Ha többezer gépet kell kiszolgálni, akkor más paraméterek sokkal jobban befolyásolják a squid teljesítményét (pl. rendszergazda felkészültsége), ha ennél kevesebb, akkor a fájrendszerek közötti sebesség különbség hasonló mértékű, mint a zöld és  kék színű autó közötti (beleértve a játékautókat is).

Teljesen mindegy akkor a fájlrendszer típusa. A követkrző paraméterek korlátozák leginkább a squid teljesítményét: memória gyorstár mérete, lemezes gyorstár méretének és az átlagos (max) fájlméret aránya, alkönyvtárak száma, merevlemez elérési ideje.

Ja igen, a squid szeret hatalmas mennyiségű fájlt tárolni (1GB-ként pár százezer fájl). Nem árt bekapcsolni a vmi fast inode hashing (nem tudom a pontos nevét) opciót.

„memória gyorstár mérete: 256 MB”
Inkább legyen kevesebb, ha nincs min. 512MB RAM a gépben. Ha egy kicsit is használ a gép a swap-ból, drasztikusan esik a teljesítmény.

„lemezes gyorstár mérete: 2 MB”
Több kellene, hogy ne csak az aktív tartalmat gyorstárazza.

„átlagos (max)fájlméret: 10 KB”
Csak a max-ot lehet beállítani, annak meg nagyon kevés, 100-500kB az ajánlott.

„alkönyvtárak száma: 256”
Szerintem a 256/1GB az optimális.

„Pont ezért gondoltam, hogy talán ReiserFS-t kéne használni ext3 helyett.”
Egy nagy terhelésű squid szerver esetén talán. De nagyon jó a mem találati arány, nagyon keveset használja a vinyót kis terhelésnél.

„maximum_object_size_in_memory 16 KB”
Ezt 100kB-ra módosítanám, így 1000-1500 fájl fér a 64MB-os mem gyorstárba, és sokkal jobb lesz a találat mutató (16kB alatt nem sok web objektum található).