Nem egészen úgy…:

A Fermi-paradoxon azért paradoxon, mert a Fermi-módszerrel válaszolva már itt kéne lenniük.

Van ugye a Fermi-kérdés, ami becsléssel ad megoldást olyan „nehéz” kérdésekre, amikhez pontos adatokat nem ismerünk:

Idézet1:

Számunkra itt most nem csupán az az érdekes, hogy Fermi úgy vélte, az idegeneknek
már meg kellett volna érkezniük, hanem az is, ahogy eközben az
úgynevezett Fermi-kérdések esetében használt módszert alkalmazta, ami arra
szolgál, hogy egy nehéz kérdésre akkor is tudjunk – legalább hozzávetõlegesen
– válaszolni, ha a pontos adatokat nem ismerjük. Ennek a módszernek köszönhetõen
meg lehet például becsülni, hogy hozzávetõleg hány üvegcserép található
egy amerikai elõvárosi kert egy négyzetméternyi pázsitján; hogy mennyit
tud repülni egy légy leszállás nélkül; vagy hogy hány zongorahangoló él Chicagóban.

http://www.setimuhely.hu/anyagok/hajovoakkor_4_1.pdf

Idézet2:

„De hát akkor hol vannak?” – tette fel a kérdést Fermi. A kérdésre a jelenlévő Szilárd így válaszolt: „Itt vannak közöttünk. Kicsit furcsa az angol kiejtésük. Magyaroknak mondják magukat.”

http://www.fokusz.info/index.php?cid=1224723513&sid=1954135936

Olyan általánosságban fogalmaztam (a hosszú magyarázkodás elkerülése végett), hogy szerintem egészen úgy… legfeljebb pontosítottad. De ezen szerintem nem veszünk össze. (Persze eszembe juthatott volna, hogy magyarázkodás helyett bekopipasztázzak ide valamit, de jó ez így már…)

„De hát akkor hol vannak?” – tette fel a kérdést Fermi. A kérdésre a jelenlévő Szilárd így válaszolt: „Itt vannak közöttünk. Kicsit furcsa az angol kiejtésük. Magyaroknak mondják magukat.”

Nem akartam mondani, hogy valószínűleg az atombombával való szórakozás után kikapcsolódásként ezzel szórakoztak, Leóval, Edével meg e többiekkel… gondolom a roswelli eset után, gondolom Új-Mexikóban… No ez azért érdekes, mert szerepel Csikágó az irományban… talán nem véletlenül… bár nyílván nem tudom, hogy hol volt akkor Fermi, de úgy lett volna szép, ha a magyarokkal még Új-Mexikóban.