xcut:

Sajnálatos. Viszont magát a népmûvészetet nem „jellemzi” egy(sok) szánalmas kiállítás, még a te értékrended szerint sem kéne.
Kissé elhamarkodott dolog következtetést levonni pl. a népzenérõl is. Itthon van nálam pár száz cd, archiv gyüjtések, parasztok zenélnek rajta 1953-tól napjainkig. van benne olyan, ami még az én értékrendem szerint is hallgathatatlan, de van ennek az ellenkezõje is. Viszont ezzek a zenék/táncok/eszközök megítéltettek azáltal, hogy funkciójukat betöltötték a saját környezetükben. Ebbõl kiragadva egy kis szeletet nem lehet objektív véleményt alkotni, legfeljebb olyat, hogy a „népzene? az szar…”

bocs kicsit hosszú lett…

hát lehet, h vannak jók… de én még nem láttam/hallottam olyan magyar népmûvészeti alkotást, ami megfogott volna… sõt, olyat se, amit én a „mûvészi alkotás” kategóriába sorolnék…
de lehet, h a hiba az én értékrendemben van…
[align=right][snapback]94910[/snapback][/align]

Ha a mûvészetet az „egyszemélyes mûvészet” (most találtam ki) felõl közelíted meg, akkor igen, bár nem hiba, legfeljebb szemléletbeli különbség. A népmûvészet soha nem önös. Igazából nem tudok hirtelen olyan helyzetet mondani, amikor egy „népmûvészeti tárgy”-nak ne lenne funkciója. Innen kezdve a szó mûalkotás értelmében beszélni róluk felesleges, hisz nem azok, sõt nem is akarnak azok lenni… népmûvészeti festmény pl. nincs…

Hmm..népzene, népmûvészet, stb:
Szerintem egy néptáncban/népzenében/népi motívumú akármiben mást kell keresni…lehet, hogy nem annyira szép, jó..néha elcsúszott valami..de nem erre kell figyelni, hanem arra, hogy ezek a dolgok hogyan, mikor és milyen körülmények köz jönnek létre. Segítenek megérteni a történelmi korokat (még ha csak pár száz évrõl is van szó a magyar kultúra esetén), illetve megismerhetjük, hogy hogyan éltek az akkori emberek.

Meg olyan varázslatos…vannak direkt ilyen szobák/házak/kastélyok, amik úgy vannak berendezve, mint anno a Y. században, és amikor egy ilyenbe belépek, olyan varázslatos, érdekes, fura.
Szerintem ezt kell nézni, nem pedig az énekórán megtanult dalokat, mert azokat, meg az egész énekórát én is a hátam közepére kívánom, fõként azért, mert az énektanárom kissé..khmm elvakult. Persze lehet, h ez máshol nem így van.

No, szóval egy szó mint száz: nem az iskolában tanult dolgokat kell alapul venni, mert az iskola valahogy mindig a tökéletesen unalmas oldalát fogja meg mindennek.

Tassadar:

„

hát lehet, h vannak jók… de én még nem láttam/hallottam olyan magyar népmûvészeti alkotást, ami megfogott volna… sõt, olyat se, amit én a „mûvészi alkotás” kategóriába sorolnék…
de lehet, h a hiba az én értékrendemben van…
[align=right][snapback]94910[/snapback][/align]

Ez sztem tök ízlés kérdése. Ha nem komálod a népzenét, sorry. Annyival kevesebb zene játszik nálad.
Népmûvészeti alkotások terén viszont ne keress olyan dolgokat, mint amiket a legnagyobb mûvészek produkáltak. A népmûvészet remekeit a parasztok saját használatú tárgyaiknak készítették anno, csak ma már lehet kapni souvenir-kosarat, -kalapot, -kulacsot, -bizbaszt ha pl. Korondon jár vki Erdélyben, meg bucsukban.
Van akit megfognak a népi cuccok, a kopott bot, amibe télen belevéste a vénember a kedvenc „non-figurativ”-jait 🙂 , meg minden régi tágy. Ezek általában a néprajzos arcok, múzeológusok.
A népmûvészet opcionális dolog. Ha érdekel keresed, ha nem, nem. A gond ott van, hogy többen a szemed elé tesznek népi giccseket, és ezek alapján ‘kell’ ítélned.
Csodákat nem kell remélni a parasztok kezei közül kikerülõ dolgokon.