„Ez tök jó. Ugyanezen a fórumon pár hónappal ezelõtt az egyik fórumozó – azt hiszem õ is moderátor – épp azért baszott le rettenetesen, hogy miért használok 32 bites disztrót, amikor 64 bites processzorom van.”
Szerintem senki nem b. le… én biztosan nem. Ma aszt mondtam, hogy a driverek, meg a programok nem kiforrottak és a nagyobb gyártók sem foglalnak egyértelmû állást.

„Még arra is utalt, hogy úgy érzi, olyan szellemileg elmaradott vagyok, mint aki annakidején az új, 32 bites processzorokon továbbra is a 16 bites alkalmazásokat használta, mert úgy gondolta, felesleges a változtatás.”
Azért a védett mód – az utóbbi idõk legnagyobb számítástechnikai újítását – össze sem lehet hasonlítani néhány új – egyébként normál körülmények között ritkán használt – regiszterrel, meg azzal a memória címzési eljárással, mely kiterjesztések nélkül képes több mint 4G memóriát megcímezni (amit szinte biztosan nem használsz ki). A device driverek esetlegessége, meg az internetet közszájon forog… egy éve még számos esetben csontra fagyott a renccer.

Egyébként meg azt mondom, hogy csináld nyugodtan… károd nem lesz belõle :). Csak azért írtam az elõzõ postot, mert, hogy itt kínlódsz a 64 bittel és nem kell feltétlenül.
Egyébként én is alkalmaznám csak opteront tennék alá… (bár én szeretem kicsiholni az 1%-ot is:)… nem oszt-nem szoroz, de nekem maga a folyamat az élmény :))

Nem is arról van szó, hogy ne… mert én is azt mondom, hogy, ha már van igen, csak te többet szívsz, mint amennyit ér.
(A gentooval ugyanaz van, hogy aki szív, annak teljesen fölösleges… aki meg nem az úgyis szeretni fogja.)

„Az AMD-féle 64 bites architektúra részleteirõl csak nagyon érintõlegesen információim vannak.”
Ez is az, de kiindulásnak jó: http://en.wikipedia.org/wiki/AMD64

„szinte mellékesen – támogatja a 32 bites kódok futtatását is.”
Az itánium így van vele. Ezért van az, hogy a32 bites kód nem hatékony rajta, viszont nagy mennyiségû memóriát lehet gyorsan, hatékonyan kezelni…
Az x86_64 egy x86-os processzor, mely támogatja a 64 bites címzést… a neve sem véletlen x86_64 (stb), mint x86_32. Ezért hatékonyan kezeli a 32 bites kódot is.

„A kernelkonfig is erre utaló kérdésként teszi fel a 32 bites programok futtatásának lehetõségét (emuláció). Nem tudom, hogy mi az igazság”
Ez úgy mûködik, hogy van egy processzor utasítás, mellyel kapcsolgatni tudsz a módok között:
valós (ebben kezdi a mûködését), vagy virtuális 8086-os mód (védett módból)
16 bites (védett; 16 bites címzés; reg méretek 16-128?*;16 ill. 32 (külön + utasítás kell) bites mûvelet)
32 bites (védett; 32 bites címzés; 16-128?*;16 (most ide kell + utasítás) ill. 32 bites mûvelet)
64 bites (védett; 64 bites címzés; 16-128; 16 (külön utasítás kell), 32, 64 (csak 64 bites módban; külön utasítás kell) bites mûvelet); egyéb kiterjesztések (elvileg ekkor is tudja emulálni a 32/16 bites cuccot – bár ennek az ellenkezõjét is olvastam; de mindegy mert az átkapcsolás megy, legfeljebb a 64 bites kiterjesztések nem)

* processzor (és – nem feltétlenül – fordító függõ, lehet 96 bit is)
elvileg így néz ki…

„Szerintem nincs ember a világon, aki nem azért tesz fel Gentoo-t, mert meg akarja tanulni az apróságokat.”
Ne gondold. 🙂 Menõ. Egyébként, ha nem megy a bp, mdk, suse, uhu stb, akkor ez az ideállis. :)))

„sajnos nem nagyon mérhetõ”
opteron + forgatás, már egész szépen látható

„glxgears kb. 3,5%-kal teljesít jobban”
Az meg nem mérvadó… kb. ha arréb rakod két pixellel, akkor meg a fele… tudom én is futtadgattam 😉