat a fórumba. És egy ilyen weblap mögött azért nincs 1000 gép, csak pár tíz. A több weblapnak otthont adó szerver ugyan szintén lehet több gép, de egy ilyenen kismillió lap lehet a „pistike bélyeggyűjtő weblapja” kategóriában aminek ha naponta 10 látogatója van az már csúcs. Nem minden weblap az index.hu, különösen a freeweb kategóriában nem. És a legtöbb weblap azért ilyen.
Valóban, de eredetileg a Linux arra indult.Na várjunk csak. Szabad szoftver != ingyenes szoftver. Nagyon helyes, hogy cégek finanszírozzák a nyílt forrású fejlesztéseket. A zárt forrású kód csak az innovációt fogja vissza, és a versenyt csökkenti. A szoftverszabadalmak meg főleg.
Nem arra a localra gondoltam. Van egy olyan szolgáltatás, hogy local, ami azt csinálja, hogy végrehajtja a /etc/conf.d/local vagy a /etc/local vagy valami hasonló helyen lévő fájlt. Ebbe valóak a 3rd party appok indítóparancsai. Ezt a fájlt nem nehéz megtalálni, egy jól felparaméterezett find megoldja a telepítőben, aztán indul is indításkor. Ez azért jó, mert ha 3rd party appok ész nélkül telebarmolják a szolgáltatásokat, akkor előfordulhat, hogy pl felborul a függőségi fa, ami meg nem ok (tudom, windows alatt ilyen nincsen, ez afféle mesterségesen gerjesztett igény(tm) Linux alatt, hogy pl az apache a netmount után induljon el, mert mi van akkor, ha nfs-en van pár vhost configja, akkor nem túl szerencsés a dolog). Főként akkor alakul ki gond, amikor rosszul van megírva a script, és kell neki egy szolgáltatás, ami nincsen fent, vagy más a neve. Szóval ez egy természetes védelem a rosszul megírt telepítőkkel szemben.
2007-06-25-05:53 #2118113uzsolt wrote:Tessék, az ldd, gondolom, egy ilyenre gondoltál:$ ldd /usr/lib/firefox-2.0.0.3/firefox-bin
libgtk-x11-2.0.so.0 => [red]/usr/local/lib/libgtk-x11-2.0.so.0[/red] (0xb7ad9000)
$ file /usr/local/lib/libgtk-x11-2.0.so.0
[red]/usr/local/lib/libgtk-x11-2.0.so.0[/red]: symbolic link to `/usr/progs/libs/gtk2+/2.11.4/lib/libgtk-x11-2.0.so.0′Remélem, a firefox megfelel, de szólj, ha más kell. Bizonyítani nem tudom, hogy más gtk-verzióval fordíttattam le, mivel most is működik.
Ez legalábbis érdekes, mondhatni nagyon érdekes. A gtk 2.11.4-nek nem libgtk-x11-2.11.so.4-et kellene produkálnia ?
2007-06-25-05:53 #2118114uzsolt wrote:Tessék, az ldd, gondolom, egy ilyenre gondoltál:$ ldd /usr/lib/firefox-2.0.0.3/firefox-bin
libgtk-x11-2.0.so.0 => [red]/usr/local/lib/libgtk-x11-2.0.so.0[/red] (0xb7ad9000)
$ file /usr/local/lib/libgtk-x11-2.0.so.0
[red]/usr/local/lib/libgtk-x11-2.0.so.0[/red]: symbolic link to `/usr/progs/libs/gtk2+/2.11.4/lib/libgtk-x11-2.0.so.0′Remélem, a firefox megfelel, de szólj, ha más kell. Bizonyítani nem tudom, hogy más gtk-verzióval fordíttattam le, mivel most is működik.
Ez legalábbis érdekes, mondhatni nagyon érdekes. A gtk 2.11.4-nek nem libgtk-x11-2.11.so.4-et kellene produkálnia ?
2007-06-25-10:17 #2118115ds wrote:ezt én értem félre vagy azt mondod, hogy win-ben nincsenek a szolgáltatások között függőségek?!?Ha vannak is, akkor is csak a windows által szállítottak között, mert ugye egy 3rd party app fejlesztője nem lehet biztos abban, hogy xy dolog telepítve van, és elindítva… szóval van, csak nem használod.
LCoder wrote:Ez a normális szemlélet. Nincs olyan hogy rendszer vagy nem rendszer, különönösen egy olyan oprendszer esetén mint a linux ahol a kernelen kívül az összes progi úgy van hozzátákolva a rendszerhez és teljesen opcionális. Windowsnál még esetleg lehetne tenni efféle megkülönböztetést, de linuxnál nem igazán látom a júzer által telepített apacs és a rendszerbe épített (esetleg régebbi) apacs közti egetverő különbséget. Ami a függőséget illeti, már az rc.d-s rendszernél is pontosan meg lehet mondani hogy mi mi előtt vagy után induljon. Az más kérdés hogy a hülyécske grafikus felületek ezt elrejtik egyes disztribekben.Na, itt viszont már lehetnek függőségi problémák (lesznek is :D).
Én sajnos dolgoztam vele úgy 1-2 évet, annyira nem voltam oda érte. Bár alapvetően működik, a gond ott szokott lenni hogy az egyes verziók nem kimondottan kompatiblisek fájl szinten egymással. Azaz a júzer fogta a /var/lib/postres könyvtárat, elmentette, disztribet frissített és csodálkozott hogy teli van szeméttel az adatbázisa (holott a program a readme-ben és talán a súgóban is külön kitért arra hogy ne ezt csinálja hanem metse el az adatokat vagy a pgdump-pal vagy a programnak az erre szolgáló menüpontjával, frissítsen majd töltsön vissza). Tény hogy amióta áttértem firebird-re soha nem volt ilyen jellegű problémám, pg-vel viszont majd minden hónapban volt valaki aki ezt eljátsztotta…
Én nem az OSX-ről beszéltem hanem a MaxOS-ről, nagyjából a 9x-ig. Kb. ugyanazzal a szisztémával ment mint anno a win 3.1, és ugyanannyira volt megbízható is. Ezt elégelték meg aztán a Mac-nál (és hogy a M$-nél már rég NT kernel van) és ekkor tettek az egész alá egy stabil BSD-s kernelt. De előtte ne tudd meg miket művelt, én anno a 90-es években úgy egy évig Mac eladásból, oktatásból és rendszergizdáskodásból éltem, utána örömünnep volt a DOS/win3.1. A vistánál pedig nem a júzer interfészben van az innováció hanem a programozási felületben, és a rendszernek a programok számára nyújtott szolgáltatásokban.
Egy valamire való weblapnak (Pl. index.hu) egyszerre több ezer felhasználót ki kell szolgálnia. Ami azt jelenti hogy egyszerre ennyi júzer tölti lefelé a weboldalról az anyagot – de ennél jóval több az aki csak olvas vagy pötyögi befelé az adatokat a fórumba. És egy ilyen weblap mögött azért nincs 1000 gép, csak pár tíz. A több weblapnak otthont adó szerver ugyan szintén lehet több gép, de egy ilyenen kismillió lap lehet a „pistike bélyeggyűjtő weblapja” kategóriában aminek ha naponta 10 látogatója van az már csúcs. Nem minden weblap az index.hu, különösen a freeweb kategóriában nem. És a legtöbb weblap azért ilyen.
Opcionális, de a disztribútor szállítja. A különbség abban rejlik, hogy ha csomagot raksz fel, amit a disztribútor ad, akkor tutira nem fog galibát okozni, de ha össze-vissza fordigatsz dolgokat, akkor lehet, hogy gáz lesz (ezért is települnek a forrásból fordított cuccok teljesen külön helyre úgy, hogy lehetőleg ne kavarja meg a rendszert). Ilyen apró okok miatt van az pl, hogy ha van egy Debian szerver auditálásod, és nem minden csomagból van fent (ha nincsen csomagban, vagy újabb kell, akkor a rendszergazda csomagol egyet), akkor buktad.
És ez nincsen most.
Én ismerem a pg_dump-ot, és nincsen gondom vele… de amit te mondasz, az PEBKAC, értelmes ember dumppal backupol.
makk történelemben nem vagyok otthon annyira…
Jó, de akkor is: láttál te már data storage centert? Tudod, hány gép van ott? Tudsz róla, hogy pl a USA hadseregének mennyi szervere van (múltkor rendeltek ~30000 gépet valami kísérlethez). Vagy csak egy egyszerűbb cégnél is, ami komoly grafikával foglalkozik, igencsak ott figyel ~1000 gép a rendereléshez… De szerintem ha kapnál egy infót, hogy csak BP-n mennyi szervergép van, leesne az állad…
2007-06-25-10:17 #2118116ds wrote:ezt én értem félre vagy azt mondod, hogy win-ben nincsenek a szolgáltatások között függőségek?!?Ha vannak is, akkor is csak a windows által szállítottak között, mert ugye egy 3rd party app fejlesztője nem lehet biztos abban, hogy xy dolog telepítve van, és elindítva… szóval van, csak nem használod.
LCoder wrote:Ez a normális szemlélet. Nincs olyan hogy rendszer vagy nem rendszer, különönösen egy olyan oprendszer esetén mint a linux ahol a kernelen kívül az összes progi úgy van hozzátákolva a rendszerhez és teljesen opcionális. Windowsnál még esetleg lehetne tenni efféle megkülönböztetést, de linuxnál nem igazán látom a júzer által telepített apacs és a rendszerbe épített (esetleg régebbi) apacs közti egetverő különbséget. Ami a függőséget illeti, már az rc.d-s rendszernél is pontosan meg lehet mondani hogy mi mi előtt vagy után induljon. Az más kérdés hogy a hülyécske grafikus felületek ezt elrejtik egyes disztribekben.Na, itt viszont már lehetnek függőségi problémák (lesznek is :D).
Én sajnos dolgoztam vele úgy 1-2 évet, annyira nem voltam oda érte. Bár alapvetően működik, a gond ott szokott lenni hogy az egyes verziók nem kimondottan kompatiblisek fájl szinten egymással. Azaz a júzer fogta a /var/lib/postres könyvtárat, elmentette, disztribet frissített és csodálkozott hogy teli van szeméttel az adatbázisa (holott a program a readme-ben és talán a súgóban is külön kitért arra hogy ne ezt csinálja hanem metse el az adatokat vagy a pgdump-pal vagy a programnak az erre szolgáló menüpontjával, frissítsen majd töltsön vissza). Tény hogy amióta áttértem firebird-re soha nem volt ilyen jellegű problémám, pg-vel viszont majd minden hónapban volt valaki aki ezt eljátsztotta…
Én nem az OSX-ről beszéltem hanem a MaxOS-ről, nagyjából a 9x-ig. Kb. ugyanazzal a szisztémával ment mint anno a win 3.1, és ugyanannyira volt megbízható is. Ezt elégelték meg aztán a Mac-nál (és hogy a M$-nél már rég NT kernel van) és ekkor tettek az egész alá egy stabil BSD-s kernelt. De előtte ne tudd meg miket művelt, én anno a 90-es években úgy egy évig Mac eladásból, oktatásból és rendszergizdáskodásból éltem, utána örömünnep volt a DOS/win3.1. A vistánál pedig nem a júzer interfészben van az innováció hanem a programozási felületben, és a rendszernek a programok számára nyújtott szolgáltatásokban.
Egy valamire való weblapnak (Pl. index.hu) egyszerre több ezer felhasználót ki kell szolgálnia. Ami azt jelenti hogy egyszerre ennyi júzer tölti lefelé a weboldalról az anyagot – de ennél jóval több az aki csak olvas vagy pötyögi befelé az adatokat a fórumba. És egy ilyen weblap mögött azért nincs 1000 gép, csak pár tíz. A több weblapnak otthont adó szerver ugyan szintén lehet több gép, de egy ilyenen kismillió lap lehet a „pistike bélyeggyűjtő weblapja” kategóriában aminek ha naponta 10 látogatója van az már csúcs. Nem minden weblap az index.hu, különösen a freeweb kategóriában nem. És a legtöbb weblap azért ilyen.
Opcionális, de a disztribútor szállítja. A különbség abban rejlik, hogy ha csomagot raksz fel, amit a disztribútor ad, akkor tutira nem fog galibát okozni, de ha össze-vissza fordigatsz dolgokat, akkor lehet, hogy gáz lesz (ezért is települnek a forrásból fordított cuccok teljesen külön helyre úgy, hogy lehetőleg ne kavarja meg a rendszert). Ilyen apró okok miatt van az pl, hogy ha van egy Debian szerver auditálásod, és nem minden csomagból van fent (ha nincsen csomagban, vagy újabb kell, akkor a rendszergazda csomagol egyet), akkor buktad.
És ez nincsen most.
Én ismerem a pg_dump-ot, és nincsen gondom vele… de amit te mondasz, az PEBKAC, értelmes ember dumppal backupol.
makk történelemben nem vagyok otthon annyira…
Jó, de akkor is: láttál te már data storage centert? Tudod, hány gép van ott? Tudsz róla, hogy pl a USA hadseregének mennyi szervere van (múltkor rendeltek ~30000 gépet valami kísérlethez). Vagy csak egy egyszerűbb cégnél is, ami komoly grafikával foglalkozik, igencsak ott figyel ~1000 gép a rendereléshez… De szerintem ha kapnál egy infót, hogy csak BP-n mennyi szervergép van, leesne az állad…
-
SzerzőBejegyzés
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz