file beolvasás c++

[jules]

Egyszerubb, ha csatolom a forraskodot es a matrix.dat file-t. Egyszeruseg kedveert csak 5 db. matrixot tartalmaz a .dat, de ez a lenyegen nem valtoztat.

A matrix.dat ertelmezese (a matrix elemei valos es kepzetes reszre vannak bontva az alabbi modon):

Code:

2 <— 2×2-es matrix, N=2
1 0 0 0 <— Re=1 Im=0 Re=0 Im=0
0 0 1 0 <— Re=0 Im=0 Re=1 Im=0

[jules]

Egyszerubb, ha csatolom a forraskodot es a matrix.dat file-t. Egyszeruseg kedveert csak 5 db. matrixot tartalmaz a .dat, de ez a lenyegen nem valtoztat.

A matrix.dat ertelmezese (a matrix elemei valos es kepzetes reszre vannak bontva az alabbi modon):

Code:

2 <— 2×2-es matrix, N=2
1 0 0 0 <— Re=1 Im=0 Re=0 Im=0
0 0 1 0 <— Re=0 Im=0 Re=1 Im=0

[kisbetu]

Jól agyonkommentezted…

[kisbetu]

Jól agyonkommentezted…

[kisbetu]

Gyűlölöm a C-t.

Semmi kedvem végigrágni a progidat, amit te magad sem értesz.

Szeretnék inkább továbbra is kérdezni…

Tehát: mik a terveid az ezer darab mátrixszal?
(Ledefiniáltad az A-t 50×50-re, aztán használod 2×2-re!)

Legszívesebben létrehoznék egy 1000 x 2 x 2-es tömböt, és az olvasódat – a már javasolt – 1000-es cilkussal hívnám.

Code:

fálylnyitás
  ciklus m 1… 1000
    ciklus i 1..2
      ciklus j 1..2
        olvas A(m,i,j).R .I
      j vége
    i vége
  m vége
fálylzárás

[kisbetu]

Gyűlölöm a C-t.

Semmi kedvem végigrágni a progidat, amit te magad sem értesz.

Szeretnék inkább továbbra is kérdezni…

Tehát: mik a terveid az ezer darab mátrixszal?
(Ledefiniáltad az A-t 50×50-re, aztán használod 2×2-re!)

Legszívesebben létrehoznék egy 1000 x 2 x 2-es tömböt, és az olvasódat – a már javasolt – 1000-es cilkussal hívnám.

Code:

fálylnyitás
  ciklus m 1… 1000
    ciklus i 1..2
      ciklus j 1..2
        olvas A(m,i,j).R .I
      j vége
    i vége
  m vége
fálylzárás

[gabaman]

Azt hiszem kezdem érteni mit szeretnél. Van egy C++ mátrix feldolgozó gyűjteményed és ahhoz szeretnél beolvasó részt készíteni.

jules wrote:

Kiprobaltam 1000 helyett csak 2-re, de igy csak a 2. matrixot olvassa be 🙁

Code:

void BEO() {

  int i, j;
  FILE *fp;
  fp=fopen(„matrix.dat”,”r”);

  for(int k=0; k<2; k++){
  fscanf(fp,"%d", &N);
  for (i=1; i<=N; i++)
    for (j=1; j<=N; j++)
      fscanf(fp,"%lf %lf", &A[i][j].R, &A[i][j].I);
  }
  fclose(fp);

};

Valami ilyesmit szeretnél: (nem kommentezem, mert ha nem érted úgyis reménytelen)

Code:

typedef COMPLEX ** MATRIX;

MATRIX matrix_letrehozas (int N)
{
  MATRIX A;
  A = new (COMPLEX*)[N];
  for (int  i=0;i<N;i++)
    A[i] = new COMPLEX[N];
  return A;
}

bool matrix_beolvasas (FILE *fp, MATRIX A)
{
  int N;
  if (fscanf(fp,"%dn", &N) != 1)
    return false;

