Lehetek én is gonosz? 😀

(Az az 1500 egy kicsit kerekített, de mindegy.) Ilyen alapon el lehet menni a sztyeppére is… (és sorolhatnám a határ viszályokat)
Sőt jobbat mondok! Az egész „föld” visszamehet Afrikába.
Alig több, mint ezer éve mi irtottuk az őslakosokat és foglaltuk el az országukat kérdés nélkül… ne most akkor mi van?

Szóval ebből nem lehet kiindulni… de be lehet háborúzni, pénzzel venni területeket stb., hogy majd a jövőben megint úgy legyen… de addig nem úgy van. (Pont ilyenekből indultunk ki és kisebb lett az ország… ezt tartsd azért szem előtt.)

Jó, persze mondhatjuk, hogy kit érdekel 80 év, de ez Magyarország 80 éves fennállására is igaz, sőt az 1500 évre is, ami egy szemvillanás az ember történetében.
Akát tetszik, akár nem Magyarország is volt 80 éves, voltak elnyomott kisebbségek, csatolt területek stb.

És igen, kell az egészséges nacionalizmus, de nem erről kell, hogy szóljon, hanem arról, hogy a mindenkori lehetőségeknek megfelelően összefogjuk és tegyünk valamit… ez azonban ezer éve nem fordult elő. A magyarok folyton nyírták egymást, marakodtak a koncért, feljelentették egymást (most is egyébként), az ország folyamatosan kiskirályok és rokonok zsákmányterülete volt (most is). Most pl. nyújthatnánk egységes képet, demonstrálhatnánk erőt, kihasználhatnánk az Uniót… többek között a magyar kisebbségek helyzetének javítására, de ez sem valósul meg, helyette az a hír járja, hogy rasszizmus van.
Annó szinte egy emberként „lettünk” németek, oroszok, amikor az amcsik jöttek, akkor amcsik… mennyivel jobb volt az a koleszterin-mentes amcsi gázolaj, mint az orosz. (Érdemes elolvasni, megnézni olyan műveket, mint a Rokonok, Veréb is madár… az alap mondanivalójuk ma is aktuális.)
Egy rohadt magyar feliratot nem látsz már lassan… minden német, meg angol stb., ami éppen. Itthon Kassa úgy van kiírva, hogy Kosice, Wien meg úgy, hogy Bécs… na, akkor?
Nem ezeken kéne változtatni… amin lehet, meg kellene.
Nekem vegyes érzéseim vannak a magyarsággal kapcsolatban… azon sírunk, merengünk, amin nem lehet változtatni, amin, meg lehetne (persze összefogással), azt meg észre sem vesszük…

Szóval Magyarország legnagyobb ellenségei a magyarok… Szeretnénk elhitetni – többek között ezekkel a határvitákkal is -, hogy nem így van, de attól még így van. A környező országok napjainkban sokkal jobban tudnak élni a lehetőségeikkel, sokkal jobban tálalják magukat.

Bocs, a nagyrészét nem neked címeztem, csak kikívánkozott. 🙂

A háború: Béke
A szabadság: Szolgaság
A tudatlanság: Erő

Szerk: Meg persze Bradbury is beköszön: Farenheit 451  🙁

Mondjuk abban, hogy nem kell (és nem lehet) mindent megismerni, abban igaza van. Nos, ilyen pl. a busman nyelv… nem biztos, hogy szükséged van rá… persze néha jól jön. :DDD

A tények makacs dolgok a történelemre pont nem mindig jó, mivel az írásos emlékeket (ha vannak) a győztesek, aktuálpolitika stb. írja, mások véleménye nem mindig van jelen. Ezért is kell megfelelő távlatból nézni (pl. a történelmet)… de akkor meg félő, hogy bizonyítékok tűnnek el.

Lássunk példákat:
Kettős, vagy nem kettős honfoglalás volt? Ez azt hiszem mai napig vita tárgya.
Kleopátra öngyilkossága.
Zsidók szerepe Jézus kivégzésében.

Pl. az utóbbi kettő esetén számos érvet fel tudunk sorakoztatni az ellen, amit leírtak… és szinte semmit mellette, de teljes bizonyságot jelent ez? Vagy az, hogy le van írva?
Pont ez a baj, hogy az elméletek „tetszőlegesen” cserélgethetőek, ezért van az, hogy a tudósok ezeket elméleteknek és nem tényeknek, amíg az áltudósok tényeknek nevezik.

No ettől persze a tények, tények és nagyon gyakran még a történelem esetében is ismerjük… bár itt jelenleg pont nem a tényekről, hanem a nézőpontokról beszéltünk.
Pl. tény, hogy Jézus meghalt, de pl. a keresztényeknek az volt a jó, ha elhitetik, hogy a rómaiak a jófiúk (mivel a rómaiak voltak a hatalmon és nekik kellett nyalni), valamint a konkurens zsidók a rossz fiúk. A zsidóknak meg az az érdekük, hogy ezt cáfolják. A rómaiak meg leszarták, hogy ki az a Jézus… egy nem kívánatos személy volt a többi ezer ugyanolyan között.
Ha nem érdekel, hogy Jézus meghalt, akkor nem érdekelnek a nézőpontok, viszont, ha érdekel a halála, akkor nem elég egy elfogult nézőpontot vizsgálni a sok közül. (Persze attól ezek csak elméletek maradnak, de legalább elgondolkoztunk rajta, hogy mi is lehetett… legalábbis azok közül néhányat.)

Lássunk megint egy példát. Volt egy rész, amikor aszem labdákat röptettek. Sokkal nagyobb volt a szórás, mint a különbség, elvitték egy statisztikushoz, ő azt mondta, hogy az eredmények között nem tehető különbség, mire egyértelműen kimondták a frankót. (Még, ha adott esetben igaz is volt, a kísérletük sz@rt nem ért.)
A ninjás epizódban egy ürge elkapott egyszer egy nyilat, mire az öregek kimondták, hogy ez véletlen és lehetetlen, hogy a legendának alapja legyen. (Márpedig ez tipikusan az a véletlen, amitől/ből egy legenda keletkezik.)
A fiatalok viszont ugyanebben a részben hihetőnek minősítették a vízalatti köpőcsöves lövést, amit csak oly módon tudtak kivitelezni (még véletlenül is), hogy legfeljebb vak és süket ellen lehetett volna bevetni.

Tele van következetlenséggel, statisztikailag =0 (ezt már felrótták nekik, mire az volt a válasz, hogy ők nem egy dologból állapítják meg a frankót… hát lehet, hogy nem, de nem tudják mi az a statisztika). Közben ők tudományosak… csak kifelejtik az az aprócska ál-t. (Hozzáteszem, hogy van olyan dolog, amiben korrektek… csak a tudomány nem ilyen!)
De ettől még baromi szórakoztató.