- This topic has 20 hozzászólás, 9 résztvevő, and was last updated 17 years, 10 months telt el by
.
-
Bejegyzés
-
Lényegesen nagyobb, és lényegesen könnyebb töltéssel felruházni, mint egy e-t, aminek alapvetően van negatív töltése, sőt, még a helyzetét is csak közelítő értékkel tudjuk megadni.
Lényegesen nagyobb, és lényegesen könnyebb töltéssel felruházni, mint egy e-t, aminek alapvetően van negatív töltése, sőt, még a helyzetét is csak közelítő értékkel tudjuk megadni.
Mi van már a biológiai adattárolással? Sejt alapúan. Savas – lúgos – semleges. 2 – 1 – 0. Ha jól számolom ez 3 bit. ;D
Mi van már a biológiai adattárolással? Sejt alapúan. Savas – lúgos – semleges. 2 – 1 – 0. Ha jól számolom ez 3 bit. ;D
Vladi wrote:Mi van már a biológiai adattárolással? Sejt alapúan. Savas – lúgos – semleges. 2 – 1 – 0. Ha jól számolom ez 3 bit. ;DNem. Ez csak három állapot.
Vladi wrote:Mi van már a biológiai adattárolással? Sejt alapúan. Savas – lúgos – semleges. 2 – 1 – 0. Ha jól számolom ez 3 bit. ;DNem. Ez csak három állapot.
kayapo wrote:„Legfeljebb száz évet adok neki, hogy egy atomban lévő neutronokat” Miért jobb az mint az elektron???
Bár gondolom, te a subatomi részekre gondolsz 😉Az is az…
Wait wrote:Lényegesen nagyobb, és lényegesen könnyebb töltéssel felruházni, mint egy e-t, aminek alapvetően van negatív töltése, sőt, még a helyzetét is csak közelítő értékkel tudjuk megadni.(Amire te gondolsz az a „Heisenberg-féle határozatlansági reláció”… és nem teljesen erről szól.)
Amúgy egy elemi részecskének vagy van töltése, vagy nincs… ha már van, akkor másnak hívják. (Lásd proton, neutron, ?-bozon,…)
És az elektron elég kicsi… és nem kell, hogy „megváltozzon” a töltése, azaz mássá alakuljon… elég, ha van, vagy nincs. A hordozó lehet, akár egy atom is.kayapo wrote:„Legfeljebb száz évet adok neki, hogy egy atomban lévő neutronokat” Miért jobb az mint az elektron???
Bár gondolom, te a subatomi részekre gondolsz 😉Az is az…
Wait wrote:Lényegesen nagyobb, és lényegesen könnyebb töltéssel felruházni, mint egy e-t, aminek alapvetően van negatív töltése, sőt, még a helyzetét is csak közelítő értékkel tudjuk megadni.(Amire te gondolsz az a „Heisenberg-féle határozatlansági reláció”… és nem teljesen erről szól.)
Amúgy egy elemi részecskének vagy van töltése, vagy nincs… ha már van, akkor másnak hívják. (Lásd proton, neutron, ?-bozon,…)
És az elektron elég kicsi… és nem kell, hogy „megváltozzon” a töltése, azaz mássá alakuljon… elég, ha van, vagy nincs. A hordozó lehet, akár egy atom is.
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz