Nekem pl. windózos elõéletembõl csak a kellemtlen emlékek maradtak meg a szétpartícionált vinyókról, amikor már azt se tudtam, hogy hirtelen melyik partícióról mit hova tegyek, amikor pl. meglódult egy letöltés a DC-n 😀
Nincs DC, nem lódul.
A windows partíciói „külön” drályvok, nehéz kezelni õket.
Linuxban bármikor becsatolhatsz egy patíciót a filerendszered tetszõleges könyvtárába, és használod, mintha hirtelen felfújtál volna egy lufit. Jó, a file nem nyúlhat át egy másik partícióba. (Bár az LVM talán már ezt is megoldja, de én konzervatív vagyok: egy partíció legyen önálló.)
legutóbbi hsz