- This topic has 40 hozzászólás, 13 résztvevő, and was last updated 19 years, 8 months telt el by
.
-
Bejegyzés
-
Hozzáfûzésem: az én gépemen az i386-os linuxok lassúak nagyon, a win se túl gyors, a gentoo hasít (nem flame-nek szánom, az én spec esetemben így van…);
Más. A Win technikailag nem lehet gyorsabb, mint a Linux, ugyanis, míg a Win kihasználja a procit a grafikák megjelenítésére, addig az OS/X (és tudtommal az X is) a grafkártya GPU-ját használja grafikázásra, ami drasztikusan meg tudja dobni a sebességet egy csicsás asztalánál… bizonyíték erre a Vista gépigénye vs OS/X gépigénye. Tudtommal az X és az OS/X a grafikus elemeket a VRAM-ban tárolja, míg a Win a RAM-ban…
„Win alatt elindítani egy alkalmazász és Linux alatt, nem ugyan annyi idõ.”
Ez leginkább a dinamikus könyvtárakkal rendelkezõ programokra igaz. De lássuk is részletezve:
a) jobbára mindegyikre igaz, hogy: a beállítások „emberi” nyelven vannak leírva (esetleg egyszerre több esetben), amíg win alatt a legtöbb esetben ezek bináris file-ok, amiben egy 3 jegyû szám esetleg egy byte – ami egyébként közvetlenül használható – , amíg linuxnál egy három byte-os string, melyet még konvertálni kell. (De ez nem feltétlenül jelentõs.)
b) esetleg a programok több apró programból állnak – hogy növeljék a dinamicitást ill. hogy ne kelljen „800G” hely egy editornak, meg másik „800G” egy másiknak, ami ugyanazokat a függvényeket használja. Ezek betöltése, elindítása + újra „a” – ha egy program lenne itt most semmi nem lenne…
c) a linuxos programokat fel kell készíteni arra, hogy a fgvkönyvtárak bármikor (akár naponta) megváltozhatnak (tartalmuk, helyük). Ez egy nagyon nagy kihívás, és sebesség csökkenés. De ilyen windows alatt elképzelhetetlen. Ha valamit változtatsz „bukik” a program. (Ez persze nagyobb változtatásnál lin. alatt is elõfordul(hat).)
Tehát egyes nagyobb programok betöltése több idõt vehet ezek miatt igénybe. No de lássuk csak mik is ezeknek az elõnyei:
a) kis modulok vannak „egy kézben” tehát könnyebb észrevenni és javítani a hibát; tehát stabilitás (és nem kell a teljes programot cserélni)
b) gyorsabb fejlõdés – egyre másra jönnek ki a változások (melyhez szintén nem kell mindent kicserélni; gyengébb függõségek)
c) kisebb hely a merevlemezen és még fontosabb, hogy a memóriában is
Ugyanakkor amikor az alkalmazás már fut, már gyorsabb…
Nos, akkor lássuk mi történik a dinamikus könyvtáraknál:
a) linux:
1. indítás: libek betöltése – „Al”, program betöltése „Bl”; teljes idõ: „Al+Bl”
1. leállítás: program leáll – „Cl”
2. indítás: program indul – „Bl”
b) windows:
1. indítás libek betöltése – „Aw”, program betöltése „Bw”; teljes idõ: „Aw+Bw”
1. leállítás: program leáll – „Cw”, lib. ki a memóriából – „Dw”; teljes idõ: „Cw+Dw”
2. indítás: libek betöltése – „Aw”, program betöltése „Bw”; teljes idõ: „Aw+Bw”
Esetleg észre is lehet venni, hogy linux alatt a program másodszori indítása már nem annyi ideig tart, vagy annak a programnak az indítása, ami ugyanazt a libe(ke)t használja. Kiv. ha elfogy a memória, mert akkor bizonyára nem marad benn. (Ezek miatt van az, hogy a linux takarékos, a win pocsékló – és nem mindenki milliomos.) Ennek persze az a hátránya, hogy ezeket a betöltésnél felügyelni kell, tehát idõ…viszont a futás alatt megtérül, mert így több erõforrás marad arra. („A Win technikailag nem lehet gyorsabb, mint a Linux”
Maga a rendszer nem használja ki a mai processzorok képességeit… és soha nem is használta ki, ugyanakkor ez nem baj, mert mert nincs akkora „programfelügyelet” Ugyan az újabb windowsokban már dolgoztak ezen a problémán. Meg is látszott a stabilitásban, ami nõtt, meg a sebességben, ami csökkent.„ugyanis, míg a Win kihasználja a procit a grafikák megjelenítésére, addig az OS/X (és tudtommal az X is) a grafkártya GPU-ját használja grafikázásra, ami drasztikusan meg tudja dobni a sebességet egy csicsás asztalánál..”
