Kezdőlap › Fórumok › Vegyes felvágott › Linux vs Desktop kételyek
- This topic has 16 hozzászólás, 14 résztvevő, and was last updated 21 years, 4 months telt el by
CYBERGUY.
-
SzerzőBejegyzés
-
2004-03-02-07:39 #1931207
Akik szapulják a linuxot (vélt vagy valós) hiányosságaiért, azok gondolkodjanak el azon, miért, hogyan született a linux, és miért, hogyan született a windows.
A Unixok mindig is a „komoly” felhasználók, felhasználások „felülete”, op.rendszere (volt is, maradt is). Egyetemek, kutatóintézetek, bankok, biztosítók, továbbá újabban a filmstúdiók is valamilyen Unix rendszeren dolgoztak/dolgoznak. A windows erre a területre nem igazán tudott betörni. (Akármit mondanak is egyes windows fanatikusok).
Nekem pl. sokkal könyebb egy linuxos rendszert „felépíteni” addig a pontig, hogy minden (MINDEN!!) mûködjön rajta (Office, internet, oracle, kylix, cd/dvd-írás, dvd-divx-filmnézés…), mint egy windowsost. Rengeteg olyan Linux disztribúció van, ami „felhasználás-kész”.
Amiket itt egyesek felróttak a Linux hiányosságának, azok kb. olyan problémák, mintha azt kifogásolná valaki, hogy a Boing kormánya mellett miért nincs biciklicsengõ…
A windows sokmindent tud, amire az égegyadta világon SEMMI SZ2004-03-02-08:39 #1931208„Amin még lehet gondolkodni, az az, hogy mivel ingyen fejlesztik a linuxot, ezért nincs profit. A programozóknak sincs”
Az egész nyílt forráskód nem segíti az innovációk létrehozását,megõli a piaci versenyt.
Nincs értelme befektetni egy fejlesztésbe, ha mindenki számára elérhetõvé kell tenni a forrást.Mi értelme éveket (életen?) át tanulni,ha tudom,hogy nem fogok tudni megélni belõle?Szerintem ezt nagyon rosszul látod. Ha valaki komoly eredményt ér el és komoly inputot tesz bele egy opensource projektbe, azt rendkívül erõs referenciaként használhatja a szakmai életében. Biztos vagyok benne, hogy komoly munkaadók figyelnek erre (is).
2004-03-02-08:42 #1931209Hello!
Tassadar:
olvastad mar ezt:http://szabilinux.hu/mialinux/gnukialt_hun.htm
az idevago resz:Néhány könnyen kivédhetõ kifogás a GNU céljait illetõen:
[…]
„Nem fognak-e a programozók éhezni?”Azt válaszolhatnám, hogy senkinek sem kell programozónak
lennie. Sokunk nem tud úgy pénzt keresni, hogy az utcán állva gri-
maszokat vág. De nem is vagyunk rákényszerítve, hogy ezt tegyük,
és éhezzünk. Mi valami mást teszünk.Ez azonban rossz válasz, mert elfogadja a kérdésben rejlõ fel-
tételezést, miszerint szerzõi jog nélkül a programozó egy fillért
sem fognak kapni. Minden vagy semmi, ez a két lehetõség.Annak a valódi oka, hogy a programozók nem fognak éhezni, az
az, hogy meg lehet fizetni õket a programozás okán, de nem ennyire,
mint most.A másolás korlátozása nem az üzlet egyedüli alapja. Ma ez a
legelterjedtebb, mert ez hozza a legtöbb pénzt. Ha ezt megtiltanák,
vagy a vevõk megtagadnák, a szoftver-üzlet más forrásokra alapozód-
na, olyanokra, amelyeket ma még kevésbé használnak. Egy vállalkozás
megszervezésének mindig rengeteg módja van.A programozás az új alapokon valószínûleg nem lesz annyira jól
jövedelmezõ, mint ma. De ez nem érv a változtatás ellen. Azt nem
tartja senki igazságtalannak, hogy a bolti eladók milyen keveset
keresnek. Ha a programozók is ugyanennyit keresnének, az sem volna
igazságtalanság. (Igazából még mindig jóval többet keresnének.)[…]
„A verseny segít abban, hogy a dolgok jobban mûködjenek.”
A verseny egy mintája a futás: azzal, hogy megjutalmazzuk a
gyõztest, arra bátorítunk mindenkit, hogy gyorsabban fusson. Ha a
kapitalizmus valóban így mûködik, jó; de védelmezõi, akik fel-
teszik, hogy mindig így mûködik, tévednek. Ha a futók megfeledkez-
nek a díjról, és csak a gyõzelemre törekszenek, mindegy, hogy mi-
lyen áron, más stratégiákat találhatnak majd, például rátámadnak a
többi futóra. Ha a futók ökölharcba kezdenek, mindannyian késõn ér-
nek célba.A jogvédett és titkos programok az ökölharcot folytató futók
morális megfelelõi. Szomorú ezt mondani, de úgy tûnik, hogy az
egyetlen döntõbíró nem ellenzi a harcot: csupán szabályozza ezt
(„minden tíz méteren legfeljebb egy ütés”). Valójában ki kellene
állítania, és meg kellene büntetnie õket, már csak azért is, hogy
egyáltalán harcolni próbálnak.Valamint meg lasd a linket. Ha meg a nyilt forras nem segiti az innovaciot, ne hasznald. Senki se kenyszerit. 🙂
Viszont, amit a piaci versenyrol irtal, az tobbe-kevesbe igaz. De mi az a piaci verseny? Amit a M$ kepvisel? Azert nem kar (vo. a futos pelda). Vagy amit a linux disztributorok? (Hogy jobbat csinalni, mint a masik es nem a birosagon lenyomni) Az ma is mukodik.
Na, reszemrol ennyi, nem akarok nagyon flamelni 🙂 de az ilyen prog.hu szintu baromsagok ki tudnak akasztani.2004-03-02-12:22 #1931210A windows sokmindent tud, amire az égegyadta világon SEMMI SZ
2004-03-03-13:07 #1931211szerintem kéne indítani egy magyar fejlesztésû Direct Connect klienst (DC++) aminek letisztult kezelõfelülete van, lásd dc-gui-qt ami a ledkultúráltabb dc kliens linux alá, mégis közelében sincs a DC++ v BCDC++ win32-es klienseknek.
2004-03-03-14:26 #1931212Hi!
2009-12-04-19:55 #1872840Hali!
Nem bántó szándékkal írom ezeket a sorokat, de elég elkeserítõ dolgokat vettem észre eddigi Linux-múltam során.
Az egyik ilyen, hogy az X11-ben nincs igazi átlátszóság csak az a hackelt, ami a hátteret vetíti ki és mossa össze az ablak tartalmával. Imho ez rettentõen nyomi, fõleg ha elmozdítjuk az ablakot. Nem hiszem, hogy akkora gond lenne egy ilyen funkciót implementálni, hogy újra kelljen írni az egész X-et. Tudom, vannak rá megoldások de egyik sem egyszerû és elegáns. Az ilyen buherálások meg amúgy sem célszerû megoldások.
-
SzerzőBejegyzés
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz