Linuxot a közigazgatásba? Lehetetlen!

Kezdőlap Fórumok Linuxos hírek a nagyvilágból Linuxot a közigazgatásba? Lehetetlen!

10 bejegyzés megtekintése - 171-180 / 421
  • Szerző
    Bejegyzés
  • #2114499
    slate
    Felhasználó

      Mondjuk a windows és az office licensz 3 évente 50-ezer forint.
      A munkatárs éves bérköltésge 4 millió forint (bruttó 250ezer forint)
      Egy évben 250 munkanap van, amiből ledolgoznak átlagban 210-et, ennek az ötödét tölti a munkatárs a program pátyolgatásával. Az 42 nap, összesen 4millió/365*42~500 ezer forint. Kerekítsünk mondjuk összesen 1 millióra és akkor nincs vita a licensszel.
      1 millió forint a legoptimistább becslések szerint 33 programozói nap külső fejlesztővel. A fejlesztés első minimum 10 napja rámegy a meglévő program felderítésével és megértésével. A maradék 23 napon lehet fejleszteni.
      Nekem valahogy rossz érzésem van és azt mondanám, hogy lehetetlen.
      Szerintetek ez életszerű? Vagy hibáztam valahol?

      #2114500
      slate
      Felhasználó

        Mondjuk a windows és az office licensz 3 évente 50-ezer forint.
        A munkatárs éves bérköltésge 4 millió forint (bruttó 250ezer forint)
        Egy évben 250 munkanap van, amiből ledolgoznak átlagban 210-et, ennek az ötödét tölti a munkatárs a program pátyolgatásával. Az 42 nap, összesen 4millió/365*42~500 ezer forint. Kerekítsünk mondjuk összesen 1 millióra és akkor nincs vita a licensszel.
        1 millió forint a legoptimistább becslések szerint 33 programozói nap külső fejlesztővel. A fejlesztés első minimum 10 napja rámegy a meglévő program felderítésével és megértésével. A maradék 23 napon lehet fejleszteni.
        Nekem valahogy rossz érzésem van és azt mondanám, hogy lehetetlen.
        Szerintetek ez életszerű? Vagy hibáztam valahol?

        #2114501
        skylooker
        Felhasználó

          „Vagy hibáztam valahol?” Kicsit:-) bruttó 250 az évi 3 millió, a win+office licence viszont 50000 – gépenként!

          #2114502
          skylooker
          Felhasználó

            „Vagy hibáztam valahol?” Kicsit:-) bruttó 250 az évi 3 millió, a win+office licence viszont 50000 – gépenként!

            #2114503
            skylooker
            Felhasználó

              Majd csak sikerül írni:-)
              Ami a kékhalált illeti, az már tényleg kiment a divatból, de azért meg tud dermedni az xp is. Linuxot már régóta nem kell újraindítani, a legnagyobb katasztrófa, ha leáll egy alkalmazás és kilép. A 91-es évek els felében a linuxhoz kellett még némi fanatizmus, de egy sls-t már simán fel lehetett tenni – persze ha egyáltalán ráment a vasra. Csak mostmár 2007 van és az is már csak legenda, hogy a linuxhoz így nincs driver meg úgy nincs.
              Éppen most lenne egyébként aktuális a váltás, mert az xp támogatása lassan megszünik, a vista-t 3 év múlva leváltja vmi új koncepció, szóval ezekhez folyton új licenszeket venni az összes gépre, azért az sok. Az M$ üzletpolitikájához hozzátartozik, hogy ha egyszer windows-ra álltál be, nehéz legyen megszabadulni a cégtöl. Most itt az ideje. Az, hogy egységes fejleszti rendszer nincs, az nem hátrány – talán azért gondolod így, mert win-t használsz és ott a .NET. Egy irodában ez tök mindegy, a fejlesztk pedig ingyen felszerelhetik magukat – hogy milyen szerszámmal dolgoznak, az  dolhuk, a produktum a lényeg. Márpedig Linux alatt lehet jó minség szoftvert készíteni. Ne érts félre, semmi gondom azzal, ha a közigazgatást átállítják pl. Linuxra, te pedig továbbra is win-t használsz. Az a lényeg, hogy te a wineddel nem leszel kizárva az e-kormányzásból a linux miatt. Most ez sajnos fordítva van.
              Ami a 40 évet  illeti, azért gondold végig, hogy az elején mennyire voltunk lemaradva a világtól, és hol álltunk a végén. Esetleg azt, hol állunk most… nagy itt az agymosás.

              #2114504
              skylooker
              Felhasználó

                Majd csak sikerül írni:-)
                Ami a kékhalált illeti, az már tényleg kiment a divatból, de azért meg tud dermedni az xp is. Linuxot már régóta nem kell újraindítani, a legnagyobb katasztrófa, ha leáll egy alkalmazás és kilép. A 91-es évek els felében a linuxhoz kellett még némi fanatizmus, de egy sls-t már simán fel lehetett tenni – persze ha egyáltalán ráment a vasra. Csak mostmár 2007 van és az is már csak legenda, hogy a linuxhoz így nincs driver meg úgy nincs.
                Éppen most lenne egyébként aktuális a váltás, mert az xp támogatása lassan megszünik, a vista-t 3 év múlva leváltja vmi új koncepció, szóval ezekhez folyton új licenszeket venni az összes gépre, azért az sok. Az M$ üzletpolitikájához hozzátartozik, hogy ha egyszer windows-ra álltál be, nehéz legyen megszabadulni a cégtöl. Most itt az ideje. Az, hogy egységes fejleszti rendszer nincs, az nem hátrány – talán azért gondolod így, mert win-t használsz és ott a .NET. Egy irodában ez tök mindegy, a fejlesztk pedig ingyen felszerelhetik magukat – hogy milyen szerszámmal dolgoznak, az  dolhuk, a produktum a lényeg. Márpedig Linux alatt lehet jó minség szoftvert készíteni. Ne érts félre, semmi gondom azzal, ha a közigazgatást átállítják pl. Linuxra, te pedig továbbra is win-t használsz. Az a lényeg, hogy te a wineddel nem leszel kizárva az e-kormányzásból a linux miatt. Most ez sajnos fordítva van.
                Ami a 40 évet  illeti, azért gondold végig, hogy az elején mennyire voltunk lemaradva a világtól, és hol álltunk a végén. Esetleg azt, hol állunk most… nagy itt az agymosás.

                #2114505
                slate
                Felhasználó

                  A bérköltséget számoltam. Az a bruttó bér+30% kb.
                  Abban viszont igazad van, hogy a klienseket nem számoltam. Kicsit átdolgozom.
                  Egy acceses izé nem visel el többet mint max 15 felhasználó.
                  Egy gép licenszét mondjuk évi 20ezerrel számolva (2,5 évenként upgrade), az kb 350ezer forint.
                  A munkatárs költsége 500ezer forint.
                  Van még költség? Szupport?

                  Ez összesen még mindig belül van az 1 millión.

                  Az a gond, hogy a kiváltandó szoftvert feltehetőleg évek óta hegesztgetik és már csak a megismerése embert próbáló feladat lehet.

                  Ebből úgy tűnik, hogy ez a rendszer így túl kicsi ahhoz hogy megérjekiváltani, persze csak ha elfogadjuk Lcoder által megadott frappánsszabályt.  De mondjuk az elég értelmesnek tűnt.

                  További problémát okoz, hogy ahhoz, hogy az office licenszt kiváltsuk az összes office-on futó alkalmazást ki kell váltani egyszerre.

                  Persze ez csak egy kiragadott példa, de nekem az a tapasztalatom, hogy a vállalatok (nem a közigazgatás, de biztos ott is) tele vannak excel-word makrókkal és access alkalmazásokkal, melyeket ön vagy kijelölt programozók (értsd érdeklődő munkatársak) írtak, rohadt bonyolultak és egyáltalán nincsenek dokumentálva.

                  #2114506
                  slate
                  Felhasználó

                    A bérköltséget számoltam. Az a bruttó bér+30% kb.
                    Abban viszont igazad van, hogy a klienseket nem számoltam. Kicsit átdolgozom.
                    Egy acceses izé nem visel el többet mint max 15 felhasználó.
                    Egy gép licenszét mondjuk évi 20ezerrel számolva (2,5 évenként upgrade), az kb 350ezer forint.
                    A munkatárs költsége 500ezer forint.
                    Van még költség? Szupport?

                    Ez összesen még mindig belül van az 1 millión.

                    Az a gond, hogy a kiváltandó szoftvert feltehetőleg évek óta hegesztgetik és már csak a megismerése embert próbáló feladat lehet.

                    Ebből úgy tűnik, hogy ez a rendszer így túl kicsi ahhoz hogy megérjekiváltani, persze csak ha elfogadjuk Lcoder által megadott frappánsszabályt.  De mondjuk az elég értelmesnek tűnt.

                    További problémát okoz, hogy ahhoz, hogy az office licenszt kiváltsuk az összes office-on futó alkalmazást ki kell váltani egyszerre.

                    Persze ez csak egy kiragadott példa, de nekem az a tapasztalatom, hogy a vállalatok (nem a közigazgatás, de biztos ott is) tele vannak excel-word makrókkal és access alkalmazásokkal, melyeket ön vagy kijelölt programozók (értsd érdeklődő munkatársak) írtak, rohadt bonyolultak és egyáltalán nincsenek dokumentálva.

                    #2114507
                    slate
                    Felhasználó

                      Az, hogy egységes fejleszti rendszer nincs, az nem hátrány – talánazért gondolod így, mert win-t használsz és ott a .NET. Egy irodában eztök mindegy, a fejlesztk pedig ingyen felszerelhetik magukat – hogymilyen szerszámmal dolgoznak, az  dolhuk, a produktum a lényeg.

                      Persze. Olyat választanak a fejlesztők, amilyet akarnak. De egyedi fejlesztésnél nem mindegy, hogy mennyi idő alatt végeznek a fejlesztéssel. Lehet notepad-ban (joe-ban stb) is  java programot írni, csak egy kicsit lassabb lesz -mármint a fejlesztés. Persze ez egy sarkítot példa.  A szabad forráskódú programok nem azért produkálnak jó szoftvert – véleményem szerint – mert hatékony és gyors fejlesztést biztosító eszközöket használnak, -mégcsak nem is látom hogy gyorsan készülnének – hanem mert szabad a kód. A szabad kód egyrészt óriási mennyiségű tesztelőt (és jó kommunikációval fejlesztőt) jelent, másrészt garantáltan nem lehet kivonni a forgalomból olyan alkalmazást, amit kellő mennyiségű ember használ. A kommerciális fejlesztésben időről-időre(5-10 év) kidobják a felhasználói (nem infrastruktúrális) alkalmazások kódját és „új” terméket fejlesztenek, aminek azzal szereznek piacot, hogy a régit nem fejlesztik tovább (és megveszik a konkurenciát), vagy az alatta lévő infrastruktúrát inkompatibilissé teszik.
                      Az irodában is probléma, ha nincs könnyen használható fejlesztő eszköz. Tapasztalataim szerint az alkalmazás rendszergazdák nagy része fejleszt is. Nekik nem kell teljesértékű eszköz, de a PowerBuilder vagy Foxpro vagy az Acces szerű „összedobálós” fejlesztésére szükségük van. Ha hirtelen kihúzzák alóluk ezt a lehetőséget, az gond.
                      Az, ha nincs lefelé és felfelé skálázható teljes értékü RAD (gyk Rapid Application Development) tool linuxra, az igenis hátráltatja a bevezetést. Én személy szerint nem tudom, hogy van-e, de tudom, hogy akadály, ha nincs.

                      #2114508
                      slate
                      Felhasználó

                        Az, hogy egységes fejleszti rendszer nincs, az nem hátrány – talánazért gondolod így, mert win-t használsz és ott a .NET. Egy irodában eztök mindegy, a fejlesztk pedig ingyen felszerelhetik magukat – hogymilyen szerszámmal dolgoznak, az  dolhuk, a produktum a lényeg.

                        Persze. Olyat választanak a fejlesztők, amilyet akarnak. De egyedi fejlesztésnél nem mindegy, hogy mennyi idő alatt végeznek a fejlesztéssel. Lehet notepad-ban (joe-ban stb) is  java programot írni, csak egy kicsit lassabb lesz -mármint a fejlesztés. Persze ez egy sarkítot példa.  A szabad forráskódú programok nem azért produkálnak jó szoftvert – véleményem szerint – mert hatékony és gyors fejlesztést biztosító eszközöket használnak, -mégcsak nem is látom hogy gyorsan készülnének – hanem mert szabad a kód. A szabad kód egyrészt óriási mennyiségű tesztelőt (és jó kommunikációval fejlesztőt) jelent, másrészt garantáltan nem lehet kivonni a forgalomból olyan alkalmazást, amit kellő mennyiségű ember használ. A kommerciális fejlesztésben időről-időre(5-10 év) kidobják a felhasználói (nem infrastruktúrális) alkalmazások kódját és „új” terméket fejlesztenek, aminek azzal szereznek piacot, hogy a régit nem fejlesztik tovább (és megveszik a konkurenciát), vagy az alatta lévő infrastruktúrát inkompatibilissé teszik.
                        Az irodában is probléma, ha nincs könnyen használható fejlesztő eszköz. Tapasztalataim szerint az alkalmazás rendszergazdák nagy része fejleszt is. Nekik nem kell teljesértékű eszköz, de a PowerBuilder vagy Foxpro vagy az Acces szerű „összedobálós” fejlesztésére szükségük van. Ha hirtelen kihúzzák alóluk ezt a lehetőséget, az gond.
                        Az, ha nincs lefelé és felfelé skálázható teljes értékü RAD (gyk Rapid Application Development) tool linuxra, az igenis hátráltatja a bevezetést. Én személy szerint nem tudom, hogy van-e, de tudom, hogy akadály, ha nincs.

                      10 bejegyzés megtekintése - 171-180 / 421
                      • Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.