A windows is használja, csak általában nem a ms írja ezeket a cuccokat, hanem más, de ez nem baj. (Ugyan maga a windows dekoráció puritán.)„bizonyíték erre a Vista gépigénye vs OS/X gépigénye.”
Nem a vista már gyönyõrûen használja a video kártyát. Próbálj meg ablak pixeleket – valamilyen arányban csupán processzorral keverni – („átlátszóságot”). Linux alatt lehet ilyet is csinálni. Mondjuk egy 300×300-as ablak megmozdításának követése 2-3 mp. 🙂„Tudtommal az X és az OS/X a grafikus elemeket a VRAM-ban tárolja, míg a Win a RAM-ban…”
Na hát ezt meg nem mondom, de ez majdhogynem mindegy is a mai memóriáknak – ha van belõlük elég. Bizonyíték erre, hogy talán a legtöbb notebook megosztott memóriával jön ki (vagy hogy mondják, amikor nincs kif. vram) és gyönyörûen lehet rajtuk 3d játékokat futtani.Zazu wrote:Vizsla!Teljesen más, csak ha már írtam, megkérdezem. Linux alá ismertek e olyan képnézegetõ programot, ami szerkesztõ is egyben. Mint odát az ACDSee. A Gimp nekem nagyon bonyolult. Tudom vannak nézegetõ programok, de ha annak azt mondom, hogy javítsa ki a fényképet, elképesztõen eltorzítja a színeket. A Gimp is. Nem tudom, hogy miért, de Linux alatt nekem egyik sem jön be, win alatt mûködnek.
gthumb, kuickshow stb.
krusader -> jobb klikk a fájlra és megnyitás ezzel vagy valami hasonlógUHU wrote:gthumb, kuickshow stb.
krusader -> jobb klikk a fájlra és megnyitás ezzel vagy valami hasonlóNa, ja! Ezeket ismerem, pont ezek miatt keresek egy használhatót. Mert amíg csak nézegetni akaorom a fényképeket, aggid a gthumb tökéletes. De abban a oillanatban, ha egy-egy fénykép egy kicsit sötétre, alulexponáltra sikeredett, meghal. Azaz nem, csak valami ocsmány képet készít belõle.
„De abban a oillanatban, ha egy-egy fénykép egy kicsit sötétre, alulexponáltra sikeredett, meghal. Azaz nem, csak valami ocsmány képet készít belõle.”
Hát nem tudom milyen gimpet használsz – mert olyan képet is „helyre lehet” vele állítani ami félig alulexponált félig meg nem. (Pl. amiben van egy hely meg egy napsütés.) Magyarán szólva rétegesen/átmenetesen is változtatható a kontraszt egy képen belül.vizsla wrote:„bizonyíték erre a Vista gépigénye vs OS/X gépigénye.”
Nem a vista már gyönyõrûen használja a video kártyát. Próbálj meg ablak pixeleket – valamilyen arányban csupán processzorral keverni – („átlátszóságot”). Linux alatt lehet ilyet is csinálni. Mondjuk egy 300×300-as ablak megmozdításának követése 2-3 mp. 🙂
akkor miért van az, hogy a Vista-nak akkor a gépigénye az OS/X-hez képest? Mert ha belekalkuláljuk, hogy az OS/X-nél ugye adottabb a hw, illetve, jobb a proci… de akkor is nagyon durva…„akkor miért van az, hogy a Vista-nak akkor a gépigénye az OS/X-hez képest?”
Több oka lehet
a) még mindig úgy indul a windows, mintha 286-os proci lenne alatta – gondolom ez a „kompatibilitás” is okoz valamit.
b) gondolom a fej, memória stb. optimalizálás win alatt nem megy úgy, ahogy osx, ill. linux alatt – persze ezt soha nem fogjuk megtudni, mint nem ms programozók, vagy még úgy sem. (Linux is képes lenne megfelelõ 3d támogatással és grafikai alappal osx-es flik-flakkokra (vagy még), azonban jelen helyzetében képtelen, max. java alatt.)
c) ugyanilyen oknál fogva a windows is rendelkezhet rossz, vagy inkább elavult alapokkal, amit a kompatibilitás kedvéért nem cserélnek ki. (Amint látjuk osx-nél ez nem számít, új proci emulátor és kész.) No persze ilyen szempontból a linuxnak van a legnehezebb dolga, hiszen õ fut legszélesebb architektúra körökben – noha lehet, hogy nem a legtöbb gépen és biztosan nem a legtöbb desktopon.
d) Az osx-nek jól összeválogatott – néhány – hw-en kell csupán futnia, melyekre ráírják a rendszert. (Hagy térjek vissza az elõzõ procihoz. Tudjuk, hogy ma már nem túl gyors, bár megpróbálták marketingiailag húzni. Tudjuk, hogy az alaplap, memória frekvencia ügyileg a középvonalban van, viszont stabil. Tudjuk, hogy a processzor 64 bites, a legutóbbi termékekig viszont 32 bitessel jött ki az apple. De! Azt is tudjuk, hogy mindig is jó videokártyák voltak az apple termékekben. Tudjuk, hogy leginkább grafikára voltak kihegyezve. Egy csomó dolog, csomó más procin, más rendszeren sokkal jobban ment, mint mac-en, ám az apple is ért a marketinghez. Megjelenésében az osx „csoda” – még engem is megragadott, pedig nem szeretem a csicsákat. Pl. nálam a legjobb gépeken is flux fut. Marketing: tudom, hogy ez meg az, meg amaz **** lassú mac alatt. Tudom, hogy pl. egy opteron ****-rá veri a ppc-ket. Sõt azt is tudom, hogy a legtöbb hw. nem megy macen. DE mégis bárki azt mondhatja, hogy érdemes mac-ért, mert a tesztek, reklámok azt mutatják, hogy a mittudomén milyen progik ezen mennek a legjobban – és ez igaz is, de csak azokra -, mert ez, mert az, mert a grafika olyan amilyen – ez utóbbi egy **** döntõ érv – erre jött rá most a ms is.)
e) Nem is beszélve arról, hogy a windows-nak minden tecskós gépen mennie kell az osx-nek meg nem.
f) Döntõ érv még a stabilitás, ill. a hozzá fonódó lehet linuxos progikat futtatni. Az elsõ gondolathoz „e”. A másodikhoz meg: igen, de az x-es progikhoz jó, hogy ha van egy legalább 1,5x olyan teljesítményû géped. (Ha érdekel kereshetsz internetes statisztikát erre vonatkozóan, de én is ugyanerre a következtetésre jutottam.)
g) Folytatnám grafikai vonalon. A windows a grafikában gyermekcipõben jár, amíg az osx-ben van már kiforrott technika.
h) Fõkösleges is a vista gépigényén agyalni, hiszen ez egy nagyon beta változat – a vas ma már a legtöbb gyerek asztalán ott van, de mire kijön a végleges verzió addigra a gépigénye átlagos lesz.Tehát összefoglalva: osx-nél van egy kiforrott vitathatatlan grafika, viszont a reklám még és szebbnek gyorsabbnak állítja be, mint amilyen. Erre a ms is képes – csak nem ez volt a hangsúly, nem ez kellett egy átlagembernek.
Az osx jó a kreatív területeken. Az átlag embernek viszont nem ez kell(ett). Hanem az, hogy megveszem ócson a tecskóba, akkor is menjen, menjen rajta a játékom, mertaláljam a gombot a szövegszerkesztõn stb. Nálunk még ugye amcsi mitára a ledegradálódás megy, de egyes helyeken már igénylik a színvonalas megjelenést. Ezt a ms közvélemény kutatói prezentálták és a ms lépett – idõben, mint mindig. Lehet, hogy mindig lassabb lesz u.a.-on a hw-en, de jobb hw+windows mindig olcsóbb lesz, mint a mac, mert az elõbbiek tucattermékek (õk a $99-os nootbook) és majd lesz szebb is, ha a ms úgy ítéli meg, hogy van rá tömeges kereslet.Egyet kell megérteni a ms tömegcikkeket csinál, amit mindenkihez szeretne eljuttatni. Az apple, pedig kreatív/innovatív termékeket a kreatív területeken dolgozóknak.
Mind a kettõnek meg van a helye. A linux-szal viszont baj van. Eddig ugye minõségi, stabil termékek születtek, hozzáértõ „amatõröktõl”, hozzá (akaró) értõ amatõröknek, viszont én úgy érzem, most átcsapott tömeggyártássá. A ms versenytársa akar lenni. SOHA nem lesz az. Tömegcikkeket hw támogatás nélkül eleve nem lehet. Mindenki mindent ingyen akar. Nincs benne elég pénz, noha rengeteg van benne. A marketing finoman szólva is ****, egy két kivételtõl eltekintve. A windowsosítással elveszti a varázsát a dolog az „amatõrök” ki fognak szállni – noha valami mást ki fognak találni. Ezzel egyetlen dolgot lehet elérni a linux színvonantalanítását.Na megint regényt írtam, meg a végén eltértem a tárgytól, de kellett valami linux is bele :)))
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz