Kb két éve beszélgettem ex-kisfönökömmel némi „malátaszörp” társaságában, aki annál korábban linux-bizalmatlan volt, de akkoriban már vmware / linux-ban utazott, és össze is barátkozott a linuxszal. (Ügyfélközelibben tevékenykedett, mint én). Kérdém töle, hogy miért nem akarnak az „emberek” (döntéshozók) Linuxot. Válasza: azért, mert ha valaki hallott is róla, rossz elöjel, hogy ingyen van. Nem lehet lekönyvelni, meg ami olcsó, az szar, hát akkor ami ingyen van, az milyen szar lehet… (A gondolatmenet kifejtése ekkor részéröl már mások cikizése volt)

kisbetu:
Nekem semmi bajom nincs a linukszfórum és az Opera kapcsolatával.

Macskajancsi:
Bár konkrétan nem az etalon szó a jó, de ha ezt használják a legtöbben, akkor valami köze talán van hozzá.
http://hup.hu/node/47263
http://distrowatch.com/dwres.php?resource=major
http://www.ubuntu.com/news/enterprise-open-source-best-distribution-award
http://www.ibm.com/developerworks/edu/l-dw-linux-ubuntu-i.html?ca=drs-
http://www.linux.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=180

Viszont itt nem értem az integrált szót.
Elolvastam pedig ezt is:
http://www.otk.hu/cd05/4szek/Szívós%20Attila%20-%20Fazekas%20Zoltán.htm

Elaci:
Jelen esetben az amerikai anyacég a döntéshozó.
A Microsoft amerikai. Akkor mi a válasz?
De ha az anyacég egyszercsak másként dönt, akkor mi a helyzet?

De a kérdés nem is erre felé irányult, hanem arra, hogy milyen szoftver nincs a linuxban, mely a windowsban megvan?
Miért a windowst használják a világ vállalatainak 95%-ban?
Mi az a plusz szoftver, amely hiányzik?
Ugye iroda programcsomag van. Vagy ez nem tudja azt, melyet a Microsoft Office igen?
Vállalatirányítási programcsomagok is léteznek tudtommal.
http://www.tiszanet.hu/3s/abas/linux.html
http://www.novell.com/hungary/termekek/menedzsment/zenlm/termism.html

De én hülye vagyok, nem értem a vállalatirányítási szoftver elnevezést sem.
Úgy gondolom egy vállalatot emberek irányítanak, és nem szoftverek.

(Én nagyon MÁS szemléletű vagyok. Ráadásul vízöntő. Mindig kiakadok azon ha valaki 10 deka parizert kér, vagy 20 deka speciált.
A file elnevezést meg egyenesen utálom. Ha már egyszer valamelyik idióta a fájlt találta ki rá, akkor igenis azt kell használni.)

Találkozókat, megbeszéléseket, konferenciákat mind a két renszerben lehet nyílvántartani, és kezelni.

Adatbázis jellegű dolgok nyílvántartása is megoldott mind a két rendszerben.
A linux lehet nyomtatószerver, és fájl megosztó szerver is.

Tehát mégegyszer: Mi az, amiért mondjuk nem jó a SLED csak a windows?
SLED: SuSE Linux Enterprise Desktop. Állítólag ez a menő mostanság.

A Novell szerint a KDE ablakozó legújabb (4.0) változata sem jó például üzleti felhasználásra.
Miért is? (Azokat a szempontokat keresem, melyek előttem rejtve vannak.)
Tudatlan vagyok. Az okot keresem.

Hiszen ma már talán nem valószínű hogy modeline sorokat kell generáltatni valami windowsos programmal, hogy a linuxon is menjen a monitor.
Nem beszélve arról, hogyha mégis, akkor azt az ősrégi kövület monitort már ki kellene hajítani.

Találtam aztán egy 2004-es keltezésű hozzászólást a hwsw-n j.cs. virtuális pennájából:

Desktop oldalon a Microsoft impresszív monopóliummal rendelkezik, de szerver- és vállalati alkalmazás fronton ez korántsincs így. A J2EE platform és a DB réteg (OLTP, Data Warehousing) tradícionálisan általában UNIX szervereken fut/futott, az utóbbi 2-3 évben egyre erősebben zárkózott fel ehhez az x86/Linux platform, mint alternatív UNIX deployment platform, főleg ár/teljesítmény okok miatt (egy 2 CPU-s Xeon szerver + Red Hat ára jóval olcsóbb, mint egy korábbi 2 CPU-s RISC szerver, teljesítményben pedig nem rosszabb, sőt). Nem véletlen, hogy a Solaris 10 árazása például a Red Hat-hez viszonyítva lett kialakítva x86 platformon:)

(BTW, 1 2 screenshot: aki kitalálja, hogy melyik a Solaris és melyik a Linux, az ügyes:)

„I believe open source solutions are all point solutions. It is really about technology for technology’s sake.”

Ez fejlesztői szemszögből maximálisan igaz. Egy fejlesztőnek azért jó az open source, mert igen komoly technológiai kérdéseket le tud egyszerűsíteni. Az open source library-k kiterjesztik a standard könyvtári függvényeket és jelentősen felgyorsíthatják a fejlesztést, akármelyik nyelvet/platformot figyeljük is. Igaz ez C-re, igaz Java-ra (ami mondjuk elég szép standard API-val rendelkezik minden (J2ME, J2SE, J2EE) szinten, de azért senki sem tagadja le, hogy egy Hibernate vagy Spring framework szintű open source innováció sok helyen jól jön/jöhet (láttam már belso banki webes rendszert Struts open source MVC frameworkot hasznalni).

Namost nézzük, mire is van szüksége egy olyan cégnek, akinek az informatika csak háttér, de nem abból él. Rengeteg ilyen van: a Malév légi szállításból, a MOL benzin és olaj eladásából él: amit IT-ra költ, az csak a fő üzletmenetének gördülékeny működéséhez kell, és igyekszik minden ilyen kiadást a lehetőségekhez képest minimalizálni. Általában elmondható, hogy a cégek nem szeretnek fejlesztői kapacitást fenntartani. A fejlesztésekkel csak a probléma van: hibákat kell javítani, fizetni kell a programozót… sokkal egyszerűbb platformot vásárolni és alkalmazásokat fejlesztetni rá. Ilyen platform lehet a Win2k3 + .NET, ilyen platform a (Red Hat, SuSE, Solaris, egyéb UNIX-ok) + J2EE alkalmazásszerver (Sun, IBM, BEA, Oracle, etc).

A cégek számára tehát a Linux akkor válik komoly alternatívává, ha nem kell vele fejlesztői szinten foglalkozni: a rendszergazdának üzemeltetnie kell és nem kernelt fordítani. Jelenleg a piacon két ilyen üzleti megoldás van: a Red Hat és a SuSE Enterprise Linux. Ide lehetne még sorolni talán a Debiant, de annak nincs ISV támogatása (Independent Software Vendor).

A Linux először háttérszervereken jelent meg a cégeknél: tűzfalak, IDS-ek, majd adatbázis és vállalati alkalmazás platformként hódított. Rengeteg helyen UNIX rendszereket cseréltek ki rá, a Microsoft érdekeltégeit nagyjából érintetlenül hagyva bővült a piaci részesedése. Mivel RISC szervereket cseréltek le vele olcsó x86 hardverre, az operációs rendszerért elég sokat el lehet kérni: ha megnézitek a Red Hat árait… hát nem egy olcsó mulatság az a CPU-nkénti évi 3-400e Ft előfizetési díj. Ez odáig fajult, hogy a Red Hat egyik vezetője még azt is kijelentette, hogy a Red Hat-et nem érdekli a desktop, és ott a Microsoft termékeit ajánlja.

2003 végén a Sun piacra dobta az első vállalati szférának szánt Linux alapú desktop rendszert, és egy hihetlenül „okos” marketinges kitalálta, hogy hívják ezt Java Desktop Systemnek. Hogy miért Java? Ez az azt hiszem amit a legtöbbször megkérdeztek tőlem, és nehéz megmagyarázni. Tudjuk be az „okos” marketingesnek.

A Java Desktop System az átlag Linux disztribúcióktól két dologban különbözik:
– minden alkalmazástípusból csak egyetlen változat található meg benne. Egyetlen böngésző (Mozilla), egyetlen desktop (Gnome), egyetlen levelező (Evolution), stb. Ha belegondoltok, ez azért jó, mert a rendszergazdának és a helpdesknek egyetlen alkalmazás csínját bínját kell supportálni.
– Windows-ra hajazó felület. Ez az átképzési költségeket csökkenti: aki már próbált felhasználók alatt alkalmazást cserélni, az tudja, hogy a legnagyobb probléma általában az, hogy ez miért piros és az miért nem villog…
– desktop management alkalmazások, a’la Configuration Manager. Ez olyan, mint Windows-on a Group Policy, ugyanúgy LDAP-ra épül, és távolról lehet állítgatni a user Gnome/Mozilla/Evolution/StarOffice beállításait.
– licenszelés és árazás: 50 USD / alkalmazott / év vagy 100 USD / gép / év. Ha legalább minden második embernek van számítógépe a cégben akkor már az alkalmazotti a kedvezőbb. Nem ingyen van: üzleti ügyfelek számára, támogatással és migrációs szolgáltatásokkal körbevett üzleti megoldás a desktop üzemeltetési költségek drasztikus csökkentéséhez.

Ebből az derült ki számora, hogy a linux a lehetőségek tárháza, és emiatt problémás vele dolgozni.
Mivel mindenik más szoftvert preferál, így az adatmozgatás problémássá válik.

A windowsban mindenből csak egy van. Ergo ha a windowsban lementesz egy fájlt, minden probléma nélkül meg tudod nyitni egy másik windowsban.
(Elméletileg)

Jól gondolta-e az illető aki ezt írta?

Tőlünk nyugatabbra kicsit más a helyzet. USA-ban pl 100 fő alatt minden cég kicsinek számít:)

Az a baj amúgy, hogy az SMB (small-medium business) piacon valahogy tényleg nagyon kedvező árú a Microsoft technológia használata. Rengeteg MS partnercég van, akik nagyon jól megélnek ebből a piaci szegmensből: az ügyfél felmerülő problémáit MS technológiákkal meg tudják oldani. 2-3 MCSE emberrel 15-20 kisebb cég informatikai igényeit tökéletesen ki tudják elégíteni. Ugyanezt az igen kevéssé integrált open source rendszerekből kialakítani… na az már kihívás, és nem egydélutános telepítés. A Sun a maga „vegyél meg minimum 100 alkalmazottra előfizetést” licenszpolitikájával nem erre a szegmensre lő (ez ugye évi 10e USD előfizetési díj minimum), IBM, BEA, Oracle sem igazán (náluk általában a CPU-nkénti licenszek is milliós vagy tízmilliós nagyságrendűek). Ugyanakkor az MS SMB cuccaival az ügyfél megkapja az SQL szervert, IIS-t, fel tudja építeni a maga kis Office/Excel alapú belső folyamatszabályozását (rendelések nyilvántartása, ügyféladatbázis, stb). Igaz kifizet évente néhány millió ft-ot, de cserébe működik az infrastruktúrája, és mindig tudja, hogy kit kell hívni, ha baj van. Az a néhány millió pedig jópár informatikusnak biztosítja a magyarországi átlagbér többszörösét.. Mondhatni, mindenki jól jár…

És az hogy erről tudjanak az emberek. Még tízfős cégnél is előfordul, hogy az ügyvezető „szomszéd Pistikéje” állítgatja a Windowsokat, legalább keres valamit, amíg egyetemre jár.

bacsi2:
Állítólag a distrowatch-os mutatót manipulál(hat)ják.

„A Novell szerint a KDE ablakozó legújabb (4.0) változata sem jó például üzleti felhasználásra.”

Ezt hol lehet olvasni?
Egyébként van benne némi logika (nem szakmai, hanem üzleti).
A SuSELinux Enterprise Server (SLES) és a SuSELinux Enterprise Desktop a Gnome-ot használja.
Persze minden gond nélkül fel lehet rá tenyészteni a KDE-t

Másrészt: az opensüsü 10.3-ban benne van a KDE4, de a KDE3 az alapértelmezett. (Már ha valaki a KDE-t választja.) Azt remélik a fejlesztők, hogy a következő (11.0) kiadásig a KDE4 megszabadul a gyermekbetegségeitől, és alapértelmezett lehet.

Szóval kíváncsi lennék az eredeti szövegösszefüggésre.

Ezzel a topikkal csak az a probléma hogy amatőrök vitatkoznak a nagy semmiről.