Pontosan erre gondoltam én is Gaba!
Valóban okoztak és okozni fognak, de törvény szerint nem tehetik/tehetnék. Mivel néhány esetben ez igen jól biíunyitható, nem is nagyon teszik. Rossz példa (mert minden példa az): syámlázás elõtt áll egy munka. Minden, még a teljesitésigazolás is megvan hozzá. Ekkor betoppannak és összepakolnak. Ha ez nálam történik, akkor ez egyenlõ a káosszal, mert nekem minden a gépen van (azért, mert igy könnyebb a céget vezetni, stb.). A kár megfogható, hiszen adott a számla összege, a késedelmi kamat megint ismert. Amennyivel késõb tudok számlázni, annyi a késedelmi kamat. Ha a számla összege milliós nagyságrendû és a talált illegális alkalmazás pl. 10.000 Ft…. Nem beszélve arról, hogy teljesités után tárgyhóban, de legkésõbb 30 napon belül köteles vagyok számlázni, mert adótörvényt sértek…

Az a helyzet hogy mindenki fél a szoftver rendõrség megjelenéásétõl…
A probléma a cégünknél is felmerült, és én bajban vagyok mert nem tudom hogy használhatom továbra is a Mandrake linuxomat vagy sem…
Ha tudtok segíteni ebben a kérdésben az jó lenne…  

Viszakanyarodva az eredeti kérdésre, megpróbálok válaszolni (bár szintén keveset tudok….)
Alap: Azt használhatod ingyen, aminek a licensze megengedi, hogy ingyen használd.
Azt másolhatod ingyen és külön engedély nélkül, aminek a licensze ezt megengedi.
A GPL licensz ezeket megengedi. 🙂
Ha egyik-másik program nem GPL licenszelésû, akkor el kell olvasni a licenszfeltételeket, és eldöntened, hogy akkor most használhatod-e ingyen vagy nem.

A linux-disztrib-ek általában GPL-es licenszelésû programok csoportja (mint a GNU projekt részei), de elõfordulhatnak köztük nem ingyens programok is:
Pl. SuSE 6.1-ben van DB2 personal edition, Applixware office.
Ennek a licensze nem ingyenes céges felhasználás esetén, de a disztribben „pay” címszó alatt el is voltak különítve.
A Linux-kernel, az alapvetõ programok ( lilo, fdisk és hasonlók), valamint egy-két nagyobb program (apache, openoffice, stb.) ingyenesek. Ha használsz más „nagyobb” programokat , akkor annak nézd meg a licenszét. Ha GPL, akkor jó, ha nem GPL, akkor olvasd el, abból megtudod, hogy céges/magán felhasználásra mik a feltételek.

Sajna Mandrake-hez nem értek, de azért remélem segítettem. Nem folytam bele a GPL-be, a továbbfejlesztés és másolás feltételeibe, da úgy gondolom nem is arra vagy kiváncsi.

Viszakanyarodva az eredeti kérdésre, megpróbálok válaszolni (bár szintén keveset tudok….)

Nem akarok gonosz lenni, de nem mehetek el mellette. Ha bizonytalan és hiányos, esetleg – nem szándékosan – félrevezetõ válaszokat adsz, akkor abból nem lehet minden oldalról védett információkat kinyerni. Altalában nem lenne baj, csak jogi dolgoknál vki megütheti a bokáját.

Ha egyik-másik program nem GPL licenszelésû, akkor el kell olvasni a licenszfeltételeket, és eldöntened, hogy akkor most használhatod-e ingyen vagy nem.

Természetesen ott tartunk, hogy mindenki megérti Magyarországon az angol jogi nyelvet. Vagy mégsem??? 🙁

A rendõrséget be lehet perelni a kártérítésértt? Esetleg a BSA-t, mint felbújtót?

Lehet perelni a rendörséget és a BSA-t is, de ha nem lehet minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy szándékosan (pl. bosszúból) vagy rosszhiszemûen (kollektív bûnösség) jártak el, akkor szinte reménytelen a dolog.

Csak két megjegyzés:
1. A Stardivisionnál sehogyan sem gondolkodnak, amióta (vagy 2-3 éve) felvásárolta õket a SUN! Szóval a SUN döntött úgy, hogy a StarOffice a 6.0-ás verziótól kezdve ismét pénzért kerül forgalomba. Mondjuk az MS-Office árának még így is a csak a töredékét kérik el érte.
2. Lehet supportot vásárolni GPL-es szoftverhez is, vannak magyarországon is cégek akik ezzel foglalkoznak, példáúl a Linux Support Center http://www.lsc.hu/. Velük lehet szerzõdést kötni, számon lehet rajtuk kérni a teljesítést.

A StarOffice 6.0 nettó: 21800 Ft, brutto: 27250 Ft.
Forrás: http://www.staroffice.hu
Nálunk nem azért nem megy példáúl az OpenOffice.org, mert a vezetõségnek nem kell az ingyen szoftver, sõt nagyon is tetszett nekik, hogy nem kellene érte fizetni.
A nagy probléma ott van, hogy a dolgozók akik dolgoznak (dolgoznának) vele — fõleg a hölgyek–, az elsõ pillanatban sipítoznak, hogy”Jajj eben nem is oda kell kattintani, ha ezt vagy azt akarok és még az ikonja is más! Meg miért nem úgy néz ki ez is?”
Próbából feltettem néhány gépre és persze megnyitották vele az agyonformázott Word meg Excell doksikat és persze, hogy nem volt jó a formázás.
Hiába magyaráztam, ha mindenki csak ezzel dolgozik, akkor ez a probléma nem jön többet elõ. MS-Office elég egy gépre amin a külsõ helyrõl származó doksikat fogadják.
Nem és nem…
Pedig szerinetm kb. egy hónapig lenne szokatlan.