Sziasztok!

A napokban futottam bele egy érdekes jelenségbe, talán valaki tudja az okát.

Egy Linux partició klónozása (fájlonkénti másolás) után az új merevlemezre is telepíteni akartam a grubot (előtte nem volt).

Mivel az új merevlemezen -mely a partíciókat, méreteket tekintve azonos a régivel- a /boot könyvtárban ott volt minden úgy gondoltam, hogy elég az MBR-t lemásolni és felírni, de nem. A grub-install kellett, hogy végre megjelenjen a boot menu.

Eddig úgy tudtam, hogy a grub az MBR-ben (vagy BR) elhelyezett kicsiny kóddal indulva a (jelen esetben) a linuxos partíció /boot/grub/stage* fájljait felhasználva tölti be az oprendszert.

A kicsiny (512 byteos) kód lenne értelmezésem szerint az, amit simán dd-vel lehet menteni a régi merevlemezről és visszaírni az újra. (A http://wiki.hup.hu/index.php/GRUB leírás „Előfordulhat az a kellemetlen helyzet, hogy a Windows boot managerét felülírod a Grubbal. ” rész is ebben erősít meg).

De akkor miért van különbség a dd-s és a grub-installos megoldásban?