Vector, ezt olvasd el te is!

De, ebbe a topikba való, mert abban az értelemben írtam a hozzászólásomat, hogy – mint be is idéztem – fel lett ajánlva a segítség, márpedig a fiatalember most a PC-Linux esetén fordítással foglalkozik, magyarítással, tehát ebben tudna segíteni, és nekem éppen pontosan ilyen értelmű segítségre van szükségem! És ehhez beidéztem néhány vonatkozó linket hogy tudja kissé, mi a fűzfánfütyülő micsoda is az a GoboLinux.

Itt van mégegy link, most tettem be a wikibe, nagyon jó cikk, ajánlom nektek is:

http://linux.birodalom.net/gobowiki/index.php/Az_Unix-strukt%C3%BAra_%C3%BAjragondol%C3%A1sa

A gratulációt köszönöm.

És nagyon sajnálok mindenkit, aki nem Gobót használ. Nem is tudja, miről marad le. Egyszerűen CSODÁLATOS érzés, hogy csak ránézek a /Programs -ra, és LÁTOM, hogy mi van a rendszerben! Nem, a Gobo nem sokkal könnyebb mint más disztrók az igaz, de HA már tudod mit akarsz, azt sokkal könnyebben megoldhatod benne.

No és ami a PcLinuxot meg a többi OS-t illeti: Szívem szerint azt látnám, ha MINDEN disztró full magyarítva volna. Na de ez csak egy szép álom. Igaz az, hogy a legtöbb disztró különben is csak egy a sok közül.

Szerintem bölcs dolog volna épp ezért, ha össze lenne írva, miben MÁS egy-egy disztró, mint a többi „átlagos”. Kezdem is, várom a hozzászólásokat! (Ha itt off lenne, valaki tegye át más helyre).

Ubuntu, Kubuntu – Talán hogy nagy pénzeket ölnek bele, jó a marketingje, és emiatt nagy a felhasználói tábora

BlackPanther – Magyar fejlesztés, és Win-szerű a kinézete. Ez utóbbi sokat segíthet a most áttérő kezdő usereknek. Bár én nem használom, de több csontkezdőnek ajánlottam már. Semmiképp sem vagyok tehát Gobo-fanatikus! (Na jó: azért nem annyira… )

UhuLinux – Magyar fejlesztés, emiatt nagyon ajánlom mindenkinek, aki hagyományos disztrót akar, magyart, de nem win-szerűt. Nekem nagyon tetszik.

Debian – Talán a „legkomolyabb”, mert bár nem próbáltam de állítólag nagyon komoly helyeken szinte csak ezt használják. Nem tudom, ez igaz-e. Mindenesetre állítólag legendásan stabil, és sok a csomag alá.

Slackware – Nagyon megbízhatónak hírlik, bár állítólag régi kernelre épül. De azt mondják épp emiatt megbízható… És sokan használják.

Gentoo – Forrásalapú disztró, és hatalmas a csomagválaszték hozzá. Nem nagyon tudok más, kimondottan forrásalapú disztróról, legalábbis aminek akkora volna a csomagválasztéka. Viszont rém sokáig települ

LFS – Ez csak erősen haladóknak való, te magad állítod össze szinte bitenként a rendszeredet.

GoboLinux – Forrásalapú disztró, de rögtön az elején kapsz egy kész alapot grafikus felülettel amit azonnal használhatsz, és szakít a hagyományos filerendszer-hierarchiával: Itt a filerendszer maga a „csomagkezelő” adatbázisa, mert minden progi a maga külön könyvtárában csücsül a /Programs könyvtár hierarchiájában. Emiatt mindig látod, mi van a rendszeredben, s ez nagyon áttekinthetővé teszi az egészet.

Tehát: a többi disztró mit nyújt ahhoz képest, ami a fentiekben nincs benne? Végeredményben felmerül a kérdés bennem, akár a Slackware és a Debián és az Ubuntu is miféle LÉNYEGES kérdésben különbözik egymástól, pláne ezekhez képest a többi bináris disztribúció?! Tudom, a szabadszoftver-mozgalom lényege, hogy ha kedved van és értesz hozzá, megcsinálhatod. Emiatt ezek a disztrók gombamód szaporodnak. De azon felül hogy mi a betöltőképernyő grafikája, nem sok mindenben térnek el egymástól, legfeljebb hogy mi az alapértelmezett ablakkezelő. Nem állítom hogy ezeknek ne lenne létjogosultsága, különben sem lehet őket betiltani, nem is kell. Lényeg az, hogy ami FONTOS disztró, az KELL hogy rendelkezzék valami speciális különlegességgel, amivel kiérdemli a megkülönböztetett figyelmet. Ilyesmire gondolok:

– Amennyire csak lehet, magyar nyelvű. Ez az idegen nyelvet nem tudó magyaroknak nagyon fontos.
– Bináris alapú vagy forrásalapú. Kell egy ilyen is, olyan is.
– hagyományos tartalomjegyzék-struktúrájú.
– Különleges tartalomjegyzék-struktúrájú.
– Win-szerű kinézet vagy nem olyan.

Ennek alapján:

– Hagyományos tartalomjegyzék-struktúra, nem magyar, bináris, nem win-szerű: Debian, Ubuntu, Kubuntu, Slackware, Zenwalk… a disztrók többsége.

– Hagyományos tartalomjegyzék-struktúra, nem magyar, forrásalapú, nem win-szerű: Gentoo

– Hagyományos tartalomjegyzék-struktúra, magyar, bináris, nem win-szerű: UhuLinux

– Hagyományos tartalomjegyzék-struktúra, magyar, bináris, win-szerű: BlackPanther

– Hagyományos tartalomjegyzék-struktúra, nem magyar, bináris, win-szerű: Linspire, Lindows vagy hogy a csudába hívják ezeket… egyiket sem próbáltam, csak hallottam róluk

– Különleges tartalomjegyzék-struktúra, nem magyar, forrásalapú, nem win-szerű: GoboLinux

Amint látható, mindegyik KATEGÓRIÁNAK megvan a létjogosultsága. Megvan az UhuLinuxnak is, meg a BlackPanthernek is, mindkettőnek amiatt mert MAGYAR disztrók (nem úgy értem, hogy Magyarországon FEJLESZTIK őket, hanem hogy JÓL MAGYARÍTOTTAK), és egymáshoz képest is jogosult hogy létezzenek, mert egyik win-szerű, a másik nem olyan.

Vannak azonban hiányzó kategóriák, amik betöltésre vának. Ilyen például:

– Különleges tartalomjegyzék-struktúra, magyar, forrásalapú, nem win-szerű: UhuLinux Magyarítási Projekt aminek a fóruma: http://linux.birodalom.net/smf , a wikije pedig: http://http://linux.birodalom.net/gobowiki

Én tehát egy HIÁNYZÓ RÉST akarok betölteni a Linux-disztribúciók sorában, tehát ennek SZINTÉN VAN LÉTJOGOSULTSÁGA!

Más variációk is elképzelhetőek: pld ugyanez bináris disztró formájában. Megjegyzem azonban, ez rendkívül könnyű: mindössze a MAGYAR GoboLinux mellé sok-sok bináris csomagot kéne csinálni, amihez azonban nem rendelkezem elegendő emberi erőforrással.

A fenti kategóriákon kívül még létezik az LFS, ami „egy emberes project” mindig, de más kategóriának nem tudok a létéről. Azaz, az összes disztró szerintem besorolható a fenti kategóriák valamelyikébe, főleg a legelsőbe. Eképp a szememben a többi csak érdekesség (bocs, de az Ubuntu is, a PcLinux is…) ami nem baj ha magyaríttatik, de csak „egy a sok közül”. Mindenesetre való igaz, hogy a kevés magyar erőforrást a MAGYAR disztrókra illik fordítani – tehát Uhu, BlackPanther, illetve a GoboLinux, ami ha nem is magyar, de magyarrá kíván válni, és eddig betöltetlen kategóriát igyekszik betölteni a magyar linuxos életben.

Ha valaki valami újba akar kezdeni amink értelme van a szememben, tessék egy hiányzó kategória, ami nem is GoboLinux:

– Hagyományos tartalomjegyzék-struktúra, magyar, forrásalapú, win-szerű: ???

Vagy a GoboLinuxra épülve létre lehetne hozni:

– Különleges tartalomjegyzék-struktúra, magyar, forrásalapú, win-szerű: ???

A „???” helyére találjon ki valaki egy neki tetsző nevet, aztán kezdjen bele… Annak volna értelme!

Apám, miért nem írónak mentél? ? Jó vastag könyveid lennének…… :))))))
Már elmagyaráztam neked, hogy a Gobo struktúra mind addig halott dolog amíg legalább egy nagy disztri gyártó (pl suse vagy redhat) nem áll át. Egyébként pont ez lenne a bajom nekem is, hogy kompatibilítás hiánya miatt megfulladnék a csomaghiányban….. Nem technikai vannak, mivel nem egy bonyolult dolog, hanem humán okai vannak, hogy a rendszer nem olyan felépítésre mint a Gobo.. Másodszor pedig, a fejlesztők legnagyobb gondja, hogy sok hardver nem megy és nem az, hogy a /root alatt hogy néz ki a fájlrendszer…

Vector apám, KÉPZELD, én ÍRÓ VAGYOK!!!!!! A Magyar Elektronikus Könyvtárba 2 regényem is fel vanvéve (igen, jó vastagok), nyomtatásban pár novellám is megjelent, és ezen az oldalon: http://poliverzum.birodalom.net/powi/index.php/M%C5%B1veim
megtekintheted műveim listáját – eddig csak regényből 53-at írtam!

Azt meg nekem hiába magyarázod hogy a Gobo-struktúra halott dolog, amikor e sorokat is a Gobo alól írom, és tapasztalom, hogy SZUPER!!!! Nem halott. Figyelj. nem érted a forrásalapú disztrók elvét. A Gobo alá FORRÁSBÓL teszik fel a legtöbb dolgot, és FORRÁSA, az van MINDEN proginak, eképp nem kell sokat görcsölni különleges csomagok gyártásával!

Ha egyszer kipróbálnád a Gobót, rájönnél. De ne a 014-et ami még kísérleti, s ematt egy bughalom, hanem a 013-at.

Idézet Hisham Muhammadtól:

A Linux-világban amelyben ma élünk, a programok több tonna terítési formátuma: – .tgz, .deb, .rpm… – vesz körbe minket – sőt még ugyanannak a formátumnak is számos variánsa – (SuSE rpm, RedHat rpm, Mandrake rpm…). Egy program elméletileg rendelkezésre állhat ugyan ezen formátumok mindegyikében, de, különösen a kevésbé alapvető programok esetében, általában csak e terítési formátumok egy részhalmazában hozzáférhető, végső soron tehát a felhasználó számára csupán egyetlen fomátum léte az, mely minden program esetében biztosan garantált: az eredeti .tar.gz állomány, mely a forrást tartalmazza.

Az esetek legnagyobb részében ezt az .tar.gz fájlt aztán egyszerűen kicsomagolják, és három „bűvös parancsot” kiadva – „configure, make, make install”, sikerül is üzembehelyezni a programot. A függőségeket a configure ellenőrzi, és a program a megfelelő, a rendszerben mutatkozó könyvtárakhoz lesz belinkelve, inkompatibilitások nélkül. Annyira, hogy ha egy .tar.gz fájl tisztességesen lett összeállítva, és követ néhány GNU előírást, nincs ok, amiért ez ne működne bármely Linux disztribúcióban. Ennélfogva ideális esetben nem is lenne szükség terítési formátumokra, csak a .tar.gz állományokra.

Sok project próbálja „egységesíteni” a disztribúció-formátumokat egy vagy több módon: AutoPackage, LSB, stb. Ezek többségében azt a problémát látom, hogy általában megelégednek azzal, hogy – mindegyikük a maga módján – egy project-specifikus „új réteget” adnak hozzá, megfertőzve így a (mondjuk így) eredeti, „tiszta” .tar.gz állományt.

Másfelől az olyan projectek mint a GNU Autoconf és a GNU Libtool, könnyűvé teszik a programok különböző környezetbe való beillesztését, anélkül, hogy megkövetelnék a rendszertől, hogy létezzék ez vagy az az útvonal a csomagok együttműködése érdekében. Néhány Autoconf eszközre van csak szükségünk ahhoz (–prefix, –sysconfdir…), hogy a program GoboLinux-barát legyen. Nincs szükségünk arra, hogy legyen holmi saját csomagformátumunk, ami tárolja és szervezi a forrást, illetve valami „saját verziót” tárol a project forrásaiból. Ahogy Nate azt nagyon helyesen mondta, „el tudsz menni a project honlapjára, aztán töltsd le az alkalmazást és telepítsd… és nem kell speciális csomagokat keresned, csak a te „saját disztród oldalát” használva.

atyaeg… mi van itt..

apam, iro bacsi, gyerekek, stb!
ez pclinuxos topic, tessek mar az egyeb distrok (akar kaka, akar vilagmegvalto) reklamozasat elfelejteni.
lehet nyitni uj topicot nyitni. azt hiszem.
grrr >:( >:( >:( >:(

Pedig ez igenis a témába vág, mert arról szól a csevely legnagyobbrészt, hogy a PcLinux tekinthető-e valamilyen értelemben különlegesnek, azaz olyan disztrónak, ami különösképp érdemes a figyelmünkre! Ha tud valaki ilyen szempontról, nyugodtan leírhatja. Te se csak azt mondd, hogy „beszéljetek már a pclinuxról”, hanem ha van róla mondanivalód, kérlek ne tartsd magadban!