„Magyarországon a törökök terjesztették el, tehát 1552 -től lehet eredeztetve” (16. sz)

„de Garay János írta le először a borról, hogy bikavér, valóban a szekszárdi borról. Aztán ez az elnevezés átkerült a borászokhoz, így született meg az első Bikavér.
Aztán eg egri illetőságű ember megtanulva ezen bor készítésének fortélyait, Egerben is készített ilyen nedüt” (19 sz.)

Nem lehet azt mondani, hogy 19 sz., aztán 16. sz. 🙂 (Na erre írtam, hogy nagyon… régen, mert nekem a 16. sz, már az. 🙂 Tényleg pongyola volt, csak nem volt kedven utána nézni, hogy mikor…)

„Ellenben úgy tűnik hogy vannak akiknek szükségük van még mindig néhaiirányadó elvtársak útmutatásaira és képesek is a Mao elvtárs seggétkinyalni.”
Jajj ELaci! Remélem nem gondoltad komolyan, hogy ekkora állat lennék. 🙂  Ez nem másról szólt, mint némi cinizmussal vegyített humorról. 🙂

„A tatárjárás után beköltöztetett vallonok, akik főként az Egertől délre fekvő Tálya községben telepedtek le, magas fokú szőlőművelési kultúrával rendelkeztek, többek között meghonosították a bor hordóban való tárolását is.”

„A XVII. században – a török megszállás alatt – az uralkodó fehérbort termelő szőlőfajták mellett egyre nagyobb számban jelentek meg a vörösbort adó fajták.”

„A XIX. század végén az Amerikából behurcolt filoxéra járvány elpusztította a szőlők 90%-át”
” A korábban említett járvány után ismét uralkodóvá vált a fehér szőlő. A fehérbor térnyerése ellenére a különböző kiállításokon a vörösborok szerepeltek jobban. Az 1869-es hamburgi világkiállításon Joó János vörösbora bronzérmet nyert.
A Bikavér nevű, sötétvörös egri borféleség neve először 1851-ben fordult elő”

Pláne! 🙂
Kisbetu úgy tűnik, most sem restellette elolvasni a segédanyagokat…

„A XIX. század végén az Amerikából behurcolt filoxéra járvány elpusztította a szőlők 90%-át”
A qrwa eget, ezt is a rohadt gyarmatosítók hozták be…