- This topic has 16 hozzászólás, 6 résztvevő, and was last updated 18 years, 7 months telt el by
.
-
Bejegyzés
-
Nem hinném, hogy gondod lesz vele, de ha egzotikus a hardver, akkor inkább a 32 bitest ajánlanám.
Amúgy attól még nem lesz valaki …., hogy a KDE -t szereti. Legfeljebb attól, ahogy azt használja. 😀
A grafikus felületeket meg azért választották szét, mert így mindenkit az fogad, amit használni szeretne, de ettõl függetlenül nyugodtan feltehetsz utólag Gnome -ot (vagy annak valamely elemét) a Kubuntu -ra, mert a csomagok azonos helyrõl jönnek és az apt-get nem fogja azt mondani, hogy „bocs, ilyen csomag nincs”, ha egyszer van.
2.6 -os kernelforrásból pedig természetesen létezik csomag Kubuntura. „Vicces” lenne, ha nem lenne.
Ha véletlenül nem válik be (mivel saját bevallásod szerint kezdõ vagy) ajánlanám kipróbálásra a Knoppix -ot, a Fedora -t, a SuSe -t, vagy a Mandriva -t is.
Az a legegyszerûbb, ha elõtte a live funkcióval kipróbálod a különbözõ rendszereket és utólag eldöntöd, hogy neked melyik a legmegfelelõbb. (Én így találtam meg magamnak a Knoppix -ot. Egy Debian Sarge mellé persze. 🙂 )Nem tudom mennyire lehet egzotikus az nforce és amd, szerintem semmi extra.
Viszont az Ubuntu-t azért választottam, mert állítólag nagy az összefonódás a Debianal, amit viszont mostmár egy ideje használok, kisebb nagyobb sikerekkel.Béla wrote:Nem tudom mennyire lehet egzotikus az nforce és amd, szerintem semmi extra.
Viszont az Ubuntu-t azért választottam, mert állítólag nagy az összefonódás a Debianal, amit viszont mostmár egy ideje használok, kisebb nagyobb sikerekkel.Ilyen szempontból sokan akadhatnak fenn a rostán, mert Debian alapú disztribekbõl van egy pár (pl. Uhu, Ubuntu és Knoppix is az).
Mondjuk ez is igaz..
Mindenképpen Ubuntu asszem, mert egyszer már volt Uhu és negatív tapasztalatokkal (mondjuk az sem most volt), a Knopix meg még nem volt közelemben (de jó a neve 🙂 ).
Na aszzem akkor itt is tapasztalnom kell a dolgokat.Béla wrote:a Knopix meg még nem volt közelemben (de jó a neve 🙂 ).Jobb lenne a neve, ha hejesen írnád.
Volt nemrég 32 és 64 bites Kubuntu és Ubuntu is a gépemen (Azért múlt idő, mert az a régi harddisk kipurcant). Az Ubuntu-ra is rárakható a KDE, de a gtk-qt progit érdemes hozzá felrakni, hogy a gtk-s programoknak is ugyanazon kinézetük legyen. Még kell némi berhelés (GDM->KDM), ezért egyből a Kubuntut raknám fel, egyébként sokkal gyorsabb mint Susén, amit most használok. Nekem is 64 bites a gépem, de az idők folyamán találtam pár ritka bináris programot, amelyik eleve 32 bites Linuxon megy, és olyat is, amit nem tudok lefordítani 64 bitre. Mondjuk ezekkel átlagember nem találkozik. Nem hiszem, hogy a 64 bites Linux gyorsabb lenne, viszont úgy rémlik olvastam valami problémáról ATI driver esetén, ha 64 bites géped van, de 32 bites a rendszered. A gnome alkalmazások természetesen tökéletesen futnak KDE alatt. Az Nvidiát lehet csomagból is telepíteni, bár asszem magától nem állítja be az xorg.conf-ot, hanem valamelyik konfiguráló parancsot kell indítani hozzá, ami rendesen elcseszi a grafikus felületet, mert a kártyát más BUSID-re teszi. A kernel forrás más néven van mint szokott, talán kernel-image vagy valami ilyesmi.
Ennyit tudtam mondani röviden 🙂Sede, köszi a tapasztalatokat, pont ilyenekre vágytam.
Az nvidia szívás kifejezetten a 64-es verzióra volt érvényes?
Telepítettél nvidia-t a gyáró .bin-es fájljából is?
Végül is a xorg .conf nem egy bonyolult dolog, csak megbírkózom vele, bár ha szerinted semmi különbség a 64-es és 32-es sebessége között akkor nem biztos hogy van értelme küszködni vele igaz?
Ez a BUSID meghaladja a képességeimet, de végül is amíg nem ütközöm ebbe a problámába addig érdektelen is.
Esetleg hauppage tv-kártya tapasztalataid nincsenek?mert ez meg számomra az „asztali” gép miatt lenne érdekes.Béla wrote:Az nvidia szívás kifejezetten a 64-es verzióra volt érvényes?
Telepítettél nvidia-t a gyáró .bin-es fájljából is?
Ez a BUSID meghaladja a képességeimet, de végül is amíg nem ütközöm ebbe a problámába addig érdektelen is.
Esetleg hauppage tv-kártya tapasztalataid nincsenek?mert ez meg számomra az „asztali” gép miatt lenne érdekes.-Az nvidia csomag felrakott egy indítható állományt ami átírja az xorg.confot. Az nvidia driver mellé beállította a BusID paramétert (ha megnézed majd láthatod), de át kellett írni erre: „PCI:1:0:0” mert rossz id-re rakta, de ha törlöd ezt a paramétert, akkor is alapból tökéletesen működik a kártya. Talán ez már a mostani csomagokban javításra került.
-Igen, én gyári .run fájlból szeretem telepíteni, úgy jól megy, de kell hozzá pár dolog, ami alapból nincs, pl kernel forrás meg gcc fordító.
-Nincsenek hauppage tapasztalataim, nekem pixelview tvkártyám van, általában minden új disztrónál utána kell olvasnom, hogy telepíthető, de mindig összesen egy vagy két bejegyzés különböző fájlokba. Végülis a telepítés annyi, hogy meg kell mondani neki milyen tunerem és csipkészletem van, mielőtt eljut odáig, hogy magától TÉVESEN felismerje.Hello!
Ami szerintem „szívás” az általam ismert 64-es op rendszereknél, az az, hogy sok progi csak 32-es környezetben hajlandó futni. 🙁
Így pl. Fedora x64-en fenn van majdnem mindenből egy 64 es és 32 es változat is.
(főleg osztott könyvtárak) van lib és lib64 könyvtár is.
Egyszóval nekem úgy tűnik az egész, mindha nem is egy oprendszerem lenne, hanem minimum 1,5 vagy inkább 2. :rolleyes: 😀
Ebből kifojólag „batár” egy izé. Plusz szerintem sem gyorsabb a hétköznapok során.Az nVidia 64-es dolgait nem ismerem. De azt bizton állíthatom, hogy az ATi egy jókora szívás linuxon. >:(
ATi driverből is van fenn 64es és 32es is.
(remélem az AMD-sek egy kicsit megrugdossák már a fejlesztőit :rolleyes:)
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz