Hali!
Nekem 4.8 és tózse. Ha látogatsz BSD fórumot akkor látod ezt a témát már kitárgyalták. DE …. és ezt nem értem miért, a linux tábor és a BSD tábor között majd akkora a szakadék, mint ………
Tehát jobb ha ezt a témát ezen a fórumon nem feszegeted.
Az más kérdés ,hogy nálam a két linux disztri(mand9.1 és UHU1.0) mellett békésen megfér a FreeBSD 4.8. Mostanában már azt szoktam használni. A másik kettõ közül az egyik a lányomé a másik meg magyar(ez volt régebben az enyém).
Egyébként állítólag a 4.8 gyorsabb mint az 5.0 . Csak nem mindent tud amit az öt.

én ezt el is fogadnám csak egy apróság zavar ezzel kapcsolatban, hogy ha ” nagy vasakra ” van optimalizálva mint az általad említett solaris akkor miért van „i386”, a kernel mellé vésve ????

netán fürtözött 80386-os gépekhez ajánlják?

Na ne értsd félre nem gúnyolodni szeretnék, csak gey debian woody had legyen már baromira gyors egy Ghz feleti x86-os gépen fél giga rammal, és ez bizonyos esetekben
meglepõen lassúnak bizonyul…….ezt a BSD-nél nem tapasztaltam sõõt.

Minden linux guru-tól azt hallottam, hogy hú de gyors stabil, ezer ablakban ezer task fut
szaggatás nélkül stb…..yeeee

na ez az ami nagyon vonzóvá tette számomra a linux-ot a kezdetekben, aztán ez a nagy láz kezdett csökkeni ahogy megmutatta az igazi oldalát a linux.

egy egyszerû példa ” nem csak ez az egy van”:

gép: 1133mhz-es x86-os cpu 512mb sdram a többi nem lényeg, 5 konzolon dolgoztam egyszerre, 1 konzol lynx-es letöltés, 2 konzol mpg123 * &, 3-as konzol mcedit ben conf turkálás,, 4-es konzol C forráskod épp fordul teljes gõzzel és a többi, na a tünetek a következõk:

zene szaggat idõnként 10-20 mp-re elhallgat, a kurzor mire megmozdul eltelik az a bizonyos szent k., a konzolok váltogatására várva kimegyek rágyújtok + kávét fõzök.
Na most ez nem az amirõl ódákat regéltek. Utánna is kérdeztem olyannál aki nálam nagyságrendekkel mélyebben benne van,és a lényeg,hogy a linux rendszermag nem realtime,ezértsem lesz igazi UNIX a büdös életben a torvalds féle os…

pl preciziós feladatokra teljesen alkalmatlan a fent emlitett realtime probléma miatt, ilyen feladat egy szervó-vezérlõ, PLC írányitás stb na ilyen esetekben nem használnék linuxot.

ettõl függetlenül csípem a pingvint! :))))

Mondjuk a Linux is úgy mutatja meg az erejét, ha lefordítod a gépedre! Nem monumetális disztrókból kell következtetést levonni!
Egyébként meg aki real time-ot akar: QNX! 😀

Nem akarom letorni a kedvet uj oprendszerek kiprobalasahoz, de nagyon egyoldaluan
gondolkodsz, amikor fikazod a linux sebesseget (ki tudja milyen erzettol vezerelve):

– minden elismeresem a BSD fejlesztoie (valszeg ok is apait anyait beleadtak a kernel fejlesztesekor), de egy kisebb rendszert nyilvan egyszerubb hatekonyan felepiteni, a merleg masik serpenyojeben viszont ott van (a linuxnal is problemat okozo) csirke hardver illetve szoftvertamogatas. Celszerszamot epiteni konnyu, de altalanos rendszerekkel nehezebb dolgod van.

– a QNX-et kiprobaltam, de en nem tudom miert zengenek rola odakat desktop userek. Lehet, hogy embedded gepekben jol muzsikal, de egy atlagos felhasznalo, vagy egy programozo semmit sem profital a realtime kernelbol. Kivancsi lennek, hogy a fent anyazok, hogy kepzelik el, hogy egy real-time mag megoldast jelent a gondjaikra. En kiprobaltam a QNX-et, es pl. fagyott neha, mp3 szaggatott (az hogy a medialejatszo kavarta a sorrendet mar csak hab a tortan), az NVidia kartyakat pedig csak VESA modban kezeli (vagy meg ugy se -] Geforce 4 Ti). Namost ha az ablak atmeretezese, scrollozasa lassu, amiatt, hogy magas szinten kezeled, akkor sutheted a real-time kernelt. Egyebkent a QNX sem rossz rendszer, de mire tenyleg a Linux helyere lephetne, addigra annak is meglennenek a maga problemai.

Ha meg ez sem nyugtat meg, akkor jo eszben tartani, hogy a 2.6 kernel sorozat mar igazi preemptiv utemezest fog tartalmazni, ami segithet a rossz „erzes” lekuzdeseben. Nehany honapot megeri varni.

Masik kedvenc temam a lassu-gyors disztrib kerdes (ennek sincs sok ertelme). Mibol allhat egy „gyors” disztrib? A kernel es az alkalmazasok optimalizalo forditon athajtott binarisaibol, altalaban ezeket a terjeszteseket kis csapatok fejlesztik, az alkalmazasok atirasahoz valszeg keves a szakember. Na ezzel nyersz 10-15 %-ot maximum (nagyon specialis alkalmazasok es nagyon jol optimalizalo fordito (nem GCC) adott processzorra mondjuk ketszeresere is gyorsithatna, azonban ez elkepesztoen ritka), de veszett problema olyan szoftvert telepiteni, ami nem illeszkedik ebbe a specialis rendszerbe (nem jo csomagformatum, library elteresek, hianyok). Szerintem keves embernek eri meg a csere. Aki ugyanis a mar elterjedt Pentium-ra optimalizalt disztrib fele kacsingat, annak a gepen altalaban gond nelkul megy a Debian, SlackWare, RedHat vagy SuSe (nem biztos, de szerintem az utobbi harom binarisait march=i686 beallitassal forditjak, szoval nem optimalizalatlan 386-os kodot tartalmaznak).

Andrei