Azt szeretném megtudni hogy melyik Linux való nekem, ugyanis nem töltök vele hónapokat hogy mindet letöltsem és kipróbáljam. Egyiket se ismerem, így az ízlés/tetszés szerint nekem semmit se mond. Egy egybefüggő 256 GB-os nem partícionált területet hagytam a merevlemezemen a Linuxnak. A legjobb Linuxot keresem, de a számomra legjobbat, nem a más számára legjobbat. Alapfeltételek:Legyen ingyenes, nyílt forráskódú, megbízható. Megbízhatóság alatt feltörhetetlenséget is értek, de azt is hogy más hiba se legyen benne. Ha mégis találnak hibát, akkor azt javítsák is ki. A megbízhatóság feltétele természetesen hogy egy sokak által használt, nemzetközi fejlesztésű Linux legyen, melyet most is fejlesztenek, tehát nem elavult, és az én számítógépemnél nagyobbaknál is ki tudja használni a számítógép adottságait (használni tudja az összes memóriát, CPU-t, a teljes merevlemezt, nem csak az elejét, a legújabb hardvereket is). Ezért lehetőleg menjen szuperbiztos számítógépeken is (ugyanazt a feladatot 2 CPU is megcsinálja, és összehasonlítja az eredményét hogy észrevegye ha az egyik elszámolta, stb). Az is érdekelne hogy a biztonsági frissítések hogy mennek rá: automatikusan letölti és szól hogy van frissítés mint a Windows? Vannak olyan helyek ahol abszolút megbízhatóság kell, az is érdekelne hogy oda mit használnak, mert biztos valami nyílt forráskódút, így lehet hogy nekem az pont jó lesz (atomerőművi vezérlés, légiirányítás, bankszámlavezetés, tudományos kutatás, űrhajó robotpilóta, szavazatszámlálás, például Országos Választási Bizottság, egyéb, például APEH, kormány, stb). A Wikipédia azt írja a hibák kijavításában a GNU a legjobb. De tudtommal mindegyik Linux GNU/Linux. Akkor melyik a nem GNU?Menjen el a számítógépemen, tehát legyen 32 bites változata IS. Amelyikből csak 32 bites van az elavult, már nem fejlesztik, így hibát se keresnek/találnak/javítanak benne, így az nekem nem jó. 1 GB ECC memória és Intel SL79K villanykályha (SSE3 + Monitor/MWait utasítás + Hyper Threading, Intel NetBurst mikroarchitektúra, 90 nm, Socket 479, Prescott).Ne kapjak vele idegbajt. Ugyan egyetemen tanultam Unixot, használtam X-teminált Solarissal, kellett scripteket is írni, használtam Red Hat Linuxot, de már csak az alapok alapjára emlékszek, tehát egy géptermi számítógépen meg tudom nézni a webmailt, stb. Pendrive-ot még nem sikerült használnom, pedig volt USB portja. Nem kell magyarul tudnia, de ha nem tud, akkor angolul tudnia kell. Az lenne a legjobb ha telepítés után is átállítható lenne a nyelv. Nem szeretem ha telepítéskor/konfiguráláskor olyan kérdéseket tesz fel amikre nem tudok válaszolni. Eddig XP-t használtam ahol grafikus felületen mindent be tudtam állítani. Terminálablakban nem tudnám, mit írjak be, ha konfigurációs file-t kell szerkeszteni, szintén nem tudnám, mit módosítsak rajta. Szóval van egy annak idején pénzért vett XP Home SP3 telepítve ugyanazon a merevlemezen. Nyilván olyan Linuxot akarok telepíteni amit majd használok is, ne feleslegesen telepítsem. Hiába jó ha nem tudom használni. A billentyűk csinálják ugyanazt mint Windows alatt (a Delete és a BackSpace mást csináljon). Lehetőleg menjen akkor is ha letörlök egy kétnevű végrehajtható file-t, nevük „vi” és „vim”. Ugyanis nem tudok belőle kilépni. Általánosságban elmondhatom, hogy nem akarok bajlódni vele.Tudja az adatvégrehajtást, mert olyan programot fejlesztek, mely képes lesz működés közben gépi kódú programot előállítani és végrehajtani. Ehhez dinamikus memóriafoglalással foglalok helyet. Alapfeltétel tehát, hogy bár a CS szelektor más mint a DS, SS szelektor (a 16 bites szám ami regiszterben van, a szegmenscím), a szegmens kezdőcíme azonos legyen. Windowson ez így van, és DS = ES = SS. Az én CPU-m hardveresen nem támogatja az adatvégrehajtás megakadályozását, de nálam alapfeltétel hogy ha lecserélem a CPU-t azt támogatóra akkor is lehessen adatvégrehajtást használni. Elég ha csak az én programomnál lehet. Fontos hogy ez a lapozásnál van, a lapméret 4 KB, 2 MB, 4 MB lehet. Tehát ha egy lapon adat és program is van, akkor az végrehajtható lesz. Tehát ha valaki egy kis C++ programmal le akarja ellenőrizni, az egy legalább 8 MB-os tömb közepére tegye a gépi kódot (legyen előtte és utána is 4194304 byte adat).Úgy akarom beállítani hogy hálózaton keresztül csak akkor lehessen elérni, vezérelni ha az külön engedélyezve van. Vagyis a közvetlenül a számítógéphez csatlakoztatott billentyűzettel lehessen vezérelni, de hálózaton keresztül ne: ne legyen telnet, ssh, scp, ftp, sftp, smtp, stb. Ha új felhasználót hozok létre, akkor is ez legyen az alapértelmezés. Csak akkor lehessen ha konkrétan arra a felhasználóra engedélyeztem. Anonymous ftp viszont kell, és web szerver is legyen (csak file letöltéshez, scriptek nélkül). A legjobb ha ftp-nél megadhatok egy könyvtárat, és csak azt a könyvtárat lehet elérni. Lehet hogy az is kellesz hogy anonymous ftp-n fel lehessen nekem tölteni valamit, és azt más ne tudja letörölni. Vagyis legfeljebb az ftp-kapcsolat bontásáig lehet törölni, és akkor is csak azon ftp-kapcsolaton keresztül amin feltöltötték nekem, másikon nem. Az se baj ha hálózaton keresztül egyáltalán nem lehet törölni. Az egyenlőre mindegy hogy amit nekem feltöltöttek azt más le tudja-e tölteni. Az viszont jó lenne, hogy ha ki akarom kapcsolni a számítógépet, akkor szólna ha le/feltöltés van folyamatban, akkor is ha az webes, nem ftp-s. Mégjobb ha ftp-nél akkor nem szól ha csak ftp kapcsolat van, de adatátvitel nincs.3 felhasználóra gondoltam, mind a 3 jelszóval (a jelszavak különbözőek):rootowner (titkosított filerendszerrel, de nem rendszergazdai jogokkal)web (nem rendszergazdai jogokkal, egy olyan felhasználó, amely a saját programjaimhoz nem fér hozzá, ezt használnám webböngésszéshez, e-mail-hez)Kell-e külön partíció a titkossított filerendszernek és a virtuális memóriának (swap), hibernálásnak? Már van 2 NTFS partíció, és mivel legfeljebb 4 lehet, már csak 2 hozható létre (boot+titkosított+swap az 3). Jobb lenne ha swap partíció helyett egy rejtett file lenne a boot partíción, azért is mert akkor módosítható a mérete.Tudnak a Linuxok hibernálni? (Elmenteni a memória tartalmát és kikapcsolni.)A programok telepítéséhez általában root jelszó kell. Ez Linuxon hogy megy? Egyszerűen bekéri a root jelszót, vagy be kell jelentkeznem mint root, vagyis mint egy másik felhasználó? A futó programok futva maradnak ekkor vagy bezáródnak? Úgyértem hogy ha visszalépek owner-ként akkor ott lesznek a futó programok? Az is jó lenne hogy ha egy felhasználó nem fér hozzá egy file-hoz, akkor azt a jelszava megadásával felülbírálhassam, de ne tartósan, hanem csak arra az 1 alkalomra.Hogy kezeli az NTFS partíciót a Linux? Tud-e írni rá? Áramszünet esetén előbb Windows-zal kell helyrehozatni? Ha Linuxon letöltök valamit, lehet hogy Windows-on is kell majd valamikor használnom. A Windows hogy kezeli a Linux filerendszert? Mert a Linux NTFS partícióról gondolom nem tud bebootolni.Van egy „WinFast” nevű TV tuner kártyám, amihez szerintem nincs Linux driver. Milyen programot használjak Windows emulációra? A CPU nem tudja a VMT-t, túl régi. Valami olyan emulátor kellene ami lefordítja a Windows-os gépi kódot Linux-os gépi kódra, mert úgy gyorsabb, de ehhez az önmagát módosító kódot is észre kell vegye. Windows driver és program gondolom nem megy közvetlenül Linux alatt (natívan), bár az azonos CPU miatt ez kivitelezhető lenne, de csak rengeteg munkával.Mi a kezdő root jelszó, vagyis amikor elindítom a telepítő DVD-t akkor mi a root jelszó?Hogy áll a Linux a vírusokkal? Kell rá vírusvédelmi rendszer? Esetleg az is lehet hogy letöltök valamit Windows-hoz azért hogy másnak átadjam. Van egyáltalán olyan olyan Linux-os vírusvédelmi rendszer mely a Linuxon nem működőképes vírusokat is észreveszi?Megnéztem a Wikipédiát és a Linux.hu-t is. Azt is szeretném tudni hogy a többi amit nem ajánlotok mitől gyengébb. Ezekről nem láttam rosszat írva: Debian Androméda Fedora Ubuntu Suse. Aki tudja hogy mitől gyengébb az egyik mint a másik az kérem írjon róla 1-2 mondatot. Az Andromédáról nem sokat tudok.Kell valami C++ fordító is. Integrált fejlesztői környezetes, vagyis aminél egy billentyűkombináció hatására elmenti a megnyitott file-okat, lefordítja, lefuttatja. Egy másik billentyűkombináció hatására ugyanez lefuttatás nélkül. Ezzel se kapjak idegbajt. Arra gondolok hogy DOS-on próbáltam GNU C++-t, és a beállításoknál semmiről se tudtam mit csinál, mert csak kódok voltak. Gondolom a parancssori paraméterek. Ez a C++ fordító lehetőleg tudjon mindent, és hozzá normális Help és példaprogramok is. Korábban azt hallottam a GNU C++-ról hogy nincs elkészítve benne a grafikus felhasználói felület, csak a kernelt lehet hivogatni. Az objektumorientáltra gondolok, hogy a grafikus felhasználói felületet objektumorientáltan hozom létre. Nekem olyan kellene amiben ezek az osztályok már meg vannak írva. Eddig Visual Studio-t használtam, ott meg lehet tervezni a program kinézetét mint egy képszerkesztő/ábrarajzoló programban, és legenerálja hozzá a kódot, már csak ki kell tölteni hogy mondjuk a nyomógomb megnyomására mi történjen. Mivel a programot nem mindig a saját számítógépemen fogom futtatni, jó lenne ha lenne Windowsos változata is, amely lehetőleg a forráskód módosítása nélkül tudja lefordítani, esetleg feltételes fordítással (#if). Vannak híres programok melyeknek van Windowsos és Linuxos változata is: OpenOffice, sok webböngésző. Ezek milyen fordítóval szoktak készülni? És a gyári driverek?Kell továbbá és Tex is. Olyan aminél rögtön látom is hogy fog kinézni. Matematikai és informatikai tudományos cikkek és program-dokumentáció elkészítéséhez. A cikkek miatt olyan Tex kell amit elfogadnak a világhírű tudományos folyóiratok is, hogy abban megírva küldöm be a cikket (angol nyelvű lektorált folyóirat). A dokumentáció miatt tartalomjegyzéket is tudnia kell készíteni.Egy jó bittorrent kliens is kell hozzá. Legyen olyan mint a utorrent: gyors, nem terheli a rendszert (CPU idő, memória, merevlemez-idő), egyszerűen kezelhető. Ja és ne tévesszen és ne csaljon. Lehetőleg ne is lehessen csalásra beállítani, még véletlenül se. De biztonsági rések és egyéb hibák nélkül is megvagyok.