- This topic has 691 hozzászólás, 27 résztvevő, and was last updated 17 years, 12 months telt el by
.
-
Bejegyzés
-
Jájj, félre lettem értve. Nekem _semmi_ bajom a munkámmal, kell a tőke. 🙂
Cserébe idejössz nekem picit programot fejleszteni
Egyszer majd én is fejlesztésből fogok élni 😉 Vagy nem. 🙂
sok hülye programozó/rendszergizda/stb vitatkozik itt hülyeségeken bezzeg ha fát vágnának akkor nem lenne idejük ilyen marhaságokon gondolkodni…
Megint csak nem ezt mondtam, ha ez jött le, elnézést : /
Amúgy _újra_ elmondom, hogy nekem nem a topikkal van a bajom, még csak nem is az itt vitatkozókkal. A téma tetszik, ebből is tanultam.
Mindegy, vitázni nem fogok, átállok read-only-ra.
„Nekem a %!+2-m tele van már, h nektek nincs jobb dolgotok.”
Nem csak a linukszot nem kötelező használni, de alinuxfórumotwindowsfórumot sem olvasni!
(Másrészt, ha tetszenek LCoder hozzászólásai, akkor tessenek a válaszok is!
)„Nekem a %!+2-m tele van már, h nektek nincs jobb dolgotok.”
Nem csak a linukszot nem kötelező használni, de alinuxfórumotwindowsfórumot sem olvasni!
(Másrészt, ha tetszenek LCoder hozzászólásai, akkor tessenek a válaszok is!)„Ok, elmegyek ha cserébe idejössz nekem picit programot fejleszteni,”
Vagy több időd lesz itt lenni… (vagy neki is. :))„Ok, elmegyek ha cserébe idejössz nekem picit programot fejleszteni,”
Vagy több időd lesz itt lenni… (vagy neki is. :))„bezzeg ha fát vágnának akkor nem lenne idejük ilyen marhaságokon gondolkodni…”
Mondjuk ez is igaz… meg kedvük sem. :)))„bezzeg ha fát vágnának akkor nem lenne idejük ilyen marhaságokon gondolkodni…”
Mondjuk ez is igaz… meg kedvük sem. :)))LCoder wrote:Az hogy a disztrib gyártója miket rak be a rendszerbe nem sok összefüggésben van a stabilitással. Lásd Pl. pont a RedHat ami több mint egy évig használt olyan gcc verziót ami hivatalosan nem is létezett (2.8 volt ha jól emlékszem), a 3.0 még nem jelent meg hivatalosan de a RH vígan azzal fordított mindent. Kivéve a kernelt mert azt nem lehetett vele lefordítani, ezért volt egy külön kgcc. Nem is szólva Pl. a SuSE-ről aki olyan vidáman betette a 3.0-ás KDE bétáját a „stabil” linuxába hogy csak úgy zúgott. Pedig az a KDE még a 9.1-ben sem volt teljesen stabil… És akkor még kerneleket nem is emlegettem. Amúgy backport van a fejlesztői ágból a stabil ágba a hivatalos kernelben is. Más kérdés hogy az egyes disztribek saját maguk hackelik össze a kernelüket, de szvsz ennek inkább sebesség és hw kompatibilitási mint biztonsági okai vannak.
Minden programból a végfelhasználóknak való verziót (tehát van security support automatikusan pl) a disztribútor adja ki. Azt, hogy a SuSE belerakta, most így hirtelen nem tudom hova tenni, mivel én egy livecd-t használtam csak, ami SuSE volt. Majd Macskajancsi kiokosít a témában 🙂LCoder wrote:Nem is azért mondtam hogy felrójam, amikor ezt csináltam pontosan tudtam hogy mit csinálok. Ez csak arra volt példa hogy a linux kernele is optimalizálható procira, sőt van is procira optimalizált kernel a jobb disztribekben.
Pontosan. De az elindul más archon, a Windows meg nem (eddig egyedül a 2k tudott nálam egy másik gépben bootolni, de az is megpusztult elég gyorsan utána).LCoder wrote:Ez egy régi vicc poénja. Megkérdezik a paraszt bácsit hogy látott-e már elefántot, erre ez a válasz. És úgy jön ide hogy amit te csináltál az sem property csak egy osztály.
