az elsõ merevlemezedrõl bootolsz. ezen a kábelen van még egy lemez, ahová menne a másolat.

terminál -> su -> cat /dev/hda > /dev/hdb
és vársz türelmesen. ha majd vissza kell állítani, akkor bebootolsz egy live-lemezrõl (pl slax) és ott meg azt mondod h cat /dev/hdb > /dev/hda

ennél egyszerûbben nem lehet. ha csilivili megoldás kell, akkor a partimage programra keress rá, de én az elõzõ megoldást javaslom – elég régen csinálok így hdd tükröket / mentéseket
[align=right][snapback]128488[/snapback][/align]

Az én kérdéseim:
Kell a live cd? A 2 HDD felcserélésével nem lehet azonnal indítani a rendszert?
Mi a különbség a dd és a cat között? Ahogy elnézem, mindkettõ másolja a teljes partíciót..
Ha mondjuk cat-al hetente csinálok egy tükröt, s utána egy-egy könyvtárról még csinálok naponta tar biztonsági másolatot is az elsõ hdd-re, akkor ezt át tudom tenni-másolni a hdb-re, vagy csak a heti cat során tudom átpakolni?

Nálam a cél egy mûködõ rendszer legegyszerûbb, leggyorsabb mentése/hiba eseti helyreállítása a cél, 2 hdd-vel, hardveres raid nélkül.

A partimage nem jön be, mert le kell választani a partíciót. A dd sokáig tart, de ha megéri, akkor miért ne. Az rsyncet nem ismerem, s még nem is találtam még róla magyar leírást (angolból pedig még nem vagyok mesterszinten :().
Ha nagyon lámák a kérdéseim, akkor sorry..
Eddig ghostot használtam, de a 2001-es vmiért nem boldogult a linux partíciókkal, valamint ahoz is le kell állítanom a gépet..

„A dd egy file-t hoz létre, mérete a partíción levõ adatok méretével egyezik meg (filerendszerestül), a cat-tel egy ugyanakkora méretû partícióra van lehetõséged átirányítani minden egyes bitet.”

Nos nem egészen a cat szabványos bemenetrõl fûz össze adatokat és ír ki egy szabványos kimenetre. (Nyilván egy file esetén azt az egyet „fûzi össze” :))
A szabványos i/o lehet file vagy stdo/i… mittudoménmég mi. (itt fontos megjegyezni, hogy az elsõ bytetól az utolsóig)

A dd konvertál és másol és csak file-t. Meg lehet határozni, hogy hány darab byte-ot másoljon, és hogyan konvertáljon, ha konvetálni kell. (Linux alatt, persze, mint file érhetõ el egy partíció, vagy akár egy egész merevlemez. Tehát pl. létre lehet hozni egy nagyobb merevlemezen egy kisebb virtuális merevlemezt, mely teljesen úgy fog viselkedni, mint az eredeti pl. emu-val butulni lehet róla, meg ilyesmi…)

„Mi a különbség a dd és a cat között?”
Egyébként
# man cat
# man dd
és akkor nem kérdeztek fölöslegesen…

„Az rsync-el tucc hálózatban is másolni, hisz erre találták ki!”
Igazából az az igazi elõnye, hogy ami már (ugynúgy) létezik, azt nem írja fölül… tehát egy folyamatoson változó adat frekventált háttérmentése esetén ezt ajánlatos használni, de ha nincs semmi alap, hanem egy komplett merevlemezt kell másolni, akkor nem biztos, hogy ez a legjobb.

A cat müxik, nem rossz, megcsinálja a partíciókat.. Viszont nem próbáltam még vele – amiért nem próbáltam: mert jelenleg a mentés lemez kisebb, így csak látom az fdiskben, hogy amit lehetett, megtette – napi szinten szinkronizálni, ezt elvileg sima mount-al meg tudom csinálni?
De ez egy érdekes kérdést is felvet, mi van akkor, ha nincs semmi baja az eredeti lemeznek, csak egyszerûen nagyobbra akarom cserélni? A cat visszaállításnál megcsinálja az eredeti partíció méretet, utána resizefs adatvesztés, komolyabb szívás nélkül? Szóval, hm..

Amit most próbáltam:
Adott helyzet: 1. lemez, 40 GB: hda1 swap, hda2 root, hda3 home, hda4 var.
2. lemez, 8 GB: hdb egy kisebb winyó, tele hellyel, hdb1 swap, hdb2 a többi.

Próbaképpen cp -R /* /mnt/mentes -t próbáltam.

Utána átírtam a hda-n lévõ grubot (tehát még nem cseréltem meg a 2 hdd-t), hogy a hdb-n keresse bootnál után a kernelt és a root-ot. Mûködött is, ám ugye a hda-ról bemountolta az fstabban szereplõ hdax partíciókat, hiába volt már az adat elvileg egy az egyben a hdb2-n.
Na mondom, ez így nem lesz jó.

Nem tudom, de én a cat-ot írtam, ami szemlátomást megcsinálta a partíciókat..

Az rsync-et próbálgattam:

mount /dev/hdb2 /mnt/mentes
rsync -av –exclude=fstab –exclude=/mnt/mentes –delete / /mnt/mentes
umount /dev/hdb2

fstab-ból (mert elõször átmásoltam) felesleges sorok (hda3, hda4) kiszed. Két hdd megcserél, 3.0r5 NonUS CD1 be, rescbf24 root=/dev/hda2. Boot lefut, majd grub-install /dev/hda és már müxik is az új hdd, ahogy látom, méretbeli megkötés nélkül, tehát a késõbbiekben tudok nagyobb hdd-t tenni remélhetõleg különösebb erõfeszítés elkerülése mellett..
Ennek örülök ám… 🙂

Amit viszont nem tudok, nem találtam sehol: hogy tudom felsorolni az exclude-okat? Gondolok arra, hogy ne kelljen egy halom „–exclude=/tmp –exclude=fstab”-ot írni, hanem pl: –exclude=’/tmp,fstab, /amaz’?