– kernel forrás + a fordítás eredményei, vagy kernel header?
– pl. 100-200 MB header (qt, kde ilyenek nélkül)
– gcc libek vagy 50 MB
– python libek akár két verzió 150 MB
– ha a „-useflag”-eket használod, akkor kevesebb lehet a bináris – főként függőségek (Persze gcc, ill. alap python kell a gentoonak)
– gentoo alatt számos csomag van, melyet use-flagekkel lehet konfigurálni (ill. a függőségeit is), melyek esetleg debian alatt több csomagban vannak
– gentoo alatt egy csomagból több verzió is létezhet (igen sokszor, főleg, ha az elavultat – ami már nem is használt – nem törli a gizda), attól is függően, hogy miből milyen verziót rak fel a gizda (pl egy régebbi stage-ről való aktualizálás esetén több „szemét” keletkezhet, ezért célszerű a régebbi csomagokat eltávolítani, de előtte át kell az újra kapcsolni és azzal kell a meglévő csomagokat fordítani. No, persze, ha egy csomag is használja, akkor azt nem szabad törölni. Ebben az esetben kivitelezhető az is, hogy azt az egy csomagot egy instabilnak megjelölt újabbra cserélés után már lehet törölni.)
– a debian vagy régebbi, vagy újabb függőségeket használ attól függően, hogy stabil, vagy instabil a distrib… az optimális keverést (vagyis egyes dolgokból már az új is stabil, aminek más a függősége) nem igazán alkalmaz, viszont gentoo alatt ez is elképzelhető
Sőt gentoo alatt a „végprogramokból” is elképzelhető több pl. (kde)… persze bármi alatt, de gentoo alatt ez jellemző, sőt egyre jellemzőbb lesz.
Mindez az újdonságok kihasználása a stabilitás megőrzése mellett céljából.
– gentoo alatt egy csomagban megtalálhatóak olyan binárisok, melyek debian alatt nem (ilyet is láttam már)
– gentoo alatt egyszerre lehet statikus és dinamikus libeket is létrehozni
– gentoo alatt pl. a dokumentáció is ált. a csomag része (ez két dolgot jelent: kevesebb a csomagok száma és/vagy több az elfoglalt hely – doc több 100 MB is lehet)

Szóval nem véletlen a dolog. És, ha összehasonlítod komolyabban (fileról, filera), akkor látni fogod, hogy hol és miért.