- This topic has 24 hozzászólás, 12 résztvevő, and was last updated 18 years, 8 months telt el by
.
-
Bejegyzés
-
Az Nvidia oldaláról töltsed le a drivert.
Bár Ubuntu esetén ki lehet jelőlni a csomaglistában aztán feltelepíti. Egyetlen apró bökenő azért lehet, újabb a kernel mint a driver és nem kompatibili vele. Azután mikor újra indulna az X kapsz egy szép homogén képernyőt, ha mázlid van még hibaűzenet is lesz rajta és parancsorbol be tudsz lépni.Ja és ami lényeges nemindegy 32 vagy 64 bites a rendszered. Bizunk benne most már kikopnak az öskövűletek azt nem lesz ilyen jellegű kérdés.
Joco8192 wrote:Ja és ami lényeges nemindegy 32 vagy 64 bites a rendszered. Bizunk benne most már kikopnak az öskövűletek azt nem lesz ilyen jellegű kérdés.A 32 bites procik sem mind őskövületek. Egy 3.x GHz-en ketyegő Prescott E0 vagy egy Extreme Edition 3.73 még ma is porba aláz egy gyenguska 64 bitest akármilyen alkalmazás alatt nézzük is, és akármilyen os alatt.
Joco8192 wrote:Ja és ami lényeges nemindegy 32 vagy 64 bites a rendszered. Bizunk benne most már kikopnak az öskövűletek azt nem lesz ilyen jellegű kérdés.Azért nem hinném, hogy annyira őskövületek, mert még szerintem a döntő többség azt használja. Lehet, hogy kevésbé fejlettek, de ha megnézed akkor relatív kevés 3rd party app van 64bitre. Pl flash sincsen (nálam ez visszahúzó erő, mivel gyakran látogatom a youtube-ot).
„Ja és ami lényeges nemindegy 32 vagy 64 bites a rendszered. Bizunk benne most már kikopnak az öskövűletek azt nem lesz ilyen jellegű kérdés.”
Amíg a windowsban 16 bites kód van, addig nem…Mellesleg miért nem kopik ki a hagyományos félvezetős mikroprocesszor, egyátalán? Merthogy 10 éve van már működő alternatíva (bizonyára több is)… Persze mostanában, hogy egyre nagyobb nehézségekbe és pénzbe ütközik a gyártás, – véletlenül – újdonságként felbukkannak ezek a 10 éves fejlesztések.
Vagy miért kell szórakázni ezekkel a hdvd, bluray optikai baromságokkal, amikor a technika lehetővé teszi már a milliárd x milliárdszorosát is?
Megmondom: mert még vagy száz évig ezt is el lehet adni.Akkor lássuk azokat az elavult, ósdi 3.2 és 3.4 GHz-en ketyegő Prescott P4 EE-ket az A64-ek ellen. :wink1:
3DSMAX renderelés:
Tehát nem csak az A64-eket, de sok esetben még az FX-eket is (ami azért már megszégyenítő) földbe döngöli az az ósdi elavult P4..
Egyébként azért „jobb” véleményem szerint a nagyobb órajelű 32-bites, mert a programok nem 64 bitre készültek, sőt a gcc-sem az igazi még a 64-bites optimalizáltság terén (habár a gcc4.-et még nem próbáltam). Egy igen profi programozó haverom írt egy programot kifelyezetten úgy hogy 64-biten fusson, és majd dupla olyan gyors volt mint a 32-bites vari (szóval au én amd3000+ os gépemen úgy hasított mint egy 5-6Ghz-es 32-esen). Szóval számít az elég keményen, de csak ott ahol ki lehet használni. Rengeteg múlik az oprendszeren, és a lefordított programon is, hogy hogyan fordítottad, milyen optimalizációkkal készűltek (Mondjuk ez véleményem szerint max 20-30% de ez is fontos egy olyan proginál ami 1 hétig fut). Valóban a mostani programokhoz jobban fekszik a 32-bites platform. Én ennyivel egészíteném ki a statisztikát. De majd változik ez. Nekem most a 64-bites gép jobb ahoz amit én csinálok. A többi nem érdekel.
„Akkor lássuk azokat az elavult, ósdi 3.2 és 3.4 GHz-en ketyegő Prescott P4 EE-ket”
Ezek szerint fogalmad nincs róla, hogy miből is lett a P4EE.
Valójában egy gyakorlatilag átcimkézett xeonról volt szó, mely az intel kicsinyes bosszúja/válaza volt az akkoriban előretörö – porszemnyi – amd-re.
Miközben az amd processzorok gagyi minőségben/gépekbe készültek 128 L1 és max. 512 L2 gyorsító tárral… és talán mér támogatta az sse2-őt is. (Noha az fx-et 3d-s alkalmazásokhoz profi cpu-nak tervezték, de valahogy eléggé félresikerült.)
Ezzel szemben az intel kiállt egy profi cpu-val, jóval nagyobb gyorstárral, speciális prefech funkcióval és többek között sse3 támogatással, valamint ugyanolyan ht támogatással, mint az amd cpu-k.
Nem beszélve arról amd cpu-k pedig épp a 64 bites kiterjesztésüket nem tudták használni.
Persze, ha végigolvastad, amit belinkeltél, akkor kiderül, hogy ez az EE $800-1000 körül, amíg a and64-ek $280-420 körül kóstáltak. (Az fx-et most ne számítjuk, mert majdnem ugyanolyan drága és ehhez képest félresikerült a drága. :))vizsla wrote:„Akkor lássuk azokat az elavult, ósdi 3.2 és 3.4 GHz-en ketyegő Prescott P4 EE-ket”
Ezek szerint fogalmad nincs róla, hogy miből is lett a P4EE.
Valójában egy gyakorlatilag átcimkézett xeonról volt szó, mely az intel kicsinyes bosszúja/válaza volt az akkoriban előretörö – porszemnyi – amd-re.
Miközben az amd processzorok gagyi minőségben/gépekbe készültek 128 L1 és max. 512 L2 gyorsító tárral… és talán mér támogatta az sse2-őt is. (Noha az fx-et 3d-s alkalmazásokhoz profi cpu-nak tervezték, de valahogy eléggé félresikerült.)
Ezzel szemben az intel kiállt egy profi cpu-val, jóval nagyobb gyorstárral, speciális prefech funkcióval és többek között sse3 támogatással, valamint ugyanolyan ht támogatással, mint az amd cpu-k.
Nem beszélve arról amd cpu-k pedig épp a 64 bites kiterjesztésüket nem tudták használni.
Persze, ha végigolvastad, amit belinkeltél, akkor kiderül, hogy ez az EE $800-1000 körül, amíg a and64-ek $280-420 körül kóstáltak. (Az fx-et most ne számítjuk, mert majdnem ugyanolyan drága és ehhez képest félresikerült a drága. :))És ezt a következtetést, hogy miről is nincs fogalmam miből is szűrted le a vaslogikáddal? Hogy beraktam pár grafikont? Nem csupán az EE / EX-ről van szó, elég, ha megnézed egy E0 steppinges 3.4-es prescott eredményeit. Az sem teljesít rosszul. Csak hagyjuk ezt a lekezelő stílust, kinek a papné, kinek a paplan. Nem vagyunk egy véleményen, de ettől még nem kell leharapni a fejem.
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz