http://www.google.hu/search?q=EPHJ+matrix

Az első, prog.hu-s oldalon levő (jelenleg) utolsó előtti hozzászólás nagyon ismerős 😉

aaronnman hozzászólása Jester.nf (21:10) részére előzmény | privát | 2008.10.20. 15:53 | válasz

kisbetu gyorsabb volt…

Ejj, de sok ráérő időd van 🙂

Miert van az, hogy ha itt valaki segitseget ker, akkor egyesek egybol HF-re meg hasonlo hulyesegekre asszocialnak???

Nem csak hozzád szólok a következőkben, de a véleményemet is kifejtem az oktatással kapcsolatban. (Bocs, ha ez zavaró, de kikívánkozott. :))

Egész egyszerűen azért, mert, ha ez egy szórakozás, vagy munka* lenne, akkor nem így tennéd fel a kérdést, hanem valahogy így: Van egy 3d-s akármilyen mátrixom/vektor sorom stb., akármilyen file formátumban stb. és ezt kéne bevinni egy pl. cnc gépbe, ami ilyen, meg olyan formátumot vár. (Jó, persze ez nem a te feladatodhoz való alkalmazás, de a lényeg látszik rajta.)

A hf-ok pont fordítva működnek: van egy művelet, utána egy műveletsor, majd az egészet lehet egyben látni és a végén, ha jó a feladat, akkor van hozzá alkalmazás is… persze legtöbbször elmélet marad.

Tehát röviden épít, nem lebont, amíg egy valós probléma nem építéssel, hanem egy konkrét feladat lebontásával jár. Ugye a te esetedben – a tipikus hf-re utaló – építés valósul meg, igaz? (Más kérdés, hogy az alap oktatás után én ezt nem alkalmaznám az oktatásban, mert az élet fordított logikát követel. Jó, persze egyből nagy lenne a lemorzsolódás, de aki nem odavaló, az nem odavaló. De van előnye is, mert nem kéne lemorzsoló tantárgyakat alkalmazni, mert ezt ugye így oldják meg manapság az egyetemen.)

A magyar oktatásban nem, vagy elenyésző mennyiségben van „alkalmazott” oktatás, minek következtében a hf-ok nagyon jellegzetesek és a tanulóknak általában nincs meg a képessége, hogy alkalmazást keressenek/találjanak ki hozzá** és ami még rosszabb a valós feladatokhoz nem tudnak kitalálni elméleti megoldási folyamatot.

És ezért a magyar gyerek, – bár világon feletti lexikális tudással rendelkezik – azonnal megreked/lebénul az első feladatnál és egy két év kell, mire megtanulja az „életet”. Amíg egy pl. egy amerikai 10-ed akkora tudással is megoldja a feladatot. (Jó, persze két év után, már nagy hátrányban lesz a magyar gyerekhez képest. ;))

* Ebben az esetben – persze – nem kérdeznéd meg, mert vagy meglenne a képességed és megcsinálnád, vagy megcsináltatnád egy hozzáértővel.
** Ezért jönnek ki pl. fizikai lehetetlenségek, miközben a tanuló meg van győződve róla, hogy az eredmény jó és fel sem merül benne a hiba lehetősége… A tanárnak utána sem kell számolnia, csak ránéznie. 😉