Ha nem zavar a módszertani megközelítés, akkor javaslom nézd meg itt az eaf1-2-3-at.

Imho ezt használva nem leszel „profi” c++ programozó.
Ezzel max megtanulod a windows api/qt alapjait.

F=A x A

jajj, ezt mar 4 eve tanultam, de szept-tol megint fogom 🙂 🙂

Visszavágó?!

Ha nem zavar a módszertani megközelítés, akkor javaslom nézd meg itt az eaf1-2-3-at.

Imho ezt használva nem leszel „profi” c++ programozó.
Ezzel max megtanulod a windows api/qt alapjait.

qt és visc++ csak a 3-ban van, az elsõ kettõ iso/ansi c++, és alapvetõ programozási technikákról, cpp alapokról szól.
Ehh, de minek is bizonygatom, akit érdekel az megnézi, akit nem az nem – végül is nem én írtam, sõt még csak jutalékot sem kapok érte, ha vki ránéz… 😛

-az elten program>tervezo< matematikusokat kepeznek, s nekem is ra kellett jonnom h en nem csak megtervezni szeretem a dolgokat ...s azert ritkan fizetnek ;)))

Hi.

egy levél e csevejrõl:
🙂

nem rossz

Sziasztok!

Oldandó, a mostanság eluralkodni látszó
„komolykodó” hangulatot: (A
formázásért elnézést kérek, nincs idõm
rendbetenni).

1998. januar 1-jen Bjarne Stroustrup interjut
adott az IEEE ‘Computer’
magazinjanak.
A szerkesztok termeszetesen az altala letrehozott
nyelv [a C++ – a
ford.] objektum-orientalt tervezesben eltoltott
het evenek meltatasara
szamitottak. Az interju vegere azonban a kerdezo
kisse tobbet is kapott,
mint amire szamitott, ezutan a szerkeszto ugy
dontott, eltitkolja a
tartalmat a ‘szakma erdekeben’, de mint sok mas
esetben, az anyag megis
kiszivargott. Ime, a teljes
atirata annak, ami elhangzott, szerkesztes es
stilizalas nelkul, igy
talan nem annyira rendezett, mint a tervezett
interjuk. Erdekes lesz…