  A = matrix_letrehozas (N);

  for (i=1; i<=N; i++)
    for (j=1; j<=N; j++)
      if (fscanf(fp,"%lf %lfn", &A[i][j].R, &A[i][j].I) != 2)
        return false;

  return true;
}

void BEO() {

  int i, j;
  FILE *fp;
  MATRIX M[2];

  fp=fopen("matrix.dat","r");

  for(int k=0; k<2; k++)
    if (matrix_beolvasas (fp, M[k]) != true) {
      std::cerr << "Hibaüzenet" << std::endl;
      exit (-1);
    }
  fclose(fp);

  (…) // Ide jön a mátrix feldolgozás
};

Alapvető hibák:
– mindig ugyanabba a változóba olvasd be a mátrixot, ezért tudod az utolsót elérni
– nem teszed külön függvénybe a logikailag különálló részeket
– nincs alapvető hibakezelés sem, ezért nem tudod mi jó és mi nem
– fogalmad sincs mi a tömb adatszerkezet
– erősen kevered a C és C++ gondolkodásmódot (=> káosz)

[gabaman]

Azt hiszem kezdem érteni mit szeretnél. Van egy C++ mátrix feldolgozó gyűjteményed és ahhoz szeretnél beolvasó részt készíteni.

jules wrote:

Kiprobaltam 1000 helyett csak 2-re, de igy csak a 2. matrixot olvassa be 🙁

Code:

void BEO() {

  int i, j;
  FILE *fp;
  fp=fopen(„matrix.dat”,”r”);

  for(int k=0; k<2; k++){
  fscanf(fp,"%d", &N);
  for (i=1; i<=N; i++)
    for (j=1; j<=N; j++)
      fscanf(fp,"%lf %lf", &A[i][j].R, &A[i][j].I);
  }
  fclose(fp);

};

Valami ilyesmit szeretnél: (nem kommentezem, mert ha nem érted úgyis reménytelen)

Code:

typedef COMPLEX ** MATRIX;

MATRIX matrix_letrehozas (int N)
{
  MATRIX A;
  A = new (COMPLEX*)[N];
  for (int  i=0;i<N;i++)
    A[i] = new COMPLEX[N];
  return A;
}

bool matrix_beolvasas (FILE *fp, MATRIX A)
{
  int N;
  if (fscanf(fp,"%dn", &N) != 1)
    return false;

  A = matrix_letrehozas (N);

  for (i=1; i<=N; i++)
    for (j=1; j<=N; j++)
      if (fscanf(fp,"%lf %lfn", &A[i][j].R, &A[i][j].I) != 2)
        return false;

  return true;
}

void BEO() {

  int i, j;
  FILE *fp;
  MATRIX M[2];

  fp=fopen("matrix.dat","r");

  for(int k=0; k<2; k++)
    if (matrix_beolvasas (fp, M[k]) != true) {
      std::cerr << "Hibaüzenet" << std::endl;
      exit (-1);
    }
  fclose(fp);

  (…) // Ide jön a mátrix feldolgozás
};

Alapvető hibák:
– mindig ugyanabba a változóba olvasd be a mátrixot, ezért tudod az utolsót elérni
– nem teszed külön függvénybe a logikailag különálló részeket
– nincs alapvető hibakezelés sem, ezért nem tudod mi jó és mi nem
– fogalmad sincs mi a tömb adatszerkezet
– erősen kevered a C és C++ gondolkodásmódot (=> káosz)

[gabaman]

Mellesleg ez egy ultra gagyi hányinger (általában agy nélküli matematikusok és fizikusok csinálnak ilyet):

Code:

#define SIZE  50
#define REAL  double
#define SQRT  sqrt
#define ABS   fabs

  typedef  struct {
    REAL R,I; 
  } COMPLEX;

  typedef COMPLEX CMat[SIZE][SIZE];

[gabaman]

Mellesleg ez egy ultra gagyi hányinger (általában agy nélküli matematikusok és fizikusok csinálnak ilyet):

Code:

#define SIZE  50
#define REAL  double
#define SQRT  sqrt
#define ABS   fabs

  typedef  struct {
    REAL R,I; 
  } COMPLEX;

  typedef COMPLEX CMat[SIZE][SIZE];

[Szerző]

Bejegyzés