jaja én is akkor kezdtem linuxozni csak én rh-va (azóta is (FC))l!! egészen jól használható volt már akkor is
[align=right][snapback]91336[/snapback][/align]

A suse is…

Akkoriba, kezdtem el  winfost meg a drivereket úgy telepíteni, hogy beraktam egy suse-t, az felismerte, hogy mibõl áll a vas, aztán lehetett a drivereket keresni, mert ugye a delikvens nem tudta, hogy milye van.
Itt szerelmesedtem bele végleg a linuxba.
Akkortájt már ez volt a suseben kde, fwm95 latex, tkdesktop, acroread, apache, koffice, gimp, cdíró stb. (most néztem meg a 6.1-esen ’99, nekem már sajnos ez a legrégebbi)
Szóval olyan használhatatlannak nem mondanám.
[align=right][snapback]91124[/snapback][/align]

Mázlid volt? – én azt sem tudtam melyik végérõl nézzem, ráadásul élõt nem is láttam. :blush:
Ráadásul, határidõk, kötbér és ezt ismertem…

A külömbség annyi a Prescott és a Northwood között, hogy 1 MB L2 cache van benne, és 90nm-es nem 130.

Egy kicsit túl van talán már misztifikálva.
A processzormûveletek számának és sebességének növelése érdekében egyre több utasítás tudnak a processzorok végrehajtani és egyre több és nagyobb regisztert tartalmaznak, melyekkel történõ mûvelet ugye lényegesen gyorsabb, mint a memóriában.
Hogy úgy mondjam pc processzor típusoknál az utasítás 8 bites, az architektúrától függetlenül.
Egyes utasítások 16 ill. 32 bites kód esetén egyeznek, de mást jelentenek, attól függõen, hogy maga a segmens 16/32 bites, mások meg nem használhatóak csak 32 bites módban, de a „32 bites regiszterek” használhatóak 16 bites módban, az amd64(összes) „64 bites regiszterei” viszont csak 64 bites módban használhatóak, ezért nem vezet helyes eredményre, ha ezeket a processzorokat 32 bites módban hasonlítjuk össze másokkal, ahogy gyakran megteszik.
Vannak 32 bites regiszterek, melyeknek a jelölésük eax, ebx … edx, felsõ területük 16 bites része ax… vel jelölt, amíg a 8 bites területek felsõ része ah…, alsó al… ként van jelölve.
Vannak olyan regiszterek melyeknek nem lehet ily módon elérni a 8 bites részét (e)sp, e(bp), stack és programkód megcímzésére használatosak.
Szegmens regiszterek es, cs, ss, ds, fs, gs (az utolsó kettõ csak 586-tól)
Lebegõpontos mûveletekre használt regiszterek st0, …st7
Aztán jött a már szintén túlmisztifikált 64 bites mmx, melyet mm0, mm1… mm7 képpen jelöltek, már nem betûvel, hanem számmal. (586-tól)
Kevésbé ismert kontroll cr0,..cr4; debug dr7-ig, test tr-ig regiszterek.
Eztán jön az xmm és sse (leginkább lebegõpontos) 128 bites regiszterek.

Amíg az st és mmx regiszterek bár egyre gyakrabban használtak, mégis felhasználási területük 32bites processzoron futó programok esetében fõként windows alatt még mindig kevés.

Egy kicsit túl van talán már misztifikálva.
A processzormûveletek számának és sebességének növelése érdekében egyre több utasítás tudnak a processzorok végrehajtani és egyre több és nagyobb regisztert tartalmaznak, melyekkel történõ mûvelet ugye lényegesen gyorsabb, mint a memóriában.
…
[align=right][snapback]92039[/snapback][/align]

és akkor a pipelinieról még nem is beszéltünk 🙂 pedig az is élmény :)) (fõleg mikor 8-10 utasítást kell rollbackelni (de ronda „szó” lett))