Érdekes téma. 🙂

Ezt már én is felfedeztem. Mármint, hogy manapság mintha hiányozna a kraetivitás a játékokból. Ma már inkább a látvány, a hanghatások dominálnak. Amihez persze kell az izomgép, a legújabb videokártya stb. Túlságosan biznisz lett a dolog. 🙁 Nyomják ki a rengeteg játékot, aminek a többsége japán gyerekeknek készül, akik epilepsziásak lesznek tőle. 🙁

Nemrég beszélgettem is erről egyik barátommal. Ő azt mondta, hogy most erre billent a mérleg, de valószínűleg vissza fog térni a kreativitás a játékokba.

De azért nem kell siratni ezt az „elfelejtett” múltat! Ma is készülnek kiváló játékok, csak nem biztos, hogy a negy kiadóknál kell keresni őket. 😉
Szerintem mostanában inkább a moddolás lett a divat. A legjobb dolgok – szerintem – a modder csapatoktól jönnek.
Bár őszintén szólva egy ideje nem figyelem a játékvilág eseményeit.
[Pl: Doom3 katasztrófa volt az 1-2-höz képest, de csináltak egy modot: In Hell. Na az valami eszméletlen. Inkább Doom3 mint a Doom3 Ez bitosan fut linux alatt, játszottam is vele. Vagy ott van a megszámlálhatatlan Unreal mod.]

Ehez hasonló téma a közösségi játékok kérdése. Ezeknek szerintem nagy jövője van! (Pl: warsow, ut4, Battle for Westnorth, Danger from the deep. stb.) Azért itt is találni jó dolgokat! 😀

Hogy egy kicsit a régi kedvencekről beszéljek:

Panzer General 2. Na ez minden idők …. (Akkora mostanában a remake láz, igazán csinálhatnának ebből is egyet. Rengeteg mod volt ehez is. sóhaj )
(Ehez kötődik életem második leghosszabb egyhuzamban játszott ideje: egyszer 9 órán át nyomtam a gép elhagyása nélkül. ;D Végig is vittem az oroszokkal ennyi idő alatt.)

ID software: had ne soroljam. A srácok hányszor forradalmasították a játékokat. 3-4? ;D

Volt – kb 1000 éve – egy kicsi tv játékgépem. Nem sega vagy ilyesmi, hanem olyan jófajta koreai vacak. A kínai piacon lehetett kapni. ;D Mennyit nyűztük haverral a Tank című játékot. ~ Nem is a játék volt jó, hanem az együtt töltött idő.

Na még egy kis nosztalgia, aztán vissza a jelenbe:

Kalandjáték? Akkor: Sanitarium Na ennek igazán sötét, borongós hangulata van. Od@b@sz, a szó jó értelmégen. Mint egy nagyon kemény lelki triller. Fogalmam sincs futna -e linuxon. Tanán wine-vel. Ezt csak javasolni tudom mindenkinek. 1998-as, de 3 cd-n jelent meg. Átvezető videókkal meg mindennel. Gondolhatjátok. 🙂

Most – ami nagyon megfogott – az a S.T.A.L.K.E.R. Nagyon nagy játék, még így is, hogy lényegében még nem fejlődött ki. Lehet sose fog igazán. 🙁
Na ebben látom azt, hogy van benne fantázia, kreativitás. Meg azt, hogy mertek elszakadni a nyugati játékkészítéstől, és egy igazán kelet európai témát keltettek életre.
Sajna remény sincs linuxos portra.

Hirtelen ennyi. Még fecsegek, ha eszembe jut valami. 😀

Igen, ez a nem tudom hányeer FPS… És egyiknek sincs hangulata. Épp most próbálgattam linuxra néhányat – de azt hiszem, a WolfET volt az utolsó, ami igazán jó lett.

Amúgy örök kedenc: Neverhood!:)

De ha már itt tartunk, szerintem a Gnome/KDe játékok között is vannak örök darabok – amik persze enm feltétlenül PC-hez kötöttek: Lagno, Színcserélő.:) Nincs is jobb telepítés közben a haverral szellemi vetélkedni.:D

Volt – kb 1000 éve – egy kicsi tv játékgépem. Nem sega vagy ilyesmi, hanem olyan jófajta koreai vacak. A kínai piacon lehetett kapni. Grin Mennyit nyűztük haverral a Tank című játékot. ~ Nem is a játék volt jó, hanem az együtt töltött idő.

Amit lentebb NES-nek említettem, azt értheted ugyanennek. (A mókás az volt, hogy sega formája volt, de mentek rajt a nintendo játékok is.) 🙂 Lokál piacon lehetett venni kb. 2000 FT-ért, és ilyen sárga „”kazetták”” kellettek bele.

A Tankra is emlékszem, felülnézeti játék, volt benn minden; powerup-ok, pályaszerkesztő, „szintlépés”, multi :). Egyszer nekiálltam pascalban egy remake-nek, de a mov  ax,13h megszakítással (jól emlékszem? Soha nem voltam asm guru :)) létrehozott 320×200*256-os grafika már akkor is elavultnak számított (akkortájt jött ki az xp), máshoz meg nemigazán értettem. Lehet nekiállok egy SDL verziónak, megjött hozzá a kedvem :).

(A Tank zenéje is örökre az emlékezetembe ívódott: tütütü tütütü, tütütü tütütű, tütü tütütü, tű tütüdütűűű 🙂 [bocs, kezd a fejembe szállni az olcsó sör :D])

Tank az remek, azzal én is játszottam.:D családi összejövetelek középpontja volt, mikor apuka is beszállt.:)
Meg még egy órákig eltökölős, idegeskedős-megkönnyebülős holott zseniálisan egyszerű, mondhatni primitív játék: a Bridge Builder.

Én C64-en kezdtem. Már nem nagyon emlékszem mert régen volt, de a spy vs spy játékkal játszottam az tuti, mert nagyon tetszett.
Aztán 99-ben megkaptam az első PC-met. Az első játék amivel nagyon komolyan játszottam az a Jagged Alliance 2 volt, azt többször játékmódban végig toltam. Még nagyon tetszett a HL első része. Aztán nagyon sokat Colinoztunk a 2. résszel, ehhez van egy 0. generációs Force Feedbackes kormányom. Na az tuti volt. Amiket még szeretek az a Rainbow Six sorozat ahol nem csak menni kell és lőni hanem gondolkodni is.