„Az is igaz, hogy a költségvetés nem a M$-nak kifizetett licencdíjak miatt fog borulni, csak éppen 3-4 tetü degeszre lopja magát a te adóforintjaidból és meg is magyarázza.„
A mi bűnünk a jövő nemzedékeinek szemében, hogy ezt tudtuk és eltűrtük. Létezik ellenszer a tetvek ellen, csak kissé drasztikus. 

Ezt az állatfajt a legnehezebb kiírtani és mivel ezek vannak a tápláléklánc (vagy hiearchia?) csúcsán, nincs „természetes” ellenségük, csak ez a böszme nép, akivel meg lehet eretni mindent _szart_.

A szabad forráskódú programok nem azért produkálnak jó szoftvert – véleményem szerint – mert hatékony és gyors fejlesztést biztosító eszközöket használnak, -mégcsak nem is látom hogy gyorsan készülnének – hanem mert szabad a kód. A szabad kód egyrészt óriási mennyiségű tesztelőt (és jó kommunikációval fejlesztőt) jelent, másrészt garantáltan nem lehet kivonni a forgalomból olyan alkalmazást, amit kellő mennyiségű ember használ. A kommerciális fejlesztésben időről-időre(5-10 év) kidobják a felhasználói (nem infrastruktúrális) alkalmazások kódját és „új” terméket fejlesztenek, aminek azzal szereznek piacot, hogy a régit nem fejlesztik tovább (és megveszik a konkurenciát), vagy az alatta lévő infrastruktúrát inkompatibilissé teszik.

Először is, az hogy az open-source szoftver olyan nagyon jó minőségű szintén városi legenda. Van pár valóban jó minőségű cucc (Pl. Eclipse, OpenOffice, stb) de ezek mögött profi cégek állnak. Az igazi „open source” amikor valóban Gipsz Jakabka áll neki szoftvert készíteni a saját szakállára a szabad idejében igen vagyes színvonalú, legtöbbször nem igazán éri el a shareware szintjét sem, a  jó minőségű dolgok  mögött általában profitorientált cégek állnak – persze profitot lehet nyílt forráskódból is csinálni ha Pl. hardvert vagy linux disztribet adsz el, bár ez utóbbihoz igen nagy és erős multinak kell lenned, mivel igazából supportot főleg az enterprise kategóriában fizetnek meg, ez pedig nem a Gipsz Jakabka által házilag összetákolt disztrib kategóriája. Az sem igaz hogy az open-source project nem lenne hajlamos a megszűnésre, a sourceforge.net-en látni lehet hogy mennyi az elkezdett, de egy-két év után elhalt project, igazából az open-source progik kb. 90%-a így végzi. És nem feltétlenül csak az amit a kutya sem használ, inkább azon múlik a dolog hogy egy-két emberes projectről van szó vagy komoly csapat (vagy még inkább komoly cég) áll-e mögötte. Ha nem akkor a vezető fejlesztő úgy 1-2 év után általában megunja a dolgot és elkezd mondjuk a gitározással foglalkozni vagy olyan melót vállal ami nem összeegyeztethető a dologgal, és ez általában azt is jelenti hogy a dolog megáll és több új verzió nem jön.
Ami viszont pozitív dolog az open-source mellett az az hogy ott kevésbé hajt a határidő, akkor lesz kész amikor azt mondják.

Az hogy időről időre kidobjuk a kódot nem feltétlenül rossz dolog – de nem is feltétlenül jellemző. Én igazából a kód kidobás híve vagyok: időnként jobb architekturálisan egy korszerűbb dolgot alkotni mint tovább gyurmázni a régit. De Pl. a microsoftra pont nem ez a jellemző: a jó öreg win32 API továbbvitele, vagy a win9x sorozat, vagy a VFAT/FAT32 mind olyasmi ami azt mutatja hogy a nagy cégek igenis elég konzervatívak és hajlamosak a meglehetősen szar dolgaikat is továbbvinni. Ezzel szemben Pl. a KDE 2.x->3.x váltás elég durva kompatiblitási problémákat vetett fel még forrásszinten is.  Ugyanakkor Pl. a linux kernel fejlődésére inkább a refactoring a jellemző mint a teljes újraírás, hogy ez mennyire rossz vagy jó ezt én nem tudnám eldönteni. De az hogy a nyílt vagy a zárt forráskód csinál-e több refactoringot újraírás helyett szvsz nem egyértelmű.

Az irodában is probléma, ha nincs könnyen használható fejlesztő eszköz. Tapasztalataim szerint az alkalmazás rendszergazdák nagy része fejleszt is. Nekik nem kell teljesértékű eszköz, de a PowerBuilder vagy Foxpro vagy az Acces szerű „összedobálós” fejlesztésére szükségük van. Ha hirtelen kihúzzák alóluk ezt a lehetőséget, az gond. Az, ha nincs lefelé és felfelé skálázható teljes értékü RAD (gyk Rapid Application Development) tool linuxra, az igenis hátráltatja a bevezetést. Én személy szerint nem tudom, hogy van-e, de tudom, hogy akadály, ha nincs.

Van viszonylag profi RAD, a NetBeans 6.0 nem lesz rossz ha kész lesz, és Eclipse alapon is  össze lehet  pluginezni használható eszközt, de ezek szigorúan profiknak való dolgok, Gipsz Jakabka aki elboldogul az accesssel vagy a vizuálbézikkel az ezzel aligha fog. Neki inkább a PHP való, ez viszont egyrészt csak webre használható, másrészt nincs rá használható multiplatform RAD, ugyanakkor kézzel összegányolni ugyan könnyen lehet dolgokat de a végeredmény karbantarthatósága erősen kétséges. Profi programozó persze tud csinálni átlátható PHP kódot is, de ha amatőr az illető akkor annak nagy gányolás lehet a vége.

A .NET épp attól nagyon ügyes dolog hogy mindkét oldal igényeit kielégíti: egyrészt vannak szép vizuális designerek amivel Gipsz Jakabka is viszonylag hamar össze tud ütni valami használhatót, másrészt van mögötte egy olyan osztálykönyvtár aminek a java csókolomot köszönhet. Programozhatod a dolgot vizuálbézikben (bár az a vizuálbézik már nem a régi 6-os, eléggé fel lett turbózva de a szintaxis hasonló), de programozhatod C#-ban vagy C++-ban vagy akár javaban, Delphiben, PHP-ben, Pythonban is, mindezt úgy hogy a C# programodból gond nélkül hívhatod a PHP-s kódodat, és mindegyik mögött ugyanaz az osztálykönyvtár van. Ami itt azért lényeges, mert igencsak megkönnyíti a különféle színvonalú projectek összehangolását.

És amennyire én látom, míg a bankok és hasonlók meg tudják fizetni a profi javás programozókat, addig a közszféra erre aligha lesz képes. Különösen ha úgy zajik a közbeszerzés mint általában kis hazánkban, azaz a nagy multi megkapja az építési megbízást, az továbbadja a közepes cégnek miközben a haszon nagy részét lenyúlja, az tovább adja a kis cégnek a haszon töredékéért, ez pedig román feketemunkásokkal, a lehető leggagyibb anyagot felhasználva összetákol valamit amit aztán a politikus felavathat, de két év múlva már lehet felújítani.