>>Mire ő megkérdezte: „Melyik windowst használod?”
Mondom: „A kérdés, inkább Linuxos, mintsem windowsos”
Na jó! – mondja ő – akkor másképp kérdezem: „Milyen windows van a gépeden, 2000-es, vagy XP?”
Mondom: „SuSE Linux”
Mire ő: „Jó. És milyen windows?”<<
és
„Látom elvagytok.”
ra.
Legalább kidumálunk valamit a belső körben, amit némiképp érdemes kielemezni.
OK, tudom, mér ezerszer megtörtént, de ez a kérdés nem merült el a Duna, vagy Tisza sodrában e kis hazában.
Amit idéztem BlueSky-tól és Vladitól, az eesszenciája a mának.
Egyrészt a tapasztalati hozzáállás, más tekintetben a szkepticizmus, bocs Vladi. 🙂
Én még hol volnék a nyolc évtől? Sehol.
Azt viszont már érzékelem, amit szerintem ti már rég tudtok, hogy egy agyament néppel nem lehet sokat kezdeni.
A szabadság értelmezése sokak számára a konzumálást jelenti, lehet hiteleket felvenni és meggondolatlan kiadásokba beleborulni, aztán a behajtócégek karmaiba kerülni.
Itt, a Linuxon ezt sosem érzékeltem.
Soha senki nem tromfolt le a hardvereimért, ha valami megjegyzést kaptam az orromra, azt ma már előnyként látom és érzékelem.
Nem csak itt, az angolszászok sem nevezhetők visszafogottnak, amennyiben nem érthetően adtam elő a kérdéseimet.
Sosem leszek próféta a saját hazámban, belefáradni nem fáradtam bele, mindössze nem vagyok benne a mókuskerékben. így aztán kit térítsek meg?
Akiknek előadtam azt, amit itt mindenki sokkal jobban tud nálam, azok azt sem értették, miről beszélek egyáltalán.
Kisvártatva és a legtöbb esetben az volt a reakció, hogy „Mi a fenét szenvedsz a Linux-al, van nekem egy jó kis warez, abszolút felhasználóbarát wines verzióm (akármelyik természetesen és nekem is akad pár a gyűjteményemben), tedd fel azt és minden rendben lesz”.
Nem tettem meg.
Amikor kilép az ember egy megszokott világból és átlényegül egy teljesen más életformába, azt csakis azok értik meg, akik benne vannak.
Voltam haraggal teli és néha agresszív is , amit nem szégyellek, inkább tanulságként fogom fel, de ha megtalálunk valamit, ami széppé és érthetővé teszi az életünket, az valami csoda.
Nyilván más dolgok sem elhanyagolandóak ebben a rövid szakaszban, amit Életnek nevezünk, nem tudom másként kifejezni, ez nagyon nagy plusz.
Az emberbe, emberiségbe vetett hit az, ami megnyilvánul a segítőkészségben, internacionálisan.
Tud valaki felmutatni egyetlen példát, ami nem üzleti alapokon nyugszik?
Nekem nem sikerült találnom hasonlót.

Mint ahogyan az iskolákban is sokáig nem az operációs rendszerekről tanultak, hanem a windowsról. És ez a helyzet ennek (is) az egyenesarányos következménye.

Dolgoz(gat)ok egy gimnáziumban is, és el kell keserítselek, most sem jobb a helyzet, de legalább tanulnak linukszot:

„Vannak ugye az operációs rendszerek. Lehet őket csoportosítani a felületük szerint:

CLI: DOS, Linux

Objektumorientált GUI: Windows”

És itt kifújt a dolog, a linuksz az CLI, olyan mint a DOS. Persze pár gépen, ahol az mbr még tartja magát, indítható suse 9.2. 🙂

16 MB RAM? Az rengeteg 🙂
Nekem azon Win98+Windows Media Player 9 futott 🙂
Aztán debian woody 8) Némi kis X-szel és Fluxboxszal rohant, szó szerint 🙂