Hosszú évek óta megszoktam hogy újra fordítom a kernelt. Akkor kaptam rá erre a módszerre amikor a Mandrake egyik újabb telepítõkészletét raktam föl és a bcrypt csomagot ismételten csatasorba akartam állítani. A kernel fordítás mindenféle hibaüzenettel leállt. A mandrake-s fiúk elbaltázták az agyonfoltozott kernelt és nem lehetett életre lehelni bele. Nekik valahogyan összejött, de nekem nem. Letöltöttem a lassú modemes kapcsolattal az eredeti kernel forrását és – láss csodát – azt már csont nélkül fordította a gcc. Ebbe már be tudtam illeszteni a bcrypt-et. Egy késõbbi rendszer frissítés után (ugyancsak Mandrake) ismét nem tudtam az õ kernelüket lefordítani, míg a letöltött változatot igen. No ekkor határoztam úgy hogy nem törõdök a gyári kernellel hanem a telepítés után azonnal fordítok egyet. Mellesleg évek során át nem voltak képesek kijavítani a karakteres konzol billentyûkezelési hibáit. A billentyûkódokat mindig le kellett cserélni egy általam „összeollózott” példányra ami rendesen mûködött. A Mandriva 10.2-t már nem akartam kipróbálni mert olvastam hogy a telepítõ belefagy a grafikus rendszer fölélesztésébe. Ebbõl már nem kértem, mivel a Debian-nal csöppet sem rokonszenvezek a Fedora mellett döntöttem. Itt is akadtak meglepetések, de valahogy csak túljutok rajtuk.