Lehet, de még mindig tartom a véleményem, hogy a property felesleges dolog. Győzz meg az ellentétéről, de én még nem láttam égető fontosnak a dolgot. Inkább gányolás szaga van, mert megengedi, hogy algoritmussal állíts elő egy változóértéket, ami nem szép dolog. Ha úgy működne, hogy a láthatóságát/hozzáférhetőségét lehetne vele árnyalni, vagy hasonlóan, mint a postgres-ben a check constraint, akkor OK lenne.LCoder wrote:A scriptnyelvek óriási hátránya a gyenge típusosság. Azzal hogy konverzió nélkül keverheted a típusokat egy rakás olyan hibát csak run-time tudsz észlelni amit egy erősen típusos nyelvnél már a fordító kidob. Ezzel sok-sok órányi szívástól kíméled meg magad. Persze ez nem a „helló világ” méretű dolgoknál jön ki, de idővel kijön… Másrészt normális körülmények között nem szurkálsz bele inteket meg floatokat a stringekbe, pláne nem ellenőrzés, formázás nélkül. Akkor csinálsz ilyet ha kézzel hackeled össze a html-t a PHP kódodból template motor nélkül.
Eddig 1.5 MB-nyi php kódot hoztam össze, de soha nem volt olyan gondom, ami a gyenge típusosságból ered. A belső változóimról tudom, hogy milyenek lehetnek (ha nem, akkor meg… ezért szeretem a java-ban az exceptionokat 🙂 ami megjelent a php5-ben, de elég kezdetleges, a php6-ra lesz igazi), a külsőket ($_{GET,POST}) meg ellenőrzöm rendesen.LCoder wrote:Ez már jobb hír, bár ezzel együtt sem értem miért php-zik valaki amikor vannak normális eszközök is.
Talán mert a legelterjedtebb? Talán mert az egyik legjobban dokumentált nyelv (próbálj meg doksit összevadászni ahhoz, hogy python-ban írj meg egy dinamikus weblapot)?LCoder wrote:Ez nem hozzáértés kérdése. A hozzáértés kérdése az hogy hogy tervezed meg az adatbázist, a programod felépítését, stb. Az hogy elszúrsz egy változónevet vagy egy paramétert figyelem kérdése. Azt pedig hogy egy ilyen elszúrást amit egy bizonyos számú kódsor után tuti hogy te is el fogsz követni a compiler találja meg vagy a felhasználó bizony úgy hívjuk hogy megbízhatóság.
Ez meg a hátránya a gyenge típusosságnak. Emlékszem, kezdőként (hehe… mintha most akkora profi lennék 🙂 örülök, ha működőképes programot tudok írni, nemhogy gyorsat)) az riasztott el a C++-tól, hogy 2-3 napi nettúrás után nem találtam meg, hogyan kell típuskonverziót csinálni. Persze jöttek a megoldások: írj saját string osztályt stb. Akkoriban még azt sem tudtam, hogy mi az az OOP.LCoder wrote:Az hogy a disztrib gyártója miket rak be a rendszerbe nem sok összefüggésben van a stabilitással. Lásd Pl. pont a RedHat ami több mint egy évig használt olyan gcc verziót ami hivatalosan nem is létezett (2.8 volt ha jól emlékszem), a 3.0 még nem jelent meg hivatalosan de a RH vígan azzal fordított mindent. Kivéve a kernelt mert azt nem lehetett vele lefordítani, ezért volt egy külön kgcc. Nem is szólva Pl. a SuSE-ről aki olyan vidáman betette a 3.0-ás KDE bétáját a „stabil” linuxába hogy csak úgy zúgott. Pedig az a KDE még a 9.1-ben sem volt teljesen stabil… És akkor még kerneleket nem is emlegettem. Amúgy backport van a fejlesztői ágból a stabil ágba a hivatalos kernelben is. Más kérdés hogy az egyes disztribek saját maguk hackelik össze a kernelüket, de szvsz ennek inkább sebesség és hw kompatibilitási mint biztonsági okai vannak.
