Pedig ezek érdekes kérdések. Miért is fejleszt ingyen open-source-et egy programozó ha pénzért is fejleszthet ? A hírnevet szokták emlegetni, erre válasz a Mozilla programfejlesztők listája – ez a „hírnév” a mezei foss fejlesztő számára nem igazán létezik. Győzike nevét mindenki ismeri, a Firefox fejlesztői nevét pedig max. az a pár ember aki vele együtt fejleszt.

Látod ez a Te nagy bajod. Nem bírod megérteni, egyesek miért dolgoznak ingyen. Vannak ugyan érveid (hírnév, kereset) de ezek nem fedik le teljesen a valóságot.
szövesz erről szólnak a topikjaid és nem másról. Próbálsz gyártani indokokat faramuci módon. De azokat csak magadnak. Aztán megpróbálod nekünk is eladni.
Megnyugtatlak: mi értjük. 🙂

Tudod vannak emberek, akik önkéntesként dolgoznak szociális szférában, vannak zenekarok, akik ingyen adnak koncertet, emberek akik vért adnak (én is), és most erősen kapaszkodj meg:
vannak programozók, akik a közösség javára kódolnak. (Persze a hírnév, kereset dolgok is belejátszanak, de attól még ez a kijelentés megáll.)

Ami meg a médialejátszó elmeroggyanásodat illeti:
RedHat, Fedora, Ubuntu – talán még a SuSE is, de ebben erősíts meg Macskajancsi – mplayer, és multimédia codec nélkül kerül az iso-ra. Innentől kezdve erről fecsegni: öngól. 😉

Nem érted. Én XML-t dotnet alól legalább olyan jól kezelek mint te java alól (sőt, a .NET 3.x-ben sokkal kényelemesebben, lásd XLinQ), csak nekem van egyszerűbb eszközöm is az általában előforduló adatkezelési problémákra (amúgy az 1.1-ben emögött belül még xml volt, a 2.0-ban már szerencsére nem, így jóval gyorsabb).
Ps. Az 1.6-os javában már szintén van valami dataset-szerüség, jobb későn mit soha
Jó, értem én mit mondasz. Ha biztosan kliens a win és szerver is, akkor van egy egyszerűbb mód az adatok továbbítására. Ez megvan Java esetén is, meg kbre az összes plaformot jellemzi. Ebben hol az újdonság?

A bináris adatformátum sem mindenütt hülyeség. Az átviteli kötség ugyanis a töredéke mint az xml-é.
Az hogy az xml-ban méretes nyitó/záró tagek és egyéb szutykok vannak igazából egy dologra jók: az ember el tudja olvasni illetve tudja írni őket. A gond csak ott kezdődik hogy ezeket az adatokat az esetek 99.999999%-ában nem emberek hanem programok írják/olvassák, nekik pedig az xml tag-os rendszere inkább ront a helyzeten mint javít. Ami nem azt jelenti hogy az xml kezelését nem lehet királyul megoldani akár .NET akár java alatt, hanem azt hogy az emögött lévő osztályok feleslegesen zabálják az erőforrásokat, ahogy a soronkénti xml tagek az átvitel sávszélességét zabálják. Azaz lehet hogy a webservice szépen ember által olvasható xml-eket küldözget, de a CORBA vagy a .NET remoting ma is hatékonyabb.

Sávszélesség: tömörítés. XML-t is lehet gyorsan beolvasni, ha jól van a parser megírva hozzá.
Az XML előnye, hogy standard, amíg a bináris formátum egyedi, és minden esetben külön beolvasót kell írni hozzá (lásd: msoffice dokumentumok).

Szvsz úgy 30% körül fog bestagnálni aztán gyors visszaesés várható. A másik lehetőség az 50%, de akkor az a linux már nem ez a linux. A mai pár % körüli linux ugyanis még vígan megtehet olyan dolgokat amit az 50% körüli linux már nem tehet meg (azaz Pl. nem részesítheti előnyben az open-source megoldásokat a telepítő lemezre pakolt openoffice segítségével, mivel ez esetben ugyanúgy perelhető a disztrib kiadója mint ahogy a M$ be lett perelve az EU-nál a mediaplayer ügyében).

Utólag visszagondolva egy kb 20-30% elég is bőven. Elég sok ahhoz, hogy egy komoly cég ne ignorálja, de kevés ahhoz, hogy megérje rá minden vacak malware-t portolni.
Várj: tisztázzunk valamit: az MS-t azért perelte be az EU, mert nem lehet eltávolítani a WMP-t (jó, biztos el lehet, de nincsen uninstall).

Annyi milliárd légy nem tévedhet . Én csak annyit webdevelopozok amit muszáj, és a designt szigorúan külsős designerrel csináltatom, de amennyire én tudom ez a legelterjedtebb ilyen progi náluk. És egy webdesigner mostanság nem nagyon fog html kódokat kézzel írni mint a Quanta vagy Bluefish esetében kell.

Értelmes ember manapság template-el, ha fel akarja osztani a dolgot. A SMARTY-t pl mennyire kezeli le a dw?

Ja. A gond csak az hogy mindenkinél más 100 alkalmazás, olyan ez mint a win32 API: a programok 90%-a csak úgy a 80%-át használja. De mind a 90% más-más 80%-ot .
Másrészt nem igazán éri meg olyan rendszerre Photoshop-ot kiadni ami az átlagjúzer számára defaultból felteszi a GIMP-et, nekem mint rajzolóprogi gyártónak az az érdekem hogy amíg a linux a GIMP-et terjeszti addig ne is létezzen linux, legalábbis abban a piaci szegmensben ahol Photoshopot használnak.

Na várjunk csak, te most valamit nagyon félreértettél. Átlagjúzer nem veszi meg a PS-t. Ha professzionális célra kell, akkor megveszi, és nem váltja ki a GIMP (== Linuxra is megveszi). Ha csak pistikének kell firkálgatni, arra meg teljesen mindegy az Adobe szempontjából, hogy GIMP-et használ-e, vagy warez PS-t.

Meglátjuk. Linuxnál nekem még olyan problémáim voltak hogy a programok egy része az OSS /dev/dsp-t akarta használni (és ha elindítottad Pl. a vice emulátort a /dev/dsp-vel akkor másik zenélős progi már nem futhatott mert a vice fogta a dsp eszközt), más részük a KDE-s arts hangrendszerét használta (zömmel a KDE-s progik), megint mások pedig az esound-ot akarták (főleg gnome alatt, bár ez azért elég ritka volt, de előfordult). A megoldás pedig az volt hogy a KDE-ből kikapcsoltam az artsd-t (ezzel a KDE alatt a hang megszűnt létezni), ami szólt az pedig használta a jó öreg /dev/dsp-t, egyszerre egy progi… Másik érdekesség az volt hogy Pl. a Skype ez istennek sem volt hajlandó működni az alaplapi AC97-es hangkártyával (pedig más progi vígan írta/olvasta a /dev/dsp-t), úgy hogy ezért be kellett üzemelni egy Sound Blastert.

PEBKAC. 2 gépem van: az asztalin integrált kártyával (AC97) ment, aztán az eldurrant, vettem egy PCI-os C-Media kártyát, ment. Laptopon integrált kártyám van (AC97) és megy. A legtöbb disztróban az alsa-val defaultból be van lőve a dmix, amivel akár még azt is meg lehet oldani, hogy egyszerre használja a hangkártyát N alkalmazás, az arts és az esd… 4 éve még nehézkes volt, de ne élj a múltban. Ennek kbre annyi értelme van, mintha elkezdeném fikázni a Windowst, hogy „nincs is benne multiuser támogatás”, ami igaz a 9x-re, de az már régen volt.

Persze. De a töredékét teszik bele mint amit kivesznek belőle. Annyiból amit beletesznek, szvsz egy minixet sem hoztak volna ki…

Szvsz elég sokat raktak bele, és ne felejtsd el, hogy bárki számára elérhető ingyen. Azon kívül a RedHat nem a nyílt forrású szoftverért kéri a pénzt (Fedora és CentOS ingyen van), hanem a supportért, illetve a saját programjaiért.

Akkor mondj nekem légyszíves hirtelen 10 embert a firefox fejlesztői közül (anélkül hogy hozzányúlnál a firefox névjegyéhez )

Még mindig nem érted. Én nem vagyok fejvadász. De ha azt mondja XY cég, hogy „kell egy jó programozó, mert böngészőt akarok fejleszteni”, akkor logikusan körbenéz a Firefox fejlesztői között.
Amúgy ezt a „a nyílt forrású projektek vezetői majd kinövik az ingyenmunkát” dolgot ne nagyon hangoztasd társaságban, mert hamar „általános derű” tárgya leszel. Kivétel ezalól a Sting-féle portálok, de ott nem is nagyon vannak szakemberek (jó, max Windowshoz értenek, de Linuxhoz vagy UNIX-hoz tutira nem). A másik ilyen dolog (előre figyelmeztetlek, mielőtt felhoznád) is egy MS találmány: „A Linuxot bárki fejlesztheti, míg a Windowst csak képzett szakemberek készítik.” Ezért is gyorsan kiröhögnek (ha nem érted miért, akkor nem baj, majd egyszer rájössz).

Támogatásból csak a nagyon nagy projectek tudnak megélni. De ez a projectek pici töredéke. A RH pedig azt támogatja ami üzletileg nagyon segíti őket.

Nem feltétlen. A RedHat sok fejlesztőt támogat, de ott van a Mozilla Foundation, az OSDL, az FSF, a Google stb. De már pl az IBM is csinált olyat, hogy valaki egy neki hasznos projektet csinált, és fizette főállásban a fejlesztőt.
Azon kívül ne felejtsd el, hogy a programnak csak fejlesztési költsége van, előállítási nincsen.

Ja, csak ez a pénz nem a M$-é hanem a víruskergetők gyártóié. A M$ csak bukik a dolgon, pont ott mert sokan azért vesznek *nix, Mac, stb. rendszereket mert a windows nem biztonságos. Igazából a linux mellett is két érv szól: 1. az ingyenesség, 2. a windows biztonsága, illetve annak hiánya. A 30 ezer forintos OEM Vista mellé még nyugodtan hozzászámolhatsz úgy 5-10 ezer forint/év vírusírtós költséget is, és ez a pénz nagyrészt nem a M$ pénztáraiban landol. Nem, ha valami nem éri meg a M$-nek az pont a vírusok. A M$ érdeke egy vírusoktól, behatolóktól, spamektől mentes világ lenne. Mivel azonban vírusírók vannak, így a védekezésre szükség van. Ezt leginkább a szoftverek biztonságával lehet megoldani – ez azonban kényelmetlenséget is jelent az end-júzernek. A M$ kénytelen egyensúlyozni a júzerek kényelme és biztonsága között, erről szólt Pl. a defaultból admin normál XP-s júzer. A M$ meg tudta volna ugyanazt csinálni amit a *nixok – elvégre ez a modell már 1000 éve létezik, a linux csak azt teszi mint a többi unix, csak épp a win júzernek egyszerűbb ha nem kell root jelszót adni a setup proginak.

Kis naív. Szerinted az AV gyártók még véletlenül sem csúsztatnak pénzt az MS-nek, hogy rájuk szükség legyen? Azon kívül ne felejtsd el, hogy ha Windows-od van, és nincsen kedved a sok kis kedves kéretlen programocskához, akkor kell legalább 2 rezidens memóriafigyelő (antivírus és antispyware), meg egy tűzfal. Ez megeszi az erőforrásaidat rendesen (hidd el, jobban mint a scriptnyelvek). Emiatt erősebb hw kell, ami meg a hwgyártók érdeke.
Redmondban viszont lassan kezd leesni, hogy nem jó rootként futtatni mindent. Ezért kbre lemásolták az ubuntu módszerét, viszont akkor már nem felhasználóbarátabb ez a dolog, mint a Linux esetén, és kell jelszót adni a setuphoz. Viszont ez 2007, és az MS még csak most tette meg ezt az alapvető biztonsági intézkedést.

A 64 bites vista viszont már nem vicc. Én Pl. már valószínűleg azt veszek ha lecserélem az XP-met (a procim amúgy is 64 bites, de a cserével megvárom az Visual Studó Orcas-t).

Sok sikert a 64 bites oprendszer alatt futtatott 32 bites programokhoz (Photoshop és társai)

Őszintén szólva nem tudom milyen statisztika kell ehhez, viszont cp és ln-s, stb. windows alatt is megoldható (Pl. az NTFS-ben is van symlink lehetőség,  a vistában már parancsorból létre is tudsz hozni ilyet). De nem hiszem hogy ezen múlna a dolog…

Windowsban van dinamikusan bővíthető ramdisk (hint: /dev/shm)? A Vista pedig statisztiát vezet arról, hogy mikor milyen programot nyitsz meg, és ha mondjuk 20:00-kor mindig megnyitod a böngészőt, akkor 19:59-kor elkezdi betölteni a libeket hozzá, így nyersz max 1 mp-et induláskor. Problémák: 1.) a Windows eddig is élen járt a lemez teleszemetelésében 2.) ha mégsem indítod el a programot, akkor feleslegesen betölti a libet, aztán leswappeli; onnan visszaolvasni meg ugyanaz, mintha betölti a libet 3.) mivel az MS által hozott minőséget ismerjük a hihetetlenül új technológiák esetén (beszédfelismerő rendszer), ezért nem hiszem, hogy néhány speciális kivételt tekintve értelme lenne…