😛 😉

Most jut eszembe az egyik gyári kubuntu cd-m hibás. Rendeltem egyet erre kaptam 3-at, két 32bitest és egy 64est. Az egyik 32-es hibás állítólag, nem találta rajta a grub-ot a telepítő. Ilyen ez a pop szakma 🙂

A szürkebarátról én rögtön erre aszociáltam 🙂 :
„…Végül a BADACSONYI és a SZENTGYÖRGYHEGYI. Mind a kettő hímbor, éspedig minden fajtájában az. A férfilény minden árnyalata megvan benne, az önmagában gyönyörködő Nárcisszusztól az aszkétáig, és a királyi előkelőségtől a bohémségig. Nagy szó. Mert mind-egyik hegy egész kozmosz. Valamennyi fajta megterem itt, a rajnai és olasz rizlingtől kezdve az aszúkig. A nagy híres fajták a szürkebarát és a kéknyelű. A BADACSONYI és a SZENT-GYÖRGYHEGYI között levő különbségről, majd ha az egyetemen a bortudományi tanszékre kineveznek, egy fél évig fogok előadni. Ez az iskolapéldája annak, hogy két nagy bor miben tud egymáshoz hasonlítani és miben tud különbözni. A BADACSONYI olyan, mint a világhírű művész, a SZENTGYÖRGYHEGYI olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki, és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek. Mind a kettőben megvan a nagyság, de az egyiket olimpiai, a másikat kínai, tao nagyságnak nevezném. különös, hogy mennyire nem tudok a kettő között választani. Már – már döntöttem a SZENTGYÖRGYHEGYI mellett, de mikor megittam egy pohár badacsonyi rizlinget, melléje álltam; aztán esküdtem a BADACSONYI-ra, de csak addig, amíg SZENT-GYÖRGYHEGYI-hez nem jutottam. Végül is mi akadályozhat meg abban, hogy görög is legyek, meg kínai is?…”
idézet Hamvas Béla: A bor filozófiája c. művéből
Minden borivónak ajánlom! Alapmű!Itt(is) elérhető.
Most, hogy az idézet miatt előkerestem, lehet megint elolvasom néhány pohár bor mellett. 😀

Szürkebarát (Rulander, Pino Gris, Auvergnat gris, Elzászban Tokay d’Alsace)
Francia származású, sok országban termesztik.
Közepes termőképességű. Fürtje, bogyói kicsinyek. Középérésű, kissé rothad. Mustjának cukortartalma igen nagy, savtartalma közepes. Bora extraktban gazdag, illatos. zamatos.
Badacsony
  Nevezetes magyar borvidék a Balaton északi partján. Területe kb. 2500 ha. néhány különleges szépségű vulkanikus tanúhegy, a névadó Badacsony, a Szent György-hegy, a szigligeti hegy, a Gulács, a Csobánc lejtőin termelik a kiváló badacsonyi borokat. Legjellegzetesebb szőlőfajta az Olasz rizling, leghíresebb a Szürkebarát. Emellett még Rizlingszilvánit, Traminit, Budai zöldet, Zöld szilvánit termesztenek. a híres kéknyelű szőlőfajta csak mutatóban található.
Szekszárd
  Talán már a kelták is termesztettek szőlőt a Szekszárd környéki dombok különleges mikroklímájú völgyeiben időszámításunk kezdete előtt. Valamikor a Kadarka volt, újabban a Kékfrankos, a Cabernet és a Merlot a vidék jellemző szőlőfajtája. Kétségkívül igaz a régi mondás:”Szekszárdi bikavér,aki issza, hóttig él!” Fontosabb fehér fajták az Olasz rizling és a Chardonnay.
Tokaj? A  Botrytis cinerea (Sclerotinia fuckeliana) már nem is számít? 🙂 Vagy ott van még Somló. Az itt termett borokat a nászéjszakák borának nevezték, remélve, hogy fogyasztása fiúgyermek születését segíti elő.
Megjegyzem, ez ma már kissé férfisovinisztán hangzik. 🙂
Dr. Török Sándor: Borászok új zsebkönyve alapján.