Minden programból a végfelhasználóknak való verziót (tehát van security support automatikusan pl) a disztribútor adja ki. Azt, hogy a SuSE belerakta, most így hirtelen nem tudom hova tenni, mivel én egy livecd-t használtam csak, ami SuSE volt. Majd Macskajancsi kiokosít a témában 🙂LCoder wrote:Nem is azért mondtam hogy felrójam, amikor ezt csináltam pontosan tudtam hogy mit csinálok. Ez csak arra volt példa hogy a linux kernele is optimalizálható procira, sőt van is procira optimalizált kernel a jobb disztribekben.
Pontosan. De az elindul más archon, a Windows meg nem (eddig egyedül a 2k tudott nálam egy másik gépben bootolni, de az is megpusztult elég gyorsan utána).LCoder wrote:Ez egy régi vicc poénja. Megkérdezik a paraszt bácsit hogy látott-e már elefántot, erre ez a válasz. És úgy jön ide hogy amit te csináltál az sem property csak egy osztály.
Lehet, de még mindig tartom a véleményem, hogy a property felesleges dolog. Győzz meg az ellentétéről, de én még nem láttam égető fontosnak a dolgot. Inkább gányolás szaga van, mert megengedi, hogy algoritmussal állíts elő egy változóértéket, ami nem szép dolog. Ha úgy működne, hogy a láthatóságát/hozzáférhetőségét lehetne vele árnyalni, vagy hasonlóan, mint a postgres-ben a check constraint, akkor OK lenne.LCoder wrote:A scriptnyelvek óriási hátránya a gyenge típusosság. Azzal hogy konverzió nélkül keverheted a típusokat egy rakás olyan hibát csak run-time tudsz észlelni amit egy erősen típusos nyelvnél már a fordító kidob. Ezzel sok-sok órányi szívástól kíméled meg magad. Persze ez nem a „helló világ” méretű dolgoknál jön ki, de idővel kijön… Másrészt normális körülmények között nem szurkálsz bele inteket meg floatokat a stringekbe, pláne nem ellenőrzés, formázás nélkül. Akkor csinálsz ilyet ha kézzel hackeled össze a html-t a PHP kódodból template motor nélkül.
Eddig 1.5 MB-nyi php kódot hoztam össze, de soha nem volt olyan gondom, ami a gyenge típusosságból ered. A belső változóimról tudom, hogy milyenek lehetnek (ha nem, akkor meg… ezért szeretem a java-ban az exceptionokat 🙂 ami megjelent a php5-ben, de elég kezdetleges, a php6-ra lesz igazi), a külsőket ($_{GET,POST}) meg ellenőrzöm rendesen.LCoder wrote:Ez már jobb hír, bár ezzel együtt sem értem miért php-zik valaki amikor vannak normális eszközök is.
Talán mert a legelterjedtebb? Talán mert az egyik legjobban dokumentált nyelv (próbálj meg doksit összevadászni ahhoz, hogy python-ban írj meg egy dinamikus weblapot)?LCoder wrote:Ez nem hozzáértés kérdése. A hozzáértés kérdése az hogy hogy tervezed meg az adatbázist, a programod felépítését, stb. Az hogy elszúrsz egy változónevet vagy egy paramétert figyelem kérdése. Azt pedig hogy egy ilyen elszúrást amit egy bizonyos számú kódsor után tuti hogy te is el fogsz követni a compiler találja meg vagy a felhasználó bizony úgy hívjuk hogy megbízhatóság.
Ez meg a hátránya a gyenge típusosságnak. Emlékszem, kezdőként (hehe… mintha most akkora profi lennék 🙂 örülök, ha működőképes programot tudok írni, nemhogy gyorsat)) az riasztott el a C++-tól, hogy 2-3 napi nettúrás után nem találtam meg, hogyan kell típuskonverziót csinálni. Persze jöttek a megoldások: írj saját string osztályt stb. Akkoriban még azt sem tudtam, hogy mi az az OOP.
)
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz