- This topic has 40 hozzászólás, 11 résztvevő, and was last updated 16 years, 10 months telt el by
.
-
Bejegyzés
-
A Samsung LCD panelek esetén meg érdemes megnézni a fényerő, felbontás paramétereket, amely esetleg messze felülmúlja az átlagos plazma paneleket.
Amúgy a Samsung LCD panelek a világ legjobbjai (legalábbis, amíg szemmel kísértem). Csak néhány pl. a világ összes LCD paneljeinél 1 „fehér” és 2/3 (nem emlékszem mi van a szabványban) szín hibát engednek meg (kiindulási állapotként). Ezzel szemben a Samsung egyet sem. Náluk ez elvileg selejt*.
A Samsung panelek egyébként tovább megőrzik a fényerejület. (Mondjuk nálam pl. az LG is bejött. A nem márkás és a márkás flat panelek között viszont a legtöbb helyen elég nagy különbséget látok.)
(Az LCD panelek közötti minőségi megállapításaim csak monitorokra vonatkoznak**. TV-k tekintetében nincsenek hosszú távú tapasztalataim.)* kiindulva a saját ipari tapasztalataimból, a minősítés (főleg az ilyen balkáni országokban, mint ez itt)…. mondjuk így: mese.
** vannak benne gyári adatok és tapasztalatok isA Samsung LCD panelek esetén meg érdemes megnézni a fényerő, felbontás paramétereket, amely esetleg messze felülmúlja az átlagos plazma paneleket.
Amúgy a Samsung LCD panelek a világ legjobbjai (legalábbis, amíg szemmel kísértem). Csak néhány pl. a világ összes LCD paneljeinél 1 „fehér” és 2/3 (nem emlékszem mi van a szabványban) szín hibát engednek meg (kiindulási állapotként). Ezzel szemben a Samsung egyet sem. Náluk ez elvileg selejt*.
A Samsung panelek egyébként tovább megőrzik a fényerejület. (Mondjuk nálam pl. az LG is bejött. A nem márkás és a márkás flat panelek között viszont a legtöbb helyen elég nagy különbséget látok.)
(Az LCD panelek közötti minőségi megállapításaim csak monitorokra vonatkoznak**. TV-k tekintetében nincsenek hosszú távú tapasztalataim.)* kiindulva a saját ipari tapasztalataimból, a minősítés (főleg az ilyen balkáni országokban, mint ez itt)…. mondjuk így: mese.
** vannak benne gyári adatok és tapasztalatok isscaurus wrote:OFF!A kutya ott van elásva, hogy az SI tizes számrendszeren alapul és már régi probléma a kettes számrendszer megfelelő és szabványos jelölése.
Szóval a kilo=1000, a kibi=1024.Bővebben az előtagokról:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bin%C3%A1ris_prefixumKár, hogy ezt felhasznál(hat)ják a fogyasztók megtévesztésére.
Mondjuk, hogy az Openmoko-tól hogy jutottunk idáig…
Csakhogy a számítástechnikában használatos „bites” prefixumoknak semmi köze (nem volt) az SI-hez (amíg meg nem jelentek a „csalók”).
No, persze a metrikus prefikszumoknak sem volt semmi köze az SI-hez, mert jóval az SI előttiek.
Bináris számoknál a nagyságrendi váltás nem 10, hanem 2. De 8 az túl kicsi szám lenne, ezért találták ki az 1000-hez legközelebbi „pocséklás nélküli”* bináris számot, ami az 1024.* 1000-rel osztható tároló kapacitás pedig nem létezik… csak 2 valahány hatványa. Mivel 1000-es szám elraktározásához pont ugyanannyi bit kell, mint az 1024-es számhoz. Ily módon az 1000-es váltószám (legalábbis kapacitás jelzésére) nemcsak félrevezető, de – elméletileg – fizikailag hülyeség.
No, persze, ha 3 db szektort veszünk és nem egybefüggő területet, akkor a vége 3-mal osztható lesz… de persze szektoronként, akkor is csak kettővel osztható lesz. És a 3-as szám miatt, akkor is pocséklás lesz belőle. 🙁scaurus wrote:OFF!A kutya ott van elásva, hogy az SI tizes számrendszeren alapul és már régi probléma a kettes számrendszer megfelelő és szabványos jelölése.
Szóval a kilo=1000, a kibi=1024.Bővebben az előtagokról:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bin%C3%A1ris_prefixumKár, hogy ezt felhasznál(hat)ják a fogyasztók megtévesztésére.
Mondjuk, hogy az Openmoko-tól hogy jutottunk idáig…
Csakhogy a számítástechnikában használatos „bites” prefixumoknak semmi köze (nem volt) az SI-hez (amíg meg nem jelentek a „csalók”).
No, persze a metrikus prefikszumoknak sem volt semmi köze az SI-hez, mert jóval az SI előttiek.
Bináris számoknál a nagyságrendi váltás nem 10, hanem 2. De 8 az túl kicsi szám lenne, ezért találták ki az 1000-hez legközelebbi „pocséklás nélküli”* bináris számot, ami az 1024.* 1000-rel osztható tároló kapacitás pedig nem létezik… csak 2 valahány hatványa. Mivel 1000-es szám elraktározásához pont ugyanannyi bit kell, mint az 1024-es számhoz. Ily módon az 1000-es váltószám (legalábbis kapacitás jelzésére) nemcsak félrevezető, de – elméletileg – fizikailag hülyeség.
No, persze, ha 3 db szektort veszünk és nem egybefüggő területet, akkor a vége 3-mal osztható lesz… de persze szektoronként, akkor is csak kettővel osztható lesz. És a 3-as szám miatt, akkor is pocséklás lesz belőle. 🙁/OFF ON
vizsla wrote:Csakhogy a számítástechnikában használatos „bites” prefixumoknak semmi köze (nem volt) az SI-hez (amíg meg nem jelentek a „csalók”).
Ez így van, a bináris prefixumok most sem SI szabványok, hanem az International Electrotechnical Commission (IEC) szabványa, hogy teljes legyen a képzavar.vizsla wrote:No, persze a metrikus prefikszumoknak sem volt semmi köze az SI-hez, mert jóval az SI előttiek.
Az igaz, hogy a metrikus prefixumok SI előttiek, ugyanakkor mégiscsak van közük az SI-hez, hiszen az SI a metrikus rendszeren alapul.
/OFF OFFNa miután ezt kiveséztük, vissza az Openmoko-hoz.
Ránézésre nekem is elég randának és ormótlannak tűnik, de még kiforrhatja magát – tessék visszaemlékezni az első „bunkofonok”-ra…/OFF ON
vizsla wrote:Csakhogy a számítástechnikában használatos „bites” prefixumoknak semmi köze (nem volt) az SI-hez (amíg meg nem jelentek a „csalók”).
Ez így van, a bináris prefixumok most sem SI szabványok, hanem az International Electrotechnical Commission (IEC) szabványa, hogy teljes legyen a képzavar.vizsla wrote:No, persze a metrikus prefikszumoknak sem volt semmi köze az SI-hez, mert jóval az SI előttiek.
Az igaz, hogy a metrikus prefixumok SI előttiek, ugyanakkor mégiscsak van közük az SI-hez, hiszen az SI a metrikus rendszeren alapul.
/OFF OFFNa miután ezt kiveséztük, vissza az Openmoko-hoz.
Ránézésre nekem is elég randának és ormótlannak tűnik, de még kiforrhatja magát – tessék visszaemlékezni az első „bunkofonok”-ra…scaurus wrote:Ez így van, a bináris prefixumok most sem SI szabványok, hanem az International Electrotechnical Commission (IEC) szabványa, hogy teljes legyen a képzavar.Igen, csakhogy most már a giga, mega… 1000-es típusú váltószámok már csak az SI részei. Az 1024-re kitaláltak mást a „csalók” miatt.
scaurus wrote:Az igaz, hogy a metrikus prefixumok SI előttiek, ugyanakkor mégiscsak van közük az SI-hez, hiszen az SI a metrikus rendszeren alapul.Ja, egyvalami köze van hozzá. Lehetett neki adni megint egy „jó kis hangzatos” francia nevet adni…. 😉
scaurus wrote:Ez így van, a bináris prefixumok most sem SI szabványok, hanem az International Electrotechnical Commission (IEC) szabványa, hogy teljes legyen a képzavar.Igen, csakhogy most már a giga, mega… 1000-es típusú váltószámok már csak az SI részei. Az 1024-re kitaláltak mást a „csalók” miatt.
scaurus wrote:Az igaz, hogy a metrikus prefixumok SI előttiek, ugyanakkor mégiscsak van közük az SI-hez, hiszen az SI a metrikus rendszeren alapul.Ja, egyvalami köze van hozzá. Lehetett neki adni megint egy „jó kis hangzatos” francia nevet adni…. 😉
scaurus wrote:Ránézésre nekem is elég randának és ormótlannak tűnik, de még kiforrhatja magát – tessék visszaemlékezni az első „bunkofonok”-ra…Ezzel az erővel csinálhattak volna távírót is… Arra is vissza lehet emlékezni. :)))
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz