Kedves Dávid!

Kedves Dávid!

Elnézésedet kérem a legutóbbi hozzászólásom stílusáért, nem a személyeskedés volt a célom. Csupán rendkívüli módon felbosszantott a szerintem nagyon pontatlan hozzászólásod a GPL-es témához, ami – hadd nem mondjam el miért – érzékenyen érint. Szerintem nagyon fontos, hogy sokan megértsék mi a GPL, mit enged meg, és mit nem. Ha nem is a legegyszerübben megfogalmazva, de mindenképpen nem félreérthetõ módon.

gabaman

„A másolás, az eladás, a terjesztés, stb. nem érdekel”

A GPL a szerzõ(k) jogállását, és a fenti 3 dolgot, és a felhasználási szabályokat írja le. Az utóbbiról lényegében csak az a szabály, hogy szabadon fel lehet használni, amibe beletartozik az adott (GPL-es) szoftverrel létrehozott termék(ek) értékesítése is. Tehát pl. a GIMP-pet használhatod egy kereskedelmi tevékegységet folytató cégnél, és az elkészített képekért pénzt lehet kérni. A ki? és a hol? kérdésekre a válasz: bárki, bárhol. Természetesen ez csak a jogi oldalról és a GPL szemszögébõl igaz. Néhány cég kiköti, hogy csak az általa meghatározott szoftvereket lehet használni. A mire? kérdésre a válasz: a fenti három esetet kivéve szinte mármire használhatod (persze nem illik dicsekedni, hogy „én írtam”, stb…).

Ha kimegy a rendörség, és egy konkrét szoftver licenszérõl kezdenek érdeklõdni, akkor meg kell nekik mutatni a program forráskódját ahol minden egyes fájlban szerepel a jogállás, illetve mellékelve van a(z) (L)GPL teljes szövege. Ezért fontos, hogy minden disztribben szerepeljen minden GPL-es és LGPL-es szoftver forráskódja.

„Ezek szerint az összes szoftvert (értsd alkalmazást) jogtisztán használhatok, akár üzleti célokra is.”

Nagyjából igaz, az uhu jelenlegi változatára teljesen. Természetesen nem jelenti azt, hogy linux alá nem lehet jogvédett, kereskedelmi szoftvert telepíteni. Sõt, léteznek olyan szoftverek, amelyek használata csak magán felhasználásra díjmentesek, az üzletiért fizetni kell. Persze ezek a szoftverek nem részei az uhu 1.0-nak.

„ezen az egy CD-n rajta van a forráskód is?”

Nincsenek rajta. Ha jól tudom, majd a végleges 1.0-hoz lesz cd formában mellékelve.

„Tehát ha nincs forráskód, akkor nem is lehet bizonyítani, hogy GPL-rõl van szó?”

A lefordított programokhoz nem mindíg van mellékelve a GPL teljes szövege, ami nékül meg nem érvényes a GPL-re történõ hivatkozás. Ha CD-n nincs meg a forráskód, akkor a netrõl még le lehet tölteni. Csak hát ha éppen nincsen net, a rendõr bácsik meg esetleg morcosak, akkor elvihetik a gép(ek)et, és megindíthatnak egy eljárást. Visszacsinálni meg macerás – tudod, a bürokrácia… A cégeknél ilyen ellenõrzések elõfordulhatnak. Jobb megelõzni, pár CD nem kerül sokba.

„Megszokhattuk, hogy a Windowsos világban minden valamirevaló alkalmazást védenek (sw/hw) az illegális használattól. Ez igaz a linuxban is?”

Természetesen. Ha alapvetõen ingyen használhatod a linuxot, az még nem jelenti azt, hogy nem léteznek több milliós szoftverek linux alá. Most már nagyon sok profi szoftver van linux alatt, azokat ugyanúgy védeni kell.

„A kisordog azert bennem van: A rendorok nem okozhatnak nagyobb kart intezkedesukkel, mint a buncselekmeny (szoftverlopas) velt karerteke.”

Fatális tévedés!!! Természetesen közvetlenül nem okozhatbak ilyen esetben kárt, de közvetetten szélsõséges esetben alár több milliárdos (!!!) kárt okozhatnak a lefoglalások. Gondolj csak bele! A a gépek és a szoftverek költsége adott, és ki lehet forintra számolni. De hogyan számolod ki a számítógépeken tárolt információk értékét? Rásdásul nincs is abszolút értlemben vett értékük. Egy példa, hogy világos legyen: illegális szoftverhasználat miatt bizonyítékként lefoglalhatnak olyan számítógépet, amelyen dátumok, szerzõdések, vázlatok, tanulmányok találhatóak, emiatt egy tárgyaláson többmilliárdos üzlet esik kútba. Ilyenkor mi van? Erre nem lehet csak úgy legyinteni. Ez nem paranoia, mert cégek mehetnek (mentek már) csõdbe ilyen okok miatt.