kerdezo: Nos, nehany ev mar eltelt amiota
megvaltoztattad a
szoftvertervezes vilagat; milyen erzes
visszatekinteni?
Stroustrup: Tulajdonkeppen eppen errol a
korszakrol gondolkodtam
mielott megjottel. Emlekszel? Mindenki C
programokat irt, es a problema
az volt, hogy atkozottul jok voltak benne. Az
egyetemek is nagyon jol
oktattak. Hihetetlen iramban ontottak magukbol a
hozzaerto – megegyszer
alahuzom, _hozzaerto_ – vegzosoket. Ez okozta a
problemat.
kerdezo: Problemat?
Stroustrup: Igen, problemat. Emlekszel, amikor
meg mindenki Cobolban
progra mozott?
kerdezo: Persze, meg en is.
Stroustrup: Nos, kezdetben oket felistenkent
tiszteltek.
Nagyon jo fizetest kaptak, es kiralykent
tiszteltek oket.
kerdezo: Azok voltak am a szep napok…
Stroustrup: Bizony. Es mi tortent? Az IBM-nek
elege lett ebbol, es
dollarmilliokat forditott programozok kepzesere,
amig csak majd minden
sarkon talalni nem lehetett egyet.
kerdezo: Ezert is szalltam ki. Egy ev alatt
annyit
zuhantak a fizetesek, hogy tobbet kerestem
ujsagirassal.
Stroustrup: Pontosan. Nos, ugyanez tortent a C
programozokkal.
kerdezo: Ertem, de megis, mire gondolsz?
Stroustrup: Nos, egyik nap ultem az irodamban,
es kiotlottem a
megoldast, amely majd helyrebillenti az
egyensulyt. Arra gondoltam, mi
tortenne,
ha lenne egy olyan programnyelv, ami annyira
bonyolult, annyira nehezen
tanulhato, hogy senki sem lenne kepes elarasztani
a piacot
programozokkal. Tulajdonkeppen atvettem nehany
otletet az X10-bol,
tudod, X windows. Az egy olyan atkozott grafikai
rendszer volt, hogy meg
a Sun 3/60 gepeken is eppenhogycsak elfutott.
Megvolt benne minden,
amire szuksegem volt. Egy igazan nevetsegesen
bonyolult szintakszis,
homalyos fuggvenyek es pszeudo-OO
[objektum-orientalt – a ford.]
struktura. A mai napig senki sem ir nyers X
windows kodot. Ha epeszu
akarsz maradni, az egyetlen ut a Motif. kerdezo:
Viccelsz?
Stroustrup: Egyaltalan nem. Igazabol volt meg egy
problema. A Unixot
C-ben irtak, ami azt jelentette, hogy barmelyik
C-programozo konnyen
rendszerprogramozova valhatott. Emlekszel, mennyit
keresett egy
nagygepes programozo?
kerdezo: Bizony, en is az voltam.
Stroustrup: Szoval, ennek az uj nyelvnek el
kellett valnia a Unixtol,
elrejtve
az osszes rendszerhivast, ami olyan szepen
osszekototte volna oket. Igy
mar azo k
is, akik csak a DOS-t ismertek, jo keresethez
jutottak volna.
kerdezo: Ezt nem hiszem; rosszul hallok?
Stroustrup: Nos, most mar eleg ido eltelt, es azt
hiszem, a legtobben
mar maguktol is rajottek, hogy a C++
idopocsekolas, de meg kell mondjam,
sokkal tovabb tartott nekik, mint gondoltam.
kerdezo: Pontosan hogy csinaltad?
Stroustrup: Eredetileg vicc akart lenni az egesz,
sohasem gondoltam
volna, hog y
az emberek komolyan veszik majd a konyvet. Meg egy
feleszu is lathatja,
hogy az
objektum-orientalt programozas kovethetetlen,
illogikus es nem hatekony.
kerdezo: Hogyan?
Stroustrup: Es az ujrafelhasznalhato kodhoz csak
annyit: halottal mar
valaha olyan cegrol, amely ujrafelhasznalta volna
sajat kodjat?
kerdezo: Nos, meg nem, de…
Stroustrup: Latod. Az igazat megvallva az elejen
meg nehanyan
megprobaltak. Ot t
volt peldaul ez az oregoni vallalat – azt hiszem,
Mentor Graphics-nak
hivtak oket -, amelyik jocskan rafazott, mikor
90-ben vagy 91-ben
megprobalt mindent ujrairni C++-ban. Sajnaltam
oket, tenyleg, de ugy
gondoltam, az emberek majd tanulnak tevedeseikbol.
kerdezo: De nyilvanvaloan megsem ezt tettek,
ugye?
Stroustrup: A legkevesbe sem. A baj az, hogy a
legtobb vallalat
agyonhallgatja a
nagyobb bakloveseit, egy harmincmillio dollaros
veszteseget pedig nehez
lett volna megmagyarazni a reszvenyeseknek. A
dologhoz hozza tartozik,
hogy vegul is
azert sikerult nekik.
kerdezo: Megis sikerult? Nos, tessek, ime a
bizonyitek: az OOP mukodik.
Stroustrup: Nos, majdnem. A programfile olyan
nagy volt, hogy ot percig
tartot t,
amig betoltodott egy 128MB RAM-mal rendelkezo HP
munkaallomason. Ezutan
pedig ugy futott, mint egy teknos. Tulajdonkeppen
arra gondoltam, hogy
ez tul nagy buktatonak bizonyul es egy het alatt
lelepleznek, de senkit
sem erdekelt. A Sun
es a HP egyszeruen tul nagy orommel arulta elsopro
teljesitmenyu gepeit,
amelyekkel oriasi eroforrasok felhasznalasaval
futtattak egyszeru
programokat. Tudod, amikor megvolt az elso C++
forditonk az AT&T-ben,
leforditottam a ‘Hello
World’-ot [egyszeru tesztprogram, amely pusztan a
fenti uzenet
kiirasabol all –
a ford.], es alig hittem a szememnek, amikor
meglattam, hogy a
vegrehajthato allomany 2,1MB lett.
kerdezo: Hogyan? Nos, a forditok azota sokat
fejlodtek.
Stroustrup: Tenyleg? Probald ki a g++ legujabb
verziojan – nem hiszem,
hogy fe l
megabyte-nal nagyobb a kulonbseg. Van egy csomo
igen kozeli pelda is a
vilag minden tajarol: a British Telecom igen nagy
galibaba keveredett,
de szerencsere
sikerult kidobniuk az egeszet az ablakon es
ujrakezdeniuk.
Szerencsesebbek voltak, mint az Australian
Telecom. Most hallottam, hogy
a Siemens is dinoszauruszt csinal, es egyre jobban
es jobban aggodnak,
ahogy a futtatashoz szukseges hardware merete
novekszik. Hat nem
csodalatos dolog a tobbszoros oroklodes?
kerdezo: Igen, de a C++ alapjaban veve egy
ertelmes nyelv.
Stroustrup: Ezt te tenyleg el is hiszed, ugye?
Leultel mar valaha C++
projekte n
dolgozni? Ez szokott tortenni: Eloszor is, eleg
buktatot epitettem be,
hogy csa k
a legegyszerubb dolgok mukodjenek elsore. Nezd meg
peldaul az operator
overloading-et. A projekt vegere mar gyakorlatilag
minden modulban van,
altalaban, mert a sracok ugy erzik, tenyleg kell,
ha mar egyszer ez
tanultak a tanfolyamon. Ekkor ugyanaz az operator
minden egyes modulban
teljesen mast es mast jelent. Probald meg
kibogozni, ha van mondjuk szaz
modulod. Az adatelrejtesrol pedig annyit, hogy
neha szinte alig birom
visszafojtani a nevetest, amikor hallom, hogy a
cegeknek problemaik
vannak moduljaik egymashoz illesztesevel. Azt
hiszem, a szinergista szot
kifejezetten a projektmenedszerek
hataba szurt kes megforgatasara hoztak letre.
kerdezo: Azt kell mondjam, kezdek erosen
megdobbenni. Azt mondtad,
azert csinaltad, hogy emelkedjen a programozok
fizetese? Ez
durva/gusztustalan. Stroustrup: Nem igazan.
Mindenkinek van valasztasa.
Nem szamitottam ra, hogy a
dolog ennyire kicsuszik a kezbol. Mindenesetre,
tulajdonkeppen sikerult.
A C++ kezd kihalni, de a programozok meg mindig jo
fizetest kapnak –
kulonosen azok a
szerencsetlenek, akiknek ezt a sok vacakot karban
kell tartaniuk.
Eszrevetted, hogy lehetlen karbantartanod egy nagy
C++ modult, hacsak
nem te magad irtad? kerdezo: Hogyhogy?
Stroustrup: Mar elszoktal, nem? Emlekszel a
typedefre?
kerdezo: Igen, hat persze.
Stroustrup: Emlekszel, mennyi ideig tartott
vegigkeresgelni a
header-file-okat,
amig megtalalta az ember, hogy a ‘TetoFelemelve’
egy duplapontossagu
szam? Nos,
kepzeld el meddig tart, amig megtalalod az osszes
osztaly osszes
implicit typdefjet egy nagyobb projektben.
kerdezo: Akkor miert gondolod, hogy sikerult?
Stroustrup: Emlekszel egy atlagos C projekt
idotartamara? Korulbelul
hat honap .
Kozel sem eleg, hogy egy feleseggel, gyerekekkel
rendelkezo srac
normalis eletszinvonalhoz elegendo penzt keressen
ezalatt. Vegyuk
ugyanazt a projektet, tervezzuk meg C++-ban, es
mit kapunk? Megmondom:
egy vagy ket evet. Hat nem nagyszeru? Ilyen biztos
allas, egyetlen
dontesi hiba miatt. Es meg egy dolog: a z
egyetemek olyan regen nem tanitanak C-t, hogy
hiany van jo C
programozokbol. Kulonosen azokbol, akik konyitanak
a Unix
rendszerprogramozashoz is. Hanyan tudnak, mit
kezdjenek a mallockal,
mikor az utobbi evekben csak new-t hasznalta k
– es sosem veszodtek a visszateresi ertek
vizsgalataval? Igazabol a
legtobb C++
programozo eldobja a visszateresi erteket. Mi
tortent a jo oreg -1-gyel?
Legalabb tudta az ember, hogy hiba tortent,
anelkul, hogy vegig kellett
volna kuldeni az egeszet a ‘throw’ ‘catch’ ‘try’
lapvideken?
%0