Ááááááááá!
Bevallom, engem is Winen képeztek ki, viszont sokkal jobban izgatott a másik világ. Akkor még a Red Hat tudja már a fene hányas és szabad verziója.
Hol vagyok már ettől?
Neked írom ezt BlueSky és nem azért, mert én valami nagyon okos lennék.
Ma pőlő volt egy kis problémám, történetesen az Azureus esetében.
Mit tesz az ember, ha nem olvassa pomm és a többiek hsz-eit?
Letörli a rendszert, mert a Win-hez szokott.
Na én már nem teszek ilyesmit, mert van türelmem és a hozzáállásom is megváltozott.
Talán két óra elteltével, mindent rendbe hozott a rendszer és simán megy minden.
Mindössze türelem, nem több.
Szintén csodálkozom azon, hogy embertársaink inkább a fizetős szivatást választják, de ez a demokrácia.
Tegyék csak, az ő pénztárcájuk.

Tetszett amit írtál. Főképpen talán azért, mert a „nagyátlag” egészen másképp áll hozzá. Megvallom „a kezdetekkor” én is jópárszor újratelepítettem a Linuxot ha elszúrtam valamit rajta. Igaz, én azért szúrtam el, mert nagyon érdekelt, hogy „mi van belül” és ezt a Win esetében hááát… nem igazán tudtam mindíg kideríteni. Mondjuk még a win.ini és a system.ini idejében (vagy bizonyos *.inf fájlok esetén) ez könnyebben ment még.
Ám a Linux sokkal izgalmasabbnak tűnt (és most is az), mert itt valóban 100%-ra testreszabható a rendszer.
Már kezdetben megtanultam, hogy ha módosít az ember valamilyen fájlt, akkor legyen mindíg róla egy mentett és főleg eredeti verzió. Persze a winnél ez úgy van leginkább, hogy valamely program a telepítésnél módosít valamit és csóri felhasználó azt sem tudja, hogy mit és hol és ezért nem tud mást csak újratelepíteni.
Persze vannak ettől eltérő esetek is.
Írod: „csodálkozom azon, hogy embertársaink inkább a fizetős szivatást választják…”
Ezen én is sokat gondolkodtam. Vagyis azon, hogy ha többnyire nem is fizetnek érte, de vajon mi az ami miatt „2 ingyenes” rendszer közül a kevésbé jót válasszák, amelyikkel eléggé sok nyűg van!?
Néhány eset elevenedett fel bennem: 3-an beszélgettünk egyikük lakásában és szóba jött a Linux. Mire az egyik így szólt: „Minek a Linux, amikor ott van a windows” És mit válaszoltam? Visszakérdeztem: „Minek a windows, amikor ott van a Linux?” Persze egyáltalán nem tudtak szinte semmit a Linuxról, és eléggé meglepte őket, hogy felsoroltam mi mindenre használom a Linuxot, és, hogy csak Linuxot használok, és főképp desktopon. Mert az már kénytelenek elismerni (főleg ha megnézik a http://uptime.netcraft.com -on), hogy szerverként már M.O.-n is rengeteg Linux üzemel. Persze ettől még tudatlanok.
És itt jön a másik sztory, amikor is egy nagyon kedves barátom egy Linux vs. Win emaildisputa kapcsán, kifulladva az érvekből, rávágta, hogy: „… nomeg, aztán ott van az, hogy ha annyira jó az a Te Linuxod, akkor mutass már légyszives egy helyet a weben ahonnét le lehet tölteni ingyen egy webszervert és nem kell TÖBBMILLIÓ forintot fizetni érte.” Ez szó szerint így írta és én majdnem csináltam egy hátraszaltót amikor olvastam. Miért? Ugyanis közel 5-6 év alatt semmit sem változott ez az „illető”, vagyis az eltelt idő alatt egy „fikarcnyit” sem tanult a Linuxról. És persze, hogy megírtam neki, hogy Légyszives nézz már körül az http://ftp.fsn.hu/pub alatt. És ha gondolod, akkor töltsd le az apache-ot és mellé ami még kell… És természetesen az azért javaslom, mert nem kell „kicsengetni” érte nemhogy milliókat, de semmit! (aztán ott van az http://ftp.linux.cz ahol csak a Mandriva Linuxhoz 6GB-nyi program van szabadon letölthetően!)
De, visszatérve az előző sztorira: Említettem, hogy „Minek a win, ha van Linux?” és ehhez érvként még hozzátettem, hogy Na, és a Linux „ingyenesen jogtiszta”… Erre a másik „fél” kijelentette: „Én az öcsémtől kaptam ajándékba a Windowst”
Persze nem akartam kinevetni (pedig olyan mókásan hangzott). Ugyebár mit kapott az öccsétől? Egy TDK CD-R lemezt amelyen WsXP van. A slusszpoén az, hogy az öccs is CD-R lemezen kapta (természetesen ajándékba) valakitől és talán a 3 ember közül (akiknek a kezében volt az „eredeti” CD-R lemez/ a „forrás”) egy sem olvasta el az EULA-t. Ugyanis ott már az elején le van írva, hogy a vásárló HASZNÁLATI jogot kap és azt a jogot, hogy feltelepítse a PC-re a „programot”.
Nincs itt olyanról szó, mint a GNU GPL-ben, hogy továbbadhatja! (még a vásárló sem! És ki vette meg?)

Aztán az EULA végén is a 17. pont kijelenti, hogy a program tulajdonjoga megmarad az MS-nél… De az elejére visszatérve még írja, hogy ha nem fogadod el a „felhasználói liszensz szerződést” akkor visszakapod a pénzed és vissza kell adnod a szoftvert, de semmiképp sem használhatod, ha nem fogadod el a „felhasználói liszensz szerződést”. Igenám! Csakhogy ezt a részt a legtöbben NEM olvassák el.
Mindemellett az is „csodába illő”, hogy (ahogy fogalmaztál) „szivatást választják, de ez a demokrácia.” Először talán annyit, hogy – biztosan a szabad választásra gondoltál – mivel a demokrácia picit más, mert a demosz népuralmat jelent ismereteim szerint, de ez részletkédés.
Inkább az a „fura”, hogy sokan mindent elhisznek, méghozzá fenntartás nélkül! Mire gondolok? Elhiszik azt is, hogy (amit a windows kiír), „Az ön számítógépe veszélynek van kitéve” Ugye, amikor lejárt a 21napos vírusírtó „határideje”, vagy régi a vírusadatbázis, mert nem frissült, vagy éppen a tűzfal ki lett kapcsolva, vagy más „bibi” van. És ugye igazából nem a PC van veszélynek kitéve hanem a windows.
Ebből fakad egy story: Valaki rákérdezett:Te milyen vírusírtót használsz? Mondom én: Semmilyet Azt gondolta viccelek és megint rákérdezett: De, komolyan! Te milyen vírusírtót használsz? Ekkor vettem a lapot és azt mondtam: Én Linuxot használok Nem értette ezért elmondtam, elmagyaráztam neki, hogy a Linux alatt nem kell vírusírtó. Persze van aki ezt nem fogadja el és megkontrázza: Ne mond már! A múltkor olvastam, hogy az XY vírusírtó megjelent Linuxra is… És itt jött egy „kiselőadás” amely keretében elmondtam, hogy a Linuxra azért „szoktak” leginkább vírusírtót tenni, mert ha a Linuxos (email)szerverre bekerül egy vírus, akkor az problémát okozna, ha tovább menne a windowsos klienshez, vagy kliensekhez. Ez hatott.
Mindenesetre az előbbi esetben mégiscsak maradt a windows kontra vírusírtó páros
holott főképp internetezésre használják a wint és arra meg inkább jó a Linux.
No, de nem írnám tele az oldalt 🙂

És lehetne folytani a sztorikat a „windowsbagyepesedéssel”, amikor is Y.Z. sehogy sem tudja elképzelni, hogy van olyan PC amin sem Win, sem Word nincs.
Nemrégiben, valakinek elmondtam, hogy megnéztem a dokumentumot amit emaiban küldött és volt pár „érdekesség” a kinézetében. Erre megkérdezte:
Melyik Word alatt nézted meg? Majd azt: Melyik windows van a gépeden? És így tovább… Majd a több nemleges választ hallva úgy nézett rám mintha azt mondtam volna, hogy „Igen, én is Suzuki Swift-tel járok és ezzel jöttem hozzád is, de egy csepp benzin sincs a tankban” Magyarán: A számítógép szerves része a windows és a word, mert nincs PC windows nélkül. NEM működik, akkor!!!
Ez van!

…. Kíváncsi vagyok azért arra ( jövőbe látók figyelem ! ) , ha a Linux-ot is annyian fogják használni mint a windows-t, akkor a vírusok elszaporodnak majd a Linux rendszereken is?

Talán kezdeném azzal, hogy a Linux sem egy „támadhatalan” rendszer!

Ám az is érdekes lehet, ahogyan legtöbben használják a windowsukat és ez intő példa!
A kolégám a LapTop-ján netezik, amikor a Firefox kiírja neki: „Az oldalon egy script fut” és már települt is egy spyware és egy adware „program” a win alá.
Miért?
1.) rendszergazdai jogokkal volt a weben
2.) egy warez oldalt látogatott, valamilyen crack-et keresve egy programhoz.
(Nero? WinDVD? nem tudom melyikhez)

Nézzük az „esetet”!
Linuxot használsz?
Szörfölsz a weben?
Redszergazdai jogokkal?

Az első kettő igaz, de miért lenne igaz a harmadik? Vegyük mondjuk az Ubuntu Linuxot. Nos, itt igen nehéz lenne „root”-ként nyomulni a weben, amikor ugyebár a „root” felhasználó hiányzik a palettáról. Jó, persze van sudo. Csakhogy ki az aki úgy kezdne böngészni, hogy a sudo + opera „párossal”? 🙂

A másik gondolat: Ha szétnézel a weben, a http://uptime.netcraft.com segítségével lekérdezve, hogy melyik webszerver milyen oprendszer futtat, akkor megláthatod, hogy mennyire (úgymond) „túlsúlyban” van a Linux a weben. És hát hol van a leginkább veszélynek kitéve egy rendszer mint amikor fix IP címe van folyamatosan? (ugyebár a bűnözőt is könnyebben megtalálja a Yard, hogyha állandó lakcíme van, mint amikor a „tartózkodási helye ismeretlen”)

És gondolkodjuk el? Nincs elég sok Linuxos szerver? Nem használják elegen a Linuxot? Ha valakinek van ideje és türelme, akkor végigböngészheti a meglévő internetcímeket a fenti „eszközzel”, hogy hány szerver van amelyik Linuxot futtat.
A startlap.hu segít a címek „kitermelésében” És elég fura, de a windowslap.hu (ha pontosan írtam a nevét) az is elég sok Linuxot futtató szerver linkjét tartalmazza. 🙂

Az meg egy másik elgondolkodtató dolog, hogy miért is vannak vírusok? Mire alapoznak a vírusírók? De említhetünk itt más kártékony kódot is.
1.) A felhasználó: tudtalan, (nem hozzáértő), naív, hiszékeny, kíváncsi, nem eléggé óvatos
2.) az operációs rendszer a biztonság szempontjából le van butítva mert:
A.) Nem kell jelszó a felhasználónak
B.) Rendszergazdai jogokkal használja mindenki a PC-t
C.) Nem gondolnak arra, hogy pl. a warez oldalak látogatásakor mást is (!) „letölthetnek” mint azt amire számítottak.
D.) A levelező programból akár egy program (amely a levélmellékletben jött) is telepíthető, mert annyira „felhasználóbarát” a rendszer a különféle „automatizmusaival”, hogy szinte mindent a felhasználó „keze alá” ad és majdnem automatikusan működik. Éppen ezért elég egy hirtelen, rossz választás, egy félreklikkelés és megtörtént a baj.
3.) Az operációs rendszer a „hírében” biztonságos és a „maketingmanager” szerint az. Hiszen már a kiadásakor biztonságos volt, de még 3-4-5-6 évvel a kiadása után is biztonsági hibák sora kerül javításra.
Ez érthető is hiszen egy operációs rendszert „lóhalálában” nem lehet fejleszteni. A határidő szorításában kiadott oprendszer pedíg még tartalmazhat hibákat.
(az esetlegesen „feletőlen”, vagy nem hozzáértő programozásról nem beszélve)

4.) A folyamatosan felfedezett biztonsági hibák és a miattuk kiadott patch-ek telepítése ajánlott! Erről a felhasználó el szokott feledkezni. VAGY! Vagy nem kapcsolja be az automatikus frissítést, mert Ő szeretné tudni, hogy mi települ a gépre és ezt Ő szeretné megtenni. De van, hogy nem teszi.

Összegzeve: a tudatlan felhasználó + lyukas rendszer + rendszergazdai jogokkal a weben lévő PC + a warez oldalakon való „szörfölés” nagy, nagy kockázati tényező!

A Linux alatt melyik valósul meg?
Vajon a Linux fejlesztőket szorítja valmilyen határidő?
Netalán Linus Torvalds sarkallja őket, hogy siessenek kiadni a kódot mielőbb?
Talán a Linux alá „félig megírt” pre-alfa programok kerültek kiadásra tömegesen, amelyek telistele vannak biztonsági lukakkal? És mindenki igyekszik lehetőleg csak ezeket használni?
Linux alatt miért keres(ne) fel valaki egy warez oldalt? Netán kell egy crack a K3B-hez? 🙂 Vagy valamelyik Linuxos médialejátszó program csak 21 napos verzió és van hozzá termékkód itt?

Kérlek vedd észre, hogy a nyílt forráskódú fejlesztés és az „üzleti modell” két különféle út. Nem egy irányba vezet! Totálsan másképp „célozza meg” a felhasználói közösséget. A nyílt forrás esetében a legtöbb fejlesztő magának készít egy-egy programot és nem szorítja semmilyen határidő, ezért van ideje alaposabban tesztelni a programját. Aztán ottvan az is, hogy bárki belenézhet a program kódjába, mert az nyitott! És vajon mikor van könnyebb dolga az embernek?
Egy példa: Pistike elcsavarog és elvész a „rengeteg erdőben” és már késő este van.
Mikor taláják meg hamarabb?
1.) Csak a papa és a mama, vagyis csak a szülei indulnak a keresésére?
2.) A falu apraja-nagyja elindul kutyákkal, elemlámpákkal keresni őt az erdőben

A programhibákat, a biztonsági hibákat mikor találják meg hamarabb és hol?
1.) Ahol csak a „papa és a mama” keresik… vagy
2.) Ahol a apraja-nagyja elindul kutyákkal, elemlámpákkal keresni a hibát?

Nos, az utóbbi a nyílt forráskód.

És most.
Kicsit durva leszek! (a gyengébb idegzetűek lapozzanak tovább!)

A windows egy „hülyebarát” rendszer, vagyis: majdnem mindent „eldobtak” a fejlesztői a biztonságosság rovására az úgynevezett „kényelem” szempontját szem előtt tartva, azért, hogy a tudatlanoknak is legyen „élményük” a PC használatában és
ne kelljen nekik szinte semmit se megtanulni.

1.)Nem szükséges jelszót megjegyezni és így nem zárja magát ki a felhasználó a rendszerből, ha azt elfelejti.
2.) Az összes felhasználó rendszergazdaként használja a PC-t és így bárki tud programot telepíteni, ezzel a Ő rendszer „korlátlan ura” Viszont semmi sem figyelmeztetei a veszélyre ami ebben rejlik.
Így… A.) Ha egy programot akarsz a webről feltenni: Csak egy két klikk és már települt is. Pofonegyszerű az egész. De egy „preparált weblap” is azt csinál a gépeddel amit akar
B.) Semmi sem korlátoz a különféle (akár játék) programok futtatásában, de a kártékony kódok „beözönlésében” sem. Ezáltal a még írni sem tudó kis Edömér (aki 4 éves), aki már klikkelni tud a különféle ikonokra, bármikor tud könnyedén játszani bármely webes online játékkal és könnyedén tud bámilyen ártó programot telepíteni a gépre úgy hogy észere sem veszi (legalább 1 ilyen eset már volt)

A Linux esetében, már a felhasználói tábor is más felfogású.
De alapvetően a feltelepítésnél is már megkezdődnek a „biztonsági intézkedések”
Melyek?
A telepítő figyelmeztet, hogy miután megadtad a „root” jelszavát akkor hozz létre egy felhasználót, akinek a „nevében” használod a rendszert.
A legtöbb Linux telepítő azt sem hagyja, jelszó nélküli felhasználót hozz létre, sőt (!) a csupa kisbetűs jelszavak megadásánál is figyelmeztete, hogy ez nem elég biztonságos. Azt meg végképp nem hagyja, hogy a rendszergazdának ne legyen jelszava Nem próbáltam, de valószínű, hogy azt sem hagyja némely telepítő, hogy a telepítést úgy folytasd, hogy nem hoztál létre egyetlen felhasználót sem. Nem próbáltam de, az Ubuntu pl. ilyen lehet.
Ezért itt már ki van védve, hogy rendszergazdaként netezzen valaki. Már csak azért is, mert a telepítést követő használatban a bootfolyamat legvége az, hogy a telepítésnél létrehozott felhasználót automatikusan belépteti pl. a kdm a GUI-ba (ami akár a KDE is lehet) és így a felhasználó, aki a PC előtt ül „automatikusan” user-ként megy a webre. Az újabb Linuxoknál (és ez legalább 1-2 éve így van) nem lehet rootként bejelentkezni a GUI-ra a kdm-en keresztül, tehát itt is meghiúsul a rootként való internetezés.

Tehát!:
A Linux egy valóban „felhasználóbarát” rendszer mivel ha a felhasználó rendelkezik kellő ismerettel, akkor legtöbb esetben mindent meg tud valósítani amit akar. Persze ez néha nem sikerül, no, de más rend$zer sem mindíg „fenékig tejfel”

Emellett a Linux egy jól dokumentált rendszer, így a felhasználó „keze alá” van adva minden ami szükséges.
Persze lehetne említeni szélsőséges példákat, amikor a tegnap kiadott VGA kártyához a gyártó nem adott drivert még ki és emiatt nem fut a tegnapelőtt kiadott (Linuxra is portolt) 3D-s játék. (és lehet, hogy hónapok múltán sem fut)
Vagy a mai fejlesztésű multifunkciós készülék – amely infraporton kommunikál az oprendszerrel – nem működik Linux alatt mert nincs hozzá Linuxos program ami vezérelné. De!
Egy autós hasonlattal élve: Nem a benzin a hibáztatható ha a Skodámra nem lehet felszerelni az Opel Astra csomagtartóját.

Summa summárum, akik a Linuxra tértek át azok nem egy „másik verziójú windowst” látnak benne és a Linux sem akar (!) nyílt forrású windows lenni.
Mindazonáltal a Linux sosem lesz windows és a windows sem lesz soha Linux éppen ezért: Bár mindkettő ugynazt a feladatot igyekszik ellátni, de a feladatmegoldás megközelítése teljesen más! Ebből eredően a biztonság szempontját is figyelembe véve a felépítése a rendszernek is más

Tételezzük fel, hogy mindkét „eszköz” favágásra jó.
A Windows = balta
A Linux = fűrész

Csakhogy: A balta nyele csodálatosan ki van képezve, olyannyira, hogy igen szép, díszes kodolgozású és kényelmes a fogása. Ugyanis a mintás szattyánbőr borítás alatt vastag szivacsréteg van. Így roppant kényelmes a fogása. Szinte az ember tenyerébe símul.
Viszont sajnos a balta feje nincs stabilan rögzítve és néha azt lehet tapasztalni, hogy lötyög a balta feje.
Viszont olyan egyszerű a balta fogása és olyan kényelmes, nomeg a „súlypontja” is úgy van eltalálva, hogy bárki könnyedén ketté tud vele egy laza mozdulattal vágni akár egy nagyobb tuskót is.
Mindezek miatt, vagy mellett sokan mégis szivesen használják inkább a baltát.

Viszont a fűrész esetében már időnként 2 személyre van szükség. (vagyis segítségre)
Ugyebár van motoros változata is amely gondosan kidolgozott védőburkolattal van ellátva, mert láthatóan itt a biztonságot igen komolyan vették és nagyon fontosank tartják a „gyártók” a felhasználó testi épségét. Az igaz, hogy bizonyos esetekben a fűrésszel nehezebb dolgozni mint a baltával, de aki hozzáértő az inkább a fűrészt válassza. Pedig a fűrész nem olyan esztétikus kidolgozású mint akár a balta nyele.
Mindazonáltal még nem sok baleset fordult elő a fűrész használata közben, mivel mind a gyártó, mind a „felhasználó” igen komolyan veszi a biztonsági előírásokat és nem „hűbelebalázs” módjára használják.
Emellett sajnos már sok esetben megesett, hogy a balta feje elrepült munka közben és halálosan „agyonsúlytott” egy-egy embert. Ennek ellenére a balta fejét visszatették a helyére és néha, néha egy egy apró szöggel kiékelték, hogy ne tudjon lerepülni könnyedén, merthogy olyan szép a balta kidolgozása, hogy sokan mégis inkább ezzel vágják a fát.

Tehát: Nincs olyan dolog amit készakarva ne lehetne tönkretenni, viszont amely dolog már eleve úgy van megalkotva, hogy bárkit baleset érhet a használata közben, azzal több baj van. Pláne akkor ha nem hozzáértők használják.
Nyilvánvaló, hogy egy 100%-ban biztonságos munkagéppel is balesetet szenvedhet valaki, ha leszereli a biztonsági berendezéseit, de ha eleve már biztonsági berendezések nélkül van a munkagép és képzetlen személy kezeli, ott sokkal több a baleset.

Tudomásul kell venni, hogy az emberek zöme nem néz ki a fejéből, bele kell verni a tudást amire szüksége van. Másképp nem megy!

Elég régen diplomáztam, de már akkor – az átkosban – is azt tanították, hogy az új irányítási rendszert (megfelelő elemzés és előkészítés után) hatalmi szóval, szigorral kell bevezetni, mert különben a végrehajtókon megbukik